Száz éve látta meg a napvilágot a legszomorúbb komikus, Jack Lemmon, aki a nevetés mögött mindig ott rejtőzött a melankólia. Az ő karakterei nemcsak a humorral, hanem a mély érzelmekkel is megérintették a közönséget, megmutatva, hogy a nevetés és a bánat

Bár a saját korának egyik legkiemelkedőbb sztárjaként tartották számon, és ő volt az első, aki egyidőben nyerte el a legjobb színész és a legjobb mellékszereplő Oscar-díjat, belső félelmeit és szorongásait sosem tudta teljesen legyőzni.

John Uhler Lemmon III, akit általában Jack Lemmon néven ismerünk, 1925. február 8-án látta meg a napvilágot a Massachusetts állambeli Newton-Wellesley Kórház liftjében – a szülőszobához való időben való megérkezés helyett. Talán ennek a furcsa kezdetnek volt köszönhető, hogy gyermekkorában gyakran küzdött egészségügyi problémákkal; mindössze 10 éves kora előtt három komoly műtétet végeztek el a fülén. Összesen két évet töltött kórházban 12 éves koráig, de ez a tapasztalat látszólag nem befolyásolta hátralévő életét, hiszen a középiskolában kitűnő atléta hírében állt.

2. A szülei Mildred Burgess (született Mildred LaRue) és John Uhler Lemmon Jr. voltak, egyetlen gyermekként nőtt fel. Édesapjának saját fánk cége volt, pályája csúcsát az jelentette, amikor a Donut Corporation of America értékesítési alelnökévé vált. Szülei nehéz házasságban éltek, és Lemmon 18 éves korában végleg különköltöztek, de soha nem váltak el.

3. Lemmon már 8 évesen eldöntötte, hogy színész lesz, rengeteg iskolai darabban játszott, de közben hallás után megtanult zongorázni, és egy darabig fel is lépett különböző szórakozóhelyeken. Jó eredményeivel felvételt nyert a Harvardra, de

Az 1945-re befejezett anyahajó a háború idején nem vett részt harci eseményekben, azonban a koreai konfliktus alatt már aktívan bevetésre került. Fő feladata a fronton szolgáló katonák hazaszállítása volt, így jelentős szerepet játszott a katonai logisztikában és a hazatérés biztosításában.

4. A tengerészetnél megszerzett tapasztalatait Lemmon rádiós karrierjében kamatoztatta, ám emellett zenei ambíciói sem maradtak háttérben, hiszen fellépéseket is vállalt. Az egyetemi tanulmányait is befejezte, miközben színházi szerepeket is játszott. E sokoldalú tevékenysége révén figyelt fel rá a Columbia Stúdió egyik tehetségkutatója, akivel egy hét évre szóló, rendkívül kedvező szerződést kötött - végül összesen 10 évet töltött el a stúdió égisze alatt.

Hősünk érvet talált arra, hogy megvédje magát: azt állította, hogy Lennon túlságosan emlékeztet Leninre. Az ötvenes években Amerikában uralkodó "kommunista-ellenes" hangulat tükrében végül ezt az indokot elfogadták.

5. Lemmon édesapja, aki abban az időszakban egy virágzó pékséget irányított, nem nézte jó szemmel fiának színészi ambícióit. Ugyanakkor tanácsot adott neki: folytassa a színjátszást, amíg az valódi szenvedélyt ébreszt benne. Majd így folytatta:

"Az a nap, amikor nem fedezek fel romantikát egy friss vekni kenyérben, számomra a vég kezdete..."

Haldokló szavai Jackhez a következők voltak:

7. Kevesen tudják, hogy pályája csúcsán nem csupán színészként tündökölt, hanem produceri szerepet is vállalt. Ő volt a Jalem Productions alapítója, amely számos sikeres film mögött állt – az első ilyen alkotás a Míg tart a bor és friss a rózsa (1962) volt, melyben végre komoly színészi teljesítménnyel brillírozhatott, és Oscar-jelölést is elnyert érte. A Jalem Productions hozta létre a Paul Newman főszereplésével készült Bilincs és mosolynak (1967) című filmet is. Eredetileg Lemmont szánták a főszerepre, de ő inkább Newmant ajánlotta be, ami végül zseniális döntésnek bizonyult.

8. A Van, aki forrón szereti (1959) forgatásán Tony Curtisnek és Jack Lemmonnak is nagy feladat volt, hogy megtalálják "női személyiségüket", hiszen a játékidő nagy részében női ruhában voltak. Végül Lemmon határozta meg, milyenek legyenek, mivel ő mert először kijönni az öltözőből: ugrándozott, magas hangon beszélt, kifejezetten pezsgett, és bohókás volt. "Olyan volt, mint egy húszcentes ribanc" - mondta Curtis, aki tudta, hogy nem bírna el a film két ilyen személyiséget, ezért ő meg az ellenkezőjét hozta:

Nekem hölgyként kellett megjelenni, olyan elegánsan, mint az édesanyám vagy Grace Kelly. Felszegtem a fejem, és sosem engedtem meg magamnak, hogy olcsó tréfákba bonyolódtam.

Wilder egy igazán különleges kihívást állított a színészei elé: be kellett lépniük a stúdió női mosdójába, hogy teszteljék, fel fogja-e ismerni őket valaki, mint férfiakat. A próbálkozás során senki sem vette észre a trükköt, de Curtis nem volt elégedett. Úgy vélekedett, hogy az emberek azért nem figyeltek fel rájuk, mert túl csúnya női sminket viseltek, így úgy döntöttek, hogy kicsit vonzóbbá varázsolják magukat. Az új smink viszont már túlzásnak bizonyult, és végül éppen ez vezetett a lebukásukhoz.

A Legénylakás (1960) egyik emlékezetes jelenetének forgatása során, amikor C.C. Baxter a Central Parkban alszik az esőben, a hideg annyira elviselhetetlen volt, hogy Billy Wilder egy fagyálló spray-t használt Jack Lemmon védelmére, hogy megakadályozza a megfagyást. Ennek ellenére a színész sajnos egy súlyos tüdőgyulladással távozott a forgatásról. C.C. Baxter neve nem véletlenül kapta a C.C. betűket, hiszen a Calvin Clifford rövidítése, de a név mögött egy érdekes sztori áll. Ez egy tiszteletadás Charles C. Coleman, a rendező asszisztensének, aki évekig Wilder állandó munkatársa és jó barátja volt. Coleman nemcsak a filmiparban játszott fontos szerepet, hanem sokak által ismert, színes egyénisége miatt is, akinek számos botránya és vicces története volt.

10. A mindig kedves lúzereket, balszerencsés átlagembereket alakító Jack Lemmon óriási sztár volt a fénykorában. A Quigley Publications felmérése szerint Lemmon volt 1964-es év legnagyobb bevételt produkáló filmjének férfi színésze. Igaz, abban az évben összteljesítményben csak a 2. helyen végzett, Doris Day mögött. 1960 és 1970 között Lemmon nyolcszor (1960, 1963, 1964, 1965, 1966, 1968, 1969 és 1970) került be a Top 10-be a filmjei teljesítményével.

A Kína-szindróma (1979) volt az egyedüli film, amelyben a főszereplő karaktere életét vesztette. E szerepért a színészt ismét Oscar-díjra jelölték a legjobb férfi főszereplő kategóriában, de végül Dustin Hoffman diadalmaskodott a Kramer kontra Kramer (1979) című filmben nyújtott teljesítményével. A film cselekménye egy lehetséges atomkatasztrófát jár körül, és a címét egy fizikailag nem teljesen megalapozott félelem ihlette: az amerikai reaktorrobbanás következtében az olvadt uránium áthatol a Föld magján, majd Kínában bukkan a felszínre.

az előbbit a Mentsd meg a tigrist! (1973) című filmjéért, az utóbbit pedig a Mr. Roberts (1955) című drámáért kapta, ahol Henry Fondával játszott együtt. A másik 5 Gene Hackman, Kevin Spacey, Robert De Niro, Jack Nicholson és Denzel Washington. Lemmon volt az első színész, aki ezt a bravúrt véghez vitte.

13. Szenvedélyes, de ügyetlen golfozó volt, aki 33 éven keresztül rendületlenül próbált bejutni a Pebble Beach-i torna finalistái közé, de sosem sikerült neki. Lemmon szurkolótábora nem csak a népszerűsége és humora miatt volt ott mindig, hanem azért is, hogy kiszurkolják neki, hogy legalább a 4. körig eljusson, de még ez sem jött össze, ám ez sosem szegte kedvét.

14. Kevin Spacey az Amerikai szépségért (1999) járó Oscar-díját Lemmonnak ajánlotta - ők ketten néhány színpadi produkció után a Glengarry Glen Rossban (1992) játszottak együtt. Spacey szerint sokáig megkeseredett ember volt, kifejezetten negatív világképpel, de Lemmon nagyszerű hatással volt rá - amíg élt. Nem csak ő rajongott Lemmonért: az 1998-as Golden Globe-gálán Ving Rhames felhívta a színpadra, és átadta neki a legjobb tévéfilm-színésznek járó, éppen elnyert díját, hogy kifejezze csodálatát a veterán színész iránt.

15. Lemmonnak egy időben súlyos alkoholproblémái adódtak, barátai véleménye szerint ennek hátterében az állt, hogy...

Ezért is emlékezett vissza Oscar-díjas alakítására a Mentsd meg a tigrist! (1973) című filmben, amely pályafutásának talán legboldogabb és érzelmileg legteljesebb pillanatait hozta el számára. A történetben Harry Stoner, egy eladósodott, alkoholproblémákkal küzdő veterán bőrébe bújt, aki úgy dönt, hogy radikális lépésre szánja el magát: felgyújtja saját ruhaboltját, hogy a biztosítástól reméljen anyagi segítséget. 1976-ban az ittas vezetés miatt kiszabott pénzbírság volt az a figyelmeztetés, ami végül elindította őt az alkoholmentes élet felé, és hozzájárult ahhoz, hogy az 1980-as évek elején végleg búcsút intsen szenvedélybetegségének.

Jack Lemmon élete során kétszer kötött házasságot. Első felesége, Cynthia Stone színésznő volt, akivel egy közös fiuk, Chris Lemmon született, de végül elváltak. 1962. augusztus 17-én feleségül vette Felicia Farr színésznőt, miközben éppen Párizsban dolgozott az "Irma, te édest" című filmen, amelyet a neves Billy Wilder rendezett. Közös lányuk, Courtney 1966-ban látta meg a napvilágot. A legendás színész 2001-ben, 76 éves korában távozott az élők sorából rákbetegség következtében, és kívánsága szerint sírkövére ez a megemlékezés került: