Egy 2 000 milliárd dolláros iparág kerülhet kritikus helyzetbe.
Nem csitulnak a kedélyek az amerikai piacokon a múlt pénteki zűrzavaros munkaerőpiaci adatok érkezése óta. A rekordmértékű adatrevízióra reagálva Donald Trump elnök kirúgta a statisztikai hivatal vezetőjét, mely a befektetők szerint komolyan veszélyezteti a szervezet hitelességét. A döntés az inflációkövető kötvények piacára gyakorolja az egyik legnagyobb hatást, az értékpapírok névértéke és árfolyama itt ugyanis közvetlenül a statisztikai hivatal adatszolgáltatásán és azok megbízhatóságán múlik.
A múlt pénteken közzétett foglalkoztatottsági adatok, valamint Trump elnök reakciója komoly aggodalmakat váltottak ki az amerikai kötvénybefektetők körében. A júliusi, gyenge munkaerőpiaci számok mellett a májusi és júniusi adatok drámai, évek óta nem tapasztalt mértékű visszavonása is figyelmet érdemel. Ez a helyzet arra utal, hogy az amerikai gazdaság sokkal gyengébben teljesít, mint ahogyan azt korábban feltételezték; ez a felismerés pedig akár több, eddig stabilnak vélt befektetői elképzelést is megkérdőjelezhet.
A legfrissebb hírek hatására Donald Trump elnök súlyos vádakat fogalmazott meg a Munkaügyi Statisztikai Hivatal (BLS) ellen, amelyet adatmanipulációval vádolt meg. Ennek következményeként az elnök leváltotta a hivatal vezetőjét, Erika McEntarfert.
A kötvénybefektetők aggodalommal kísérték figyelemmel a döntést, mivel úgy vélik, hogy a BLS vezetőjének eltávolítása csökkentheti a statisztikai adatok megbízhatóságát, ami jelentős hatással lehet az eszközárakra. A statisztikai hivatal és a piac közötti kapcsolatot az infláció és az ehhez kapcsolódó kötvények (TIPS) biztosítják. Ezek az értékpapírok névértéke időről időre a fogyasztói árindex alapján kerülnek kiigazításra, és ezt a folyamatot a BLS, amely az adatokat is szolgáltatja, végzi.
A szervezet hitelességének romlása komoly gondot jelenthet az inflációkövető állampapírok befektetői számára, hiszen a pontatlan adatok valóságot nem tükröző eszközárakat, ezáltal pedig torz befektetői döntéseket és komoly veszteségeket okozhatnak.
A 2,1 milliárd dollár összértékű piac szereplői tehát komoly kockázatokkal néznek szembe, ahol ráadásul egy-egy módszertani változásnak is óriási hatása lehet. Michael Feroli, a JPMorgan vezető elemzője szerint például ha a BLS is az Eurostat egységes módszertanát használná, az 20 bázispontnyival alacsonyabb inflációt eredményezne az USA-ban.
Az amerikai gazdaság elmúlt éveit a jegybanki célsáv feletti ragadós infláció jellemezte, amelyet a TIPS-kötvények iránti élénk kereslet kísért.
A magas inflációs környezet következtében ezek az értékpapírok folyamatosan vonzó hozamot kínáltak, míg a jövőbeli kockázatok, mint például a vámháborúk és a megugró költségvetési hiány, egyre több befektetőt irányítottak a TIPS (inflációkövető értékpapírok) felé, így növelve azok keresletét. Január eleje óta a Bloomberg által nyomon követett inflációhoz kötött kötvényindex árfolyama 5,7%-os növekedést mutatott. Az államadósság körülbelül 7%-át képviselő inflációkövető kötvények esetében azonban a kibocsátó emelkedő eladásokat tapasztal, ami aggodalmakat vet fel. Amar Reganti, a Hartford Funds kötvénypiaci szakértője szerint...
A kormányzat számára elengedhetetlen, hogy minden lehetséges forrást kihasználjon a Big Beautiful Bill következtében megnövekedett államadósság finanszírozására. Ezért nem engedheti meg magának azt a luxust, hogy a statisztikai intézményrendszer aláásásával kockáztassa a kötvénypiaci befektetők bizalmát.
