A lengyel kormány 4%-os gazdasági növekedésre számít a következő időszakban.
Az inflációs mutatók pozitív irányba változtak, és az új irányadó kamatláb már csupán 4,25 százalékra csökkent.
A lengyel jegybank legújabb döntése értelmében ismételten csökkentette az irányadó kamatlábat, amely már a harmadik alkalom idén. Az októberi inflációs adatok szerint az előző év azonos hónapjához viszonyítva csupán 2,8 százalékos növekedést mutattak. Az új irányadó kamatláb mostantól 4,25 százalékra módosult.
Az egyes termékcsoportok között az élelmiszerek ára a legfrissebb, még nem végleges statisztikai jelentés alapján 3,4%-kal emelkedett, míg az energiahordozók esetében ez az érték 2,6%-ra rúgott. Ennek következtében a piac már előre számított egy 25 bázispontos kamatcsökkentésre. Donald Tusk miniszterelnök büszkén mutatta be a legújabb adatokat, emlékeztetve a közönséget arra, hogy az előző kormány alatt, 2022 októberében az infláció 17,9%-ra nőtt.
A III. negyedévre előrejelzett lengyel GDP-növekedés 4 százalékra tehető. A kormányfő emellett megjegyezte, hogy az államadósság az uniós számítások alapján az év végére várhatóan a GDP 59,8 százalékára emelkedik, és további növekedésre is lehet számítani. Ezt a kormány szándékosan vállalta, mivel fontosnak tartja a hadsereg megerősítését a szomszédos háborús helyzet miatt.
"Tusk kifejtette, hogy a mi adósságunk eltér az olaszokétól vagy a franciákétól" - mondta, hangsúlyozva, hogy a következő évben várható 270 milliárd zloty (ami körülbelül 25 000 milliárd forintot jelent) hiánya nem vezet válsághoz. "Mindent kézben tartunk, hiszen a GDP-nk már elérte az egymilliárd dollárt, és egy főre vetítve megelőztük Japánt." Ezzel Lengyelországot a világ legdinamikusabban fejlődő nemzetei közé sorolta, valamint a régió vezetőjének tekintette. Azonban hozzátette: tisztában van vele, hogy az emberek nem csupán statisztikák alapján formálják véleményüket.
A korábbi jobboldali kormánypárt prominens tagjaihoz kötődő Adam Glapiński, aki 75 évesen is a 2028-ig leválthatatlan jegybanki elnöki posztot tölti be, a lengyelországi Monetáris Tanács és a kormány viszonya szempontjából nem éppen zökkenőmentes. Jelenleg azonban a kamatlábak ügyében megegyezés látszik, ami enyhít a feszültségeken.
Magyarországon ellenben, mint a hvg.hu többször beszámolt róla, a Nemzeti Banknak tartania kell a 6,5 százalékos alapkamatot, és amikor a miniszterelnök és nemzetgazdasági minisztere szerint ideje volna az alapkamat csökkentésének, megszólalásukkal még inkább szűkítik a független jegybank mozgásterét, és a 15 évi kormánytagság után a jegybankhoz átkerült Varga Mihály láthatóan súlyt helyez erre a függetlenségre. Az inflációs várakozások ugyanis rendkívül magas - sem a tényadatok, sem az előrejelzések által nem indokolt - szinten ragadtak, ez pedig gerjeszti a tényleges inflációt.
Kiss Péter, az Amundi Alapkezelő befektetési igazgatója hangsúlyozta, hogy a választások előtti megnövekedett fiskális intézkedések, mint például a pénzosztások, várhatóan növelik a fogyasztást, ami viszont inflációs nyomást is generál. Emiatt elengedhetetlen, hogy a monetáris politika szigorú és körültekintő legyen a jövőbeni gazdasági stabilitás érdekében.
