A Bécsi Napló is közzé tette a felhívást Duray Miklós síremlékének támogatására.

A Bécsi Napló idei, 46. évfolyamának 3. száma számos érdeklődésre számot tartó írást tartalmaz a magyarság, de a nagyvilág eseményeiről, a kultúra területéről egyaránt. A szerkesztőség ezúttal grafikai újításokat is bevezetett, az egyes cikkeket fejlécekkel látták el, amelyek jelzik az olvasók felé az írások témáját, egyben könnyebb tájékozódást adva az olvasáshoz.

Az első oldalon Másréti Kató Zoltán alapos elemzésbe fog a cikkében, amely az amerikai vámháború következményeit boncolgatja. Az „Amerikai vámháború - a világ ellen” című írása rávilágít arra, milyen hatásokkal jár ez a globális színtéren. Eközben Fetes Kata az osztrák gazdaság idei perspektíváit vizsgálja, feltárva azokat a fejleményeket és megszorításokat, amelyek az osztrák társadalom egészét érintik az elkövetkező hónapokban. Martos Péter pedig az osztrák belpolitika legfrissebb eseményeit elemzi „Kiegyensúlyozott, de hiányos kompromisszum” című írásában, bemutatva a politikai táj komplexitását és a jelenlegi kihívásokat.

Nagymihály Zoltán "Trianon az..." című írásában egy rendkívül aktuális és provokatív kérdést boncolgat: vajon mit is jelent számunkra a Trianon-trauma, és milyen tanulságokat vonhatunk le belőle? Megállapítása szerint Trianon szimbóluma annak, hogy bármi történhet velünk, mi mégis képesek vagyunk talpon maradni és túlélni a nehézségeket. A jelenlegi geopolitikai helyzetet két cikk is részletesen elemzi, különös figyelmet szentelve az ukrán helyzetnek és a legfrissebb hadi fejleményeknek. Keszég Kornél a német kormány új gazdasági intézkedéseit vizsgálja, míg Csinta Samu a román elnökválasztás utáni belpolitikai eseményekre fókuszál. Tomó Margaréta pedig a szerbiai politikai foglyok sorsát tárgyalja, rávilágítva a regionális politikai feszültségekre és azok emberi vonatkozásaira. Ezek az írások mind hozzájárulnak ahhoz, hogy jobban megértsük a körülöttünk zajló eseményeket, és a történelmi kontextust, amelyben élünk.

Freud Tamás művében a 200 éves Magyar Tudományos Akadémia történetét tárja az olvasók elé, bemutatva az intézmény kiemelkedő történelmi szerepét és aktuális küldetését. Az Akadémia nem csupán a magyar tudományos élet egyik alappillére, hanem egy sokszínű tevékenységi körrel rendelkező központ is, amely folyamatosan alkalmazkodik a változó világ kihívásaihoz. A szerző részletesen elemzi az Akadémia fejlődését az alapítástól napjainkig, kiemelve a legfontosabb mérföldköveket és a tudományos közéletre gyakorolt hatását. Az Akadémia kutatóközpontjainak jegyzéke külön fejezetet kap, amely bemutatja a különböző tudományterületeken dolgozó intézményeket, és rávilágít a multidiszciplinaritás fontosságára. Tamás említi a programsorozatokat is, amelyek célja a tudomány népszerűsítése és a közönséggel való kapcsolattartás erősítése. Az Akadémia nem csupán a tudományos közösség, hanem a társadalom szélesebb rétegei számára is fontos eseményeket és programokat kínál, amelyek révén a tudományos ismeretek átadása és a kutatások eredményeinek megismertetése válik lehetővé. A könyv végén Freud Tamás összegzi az Akadémia tudományos világban betöltött szerepét, hangsúlyozva, hogy a jövőbeli kihívásokra való válaszadás érdekében elengedhetetlen a tudományos együttműködés, az innováció és a társadalmi felelősségvállalás. Az Akadémia küldetése tehát nem csupán a tudományos kutatás előmozdítása, hanem a társadalmi fejlődés és a közjó szolgálata is.

A "Habemus Papam" esemény keretében bemutatják a történelem 267. pápáját, a frissen megválasztott XIV. Leót, aki egy Ágoston-rendi szerzetes. Ő Ferenc pápa utódja, és a katolikus egyház új irányvonalát képviseli. B. Szabó Péter a svájci magyar közösségek életét és tevékenységeit tárja a közönség elé, részletesen bemutatva a helyi szervezetek munkáját és az ott élő magyarok mindennapjait. Emellett Csire Márta egy közelmúltban tartott előadásról számol be, amely a gyerekek kétnyelvűségével és a többnyelvűség kihívásaival foglalkozott, kiemelve a téma aktuális jelentőségét és a különböző megoldási lehetőségeket.

Kiss Endre Bíró Annamária monográfiája mélyreható recenziót nyújt a több nemzetiségű nemzetépítés történeti és jogi alapelveiről. A szerző részletesen elemzi, hogyan formálnak a különböző etnikai csoportok közötti interakciók egy komplex nemzeti identitást. Deák Ernő főszerkesztő nemrégiben interjút készített Felsőpulya polgármesterével, amelyben a város 800 éves írásos említésének jelentőségét vitatták meg. A polgármester elmondta, milyen hatással volt ez az esemény a közösség identitására és hagyományaira. Emellett a legutóbbi közgyűlésen az Ausztriai Magyar Egyesületek és Szervezetek Központi Szövetsége új vezetősége is bemutatta azokat az innovációkat, amelyeket a szervezet működésében bevezetett. Az újítások célja a közösségi összetartozás erősítése és a kulturális örökség megőrzése volt, amelyek révén a magyar közösség még aktívan részt vehet a helyi társadalom életében.

A Bécsi Egyetem Finnugor Tanszékének vendége, Mari Okamoto professzor, az Oszakai Egyetem magyar tanszékének alapítója, egy rendkívül érdekes és tanulságos beszélgetés keretein belül osztotta meg gondolatait a japán hagyományokról, az oktatási módszerekről, valamint a hallgatók sokszínűségéről. A beszélgetés során Okamoto professzor rávilágított arra, hogy a japán felsőoktatásban kiemelt szerepet játszik a hagyományos értékek megőrzése, miközben a modern pedagógiai megközelítések is teret nyernek. A beszélgetés mellett Jánosi Zoltán megható beszédét is megosztják, amelyet Dsida Jenő emléktáblája előtt mondott el. Az események sorát gazdagítják a bécsi kiállítások, koncertek és színházi előadások, amelyek a kulturális élet színes palettáját tükrözik. Ezen kívül a Jókai-kódex története is középpontba kerül, bemutatva annak jelentőségét és kulturális örökségét. Emellett a Burgenlandi Magyar Kultúregyesület szavalóversenyének díjazottjainak névsora is nyilvánosságra kerül, ami a fiatal tehetségek elismerését szolgálja. Végezetül, a bécsi Collegium Hungaricumban megrendezett informatív konferencia programja is figyelmet érdemel, ahol az előadók Mátyás király kódexeivel kapcsolatos kutatásaikról számoltak be, hozzájárulva ezzel a magyar kulturális örökség további feltárásához és megértéséhez.

Hideghéthy Andrea, a Szövetség a Közös Célokért társulás ügyvezető igazgatója fontos üzenettel fordul a Bécsi Napló olvasóihoz, valamint a világ magyarságához. Kéri mindazokat, akik tehetik, hogy anyagilag támogassák Duray Miklós síremlékének megvalósítását. Az összefogás most különösen fontos, hogy méltó módon emlékezhessünk meg e kivételes személyiségről.

Az író, politikus, közéleti egyéniség 80. születésnapjára tervezett síremléket a losonci temetőben kívánják felállítani, az adakozók névsorát folyamatosan közzé teszik az adományozott összeg feltüntetése nélkül.

Németh Ádám alapos és részletes tanulmányának második része, a "Jólét és jóllét" címmel, a kivándorlás mozgatórugóit és az ausztriai magyar közösség aktuális helyzetét vizsgálja, mindezt kutatásokra építve. Petőcz András Gömöri György "Soknyelvű életem" című művéről írt elemzése szintén figyelemre méltó, míg Böröndi Lajos Tamási Orosz János két könyvének bemutatásával gazdagítja az irodalmi diskurzust.

A Bécsi Napló legújabb számát harangok képeivel illusztrálták, a költészetet Lengyel Ferenc, Zsirai László és Véssey Ede költeménye képviseli. A felsoroltakon kívül még számos olvasmányos írás teszi teljessé a Bécsi Napló, Nyugat-Európa egyetemes magyar folyóirata legújabb számát. Jó szórakozást, hasznos időtöltést kíván hozzá a szerkesztőség!