A borászat világa mára már nem csupán a férfiak privilégiuma – Pinke Orsolya megosztja tapasztalatait a szőlőművelés izgalmas világáról, és arról, hogy nőként is bátran léphetsz be a szőlősorok közé. Az ő története inspirációt nyújt mindazoknak, akik szer

Tudtad, hogy a borászat iránti szenvedély egyre több nőt vonz világszerte, és ma már a legkiválóbb borokat készítő szakemberek között is számos női borász tűnik fel? A bor készítése nem csupán ízlésbeli preferenciák összessége, hanem egy összetett tudomány, amely érzékenységet és hatalmas türelmet igényel. Ezek a tulajdonságok pedig nem ismernek nemi határokat; minden igazán kiváló bor mögött ott áll a szakértelem és a szenvedély, függetlenül attól, hogy férfi vagy nő készítette.

A kisújfalusi származású Pinke Orsolya a Mendel Egyetem szőlész-borász szakán tanul Brünnben. Miközben mélyrehatóan megismerkedett a borkészítés mesterségével, és a természetes borok iránti szenvedélye egyre nőtt, ráébredt, hogy a nagyüzemi borászat nem feltétlenül az ő útja. Sokkal inkább az ismeretek, tapasztalatok és különböző kultúrák felfedezése vonzza, legyen szó történelmi időszakokról, építészet csodáiról vagy új nyelvek elsajátításáról. Beszél arról, milyen kihívásokkal kell szembenéznie nőként egy még mindig férfiodalú szakmában, mit tanult Brünnben, és hogyan képzeli el jövőjét a bor világán túl. Emellett megosztja üzenetét azokkal a fiatalokkal, akik hasonló pályára lépnének.

Hogyan jött az ötlet, hogy borászatot tanulj? Mi inspirált arra, hogy ebbe az irányba indulj el?

Gimnáziumi éveim alatt komoly dilemmával szembesültem: merre tovább? Egyértelmű volt számomra, hogy a tanulmányaimat nem hagyhatom félbe. Kisújfaluból származom, ahol van egy hangulatos borospincénk, egy kis házikó, ahol gyakran gyűltünk össze az akkori barátaimmal. A szőlőhegyekben tett túráink, a közös nevetések és a baráti beszélgetések mind-mind emlékezetes pillanatok voltak. A szőlő gondozása azonban nemcsak szórakozás volt: mamámra, anyukámra és rám hárult ez a feladat. Habár nem rendelkezünk hatalmas ültetvénnyel, a munka bőséges volt, és az otthoni kertek mellett nehezen tudtuk mindezt megoldani. Felmerült a telek eladásának lehetősége is, de akkor jöttem rá, hogy ami ott kint van, az valójában egy igazi kincs. Meggyőztem az otthoniakat, hogy nem lenne jó ötlet megválni tőle. Miközben a továbbtanulás lehetőségein töprengtem, egyre több irányból kaptam javaslatokat, és bár sok minden érdekelt, végül felfedeztem, hogy létezik egy szőlész-borász szak is az egyetemeken. Ez a felismerés új reményt adott számomra, és elindított egy úton, amelyet szenvedéllyel szeretnék végigjárni.

Brünn választása az egyetemi tanulmányaimhoz több szempontból is indokolt volt számomra. Először is, az intézmény híres a kiváló oktatási színvonaláról és a nemzetközi elismertségéről, amely lehetőséget biztosít a szakmai fejlődésre. Emellett a város gazdag történelmi és kulturális öröksége lenyűgözött, hiszen itt találkozik a modern életstílus a hagyományokkal. A Brünni Egyetem innovatív megközelítései és kutatási lehetőségei is vonzóak voltak, hiszen olyan területeken kívántam elmélyülni, amelyek a jövő szempontjából kulcsfontosságúak. A nemzetközi közeg is bátorított, mivel lehetőséget ad arra, hogy különböző háttérrel rendelkező diákokkal dolgozhassak együtt, ami számos új perspektívát nyújt. Végül, de nem utolsósorban, a város barátságos légköre és a helyiek vendégszeretete is hozzájárult ahhoz, hogy Brünnt válasszam otthonomul az egyetemi évek alatt. Mindezek a tényezők együttesen tették ezt az intézményt és várost vonzó célponttá számomra.

Szlovákián tudtommal csak Nyitrán van ilyesmi egyetemi szak, illetve vonzott a nyelvtanulás lehetősége is. A magyarországi rendszer nemigen tetszett, nem is éreztem akkora kihívásnak nyelvi szempontból, s így két város maradt: Brünn és Nyitra. A kettő közül pedig egyértelmű volt, hogy a Morva főváros lesz a befutó és a Mendel egyetem. Helyesbítve: a szak első éve van csak Brünnben, utána minden Lednice, ami egy gyönyörű kastéllyal rendelkező kisváros.

A borászat szakra való bekerülés nem volt egyszerű feladat. A szak pontos neve „Borászati Mérnök” vagy „Borászati Technológus”, attól függően, hogy melyik intézmény kínálja a képzést. Az elvárások között szerepelt az érettségi bizonyítvány, de emellett különböző felvételi vizsgákra is készülni kellett, amelyek a szőlészet és borászat alapjait, valamint a kapcsolódó tudományágakat ölelték fel. A felvételi folyamat során a szakmai érdeklődés és a motiváció is kulcsszerepet játszott. Emellett fontos volt a megfelelő diplomamunkák, gyakorlati tapasztalatok bemutatása, valamint a szőlőtermesztés és borászat iránti szenvedély kifejezése is. Mindezek mellett az interjúk során a szakmai tudás mellett a kreativitás és a csapatmunka képessége is előnyt jelentett.

A szak, amelyet választottam, a szőlészet és borászat, ami nem csupán a borkészítés varázsát rejti magában, hanem a szőlőtőkék gondozásának művészetét is magába foglalja. A felvételi folyamat számomra rendkívül zökkenőmentesen zajlott: nem kellett tesztet tennem, hiszen az átlagom alapján vettek fel. Mivel mind a négy gimnáziumi évemben 1,3 alatt teljesítettem, ez nem jelentett különösebb kihívást. Persze, az érettségi is követelmény volt, de ez számomra sosem volt kérdés, tudtam, hogy teljesíteni fogom, hiszen ez az út elkerülhetetlen. Ráadásul, ha valaki Szlovákiából készül cseh egyetemre, a cseh nyelvvizsga nem kötelező; a szlovák érettségi elegendő ahhoz, hogy bejussanak.

A borászat szakon számos izgalmas és sokszínű tantárgyat tanulmányozunk, amelyek a szőlőműveléstől kezdve a borkészítés technológiájáig terjednek. A szőlőtermesztés alapjai mellett megtanuljuk a különböző borászati eljárásokat, a borok érzékszervi bírálatát és a borok piaci ismereteit is. Különösen érdekes és kihívást jelentő kurzusnak számít a borászati mikrobiológia, ahol a szőlő- és borkészítési folyamatokban részt vevő mikroorganizmusokat tanulmányozzuk. Ez a terület nemcsak tudományos alapokat ad, hanem gyakorlati tapasztalatokat is kínál, amelyek elengedhetetlenek a minőségi borok előállításához. Ezen kívül a borok ízprofiljának és aromáinak elemzése is nagyon izgalmas, hiszen itt a szenzoros észlelésre és a kreativitásra is szükség van. Összességében a borászat szak folyamata során nemcsak elméleti tudásra, hanem gyakorlati tapasztalatokra is szert teszünk, amelyek segítenek a jövő borászainak fejlődésében.

Általánosságban véve sok a kémia, mindenféle, illetve a növénytan és -védelem is: fiziológia, botanika, pomológia... Erősen nyomják a mechanizációt is, az én szakomon például 3 tantárgy is van rá, az első egy általánosabb, aztán egy szőlészeti ágon futó, s végül a borkészítésre használt "kütyük". A három év legnehezebb tantárgya talán a fiziológia, nekem (és az évfolyam nagyja részének) még a könyvelői ekonómia (már ha jól hívom tükörfordításban) is nehezen ment, de ebben akkor nagyban hozzájárult a tanár is, ettől most már félnivalója nincs senkinek, hosszas viták után lecserélték.

Melyik tantárgy vagy gyakorlat volt az, ami a leginkább lenyűgözött eddig?

Valójában mindig vonzott az angol nyelv, bár inkább szaknyelvi szempontból, mintsem a hétköznapi használat miatt. Különösen érdekesnek találtam a speciális borok technológiáját, ahol végre szóba került a narancsbor és a natúr borkészítés. Igaz, hogy ezt csak mellékesen említették, és azzal zárták, hogy úgysem ízlik senkinek, de számomra mégis izgalmas volt a téma.

Hogyan néz ki egy átlagos napod az egyetemen? Milyen elméleti és gyakorlati részei vannak a képzésnek?

Sok tantárgyra igaz, hogy van belőle előadás és gyakorlat is, a gyakorlatok egyértelműen pedig kötelezőek, de egy héten általában csak hétfő-csütörtök van tanítás, ugyanakkor ez lehet elég sűrű is. Utolsó szemeszteremben a bakalár alatt már szerencsére csökkent a tantárgyak mennyisége, de volt szemeszter, amikor csak a kötelező tantárgyakból volt hét vizsgám, nem is beszélve a halasztott tantárgyakról, mert mi tagadás, az is volt. A gyakorlat szó ugyanakkor csalóka tud lenni, azt hinné az ember, hogy valami praktikait tanul az ember rajta, de (többször, mint azt szerintem illene) előfordul, hogy ezt csak + tananyag előadására használják.

Milyen lehetőségek állnak rendelkezésre terepgyakorlatok vagy külföldi tapasztalatszerzés formájában a képzés alatt?

Az egyetemi tanulmányok során elengedhetetlen része a kötelező szakmai gyakorlat, amely többféle formában valósul meg. A második évtől kezdődően, Lednicén minden szemeszterben két nap kötelező gyakorlat vár ránk. Itt általában szabadon választhatjuk meg, hová szeretnénk jelentkezni, legyen szó szőlészetekről vagy gyümölcsfákkal foglalkozó területekről, hiszen 8 hektáros területen dolgozhatunk. Ezen kívül a második év végén a nyári szünet alatt kötelezően el kell végezni egy három hetes gyakorlatot, amelyet egy általunk választott cégnél teljesíthetünk. Emellett egy két hetes kötelező gyakorlat is vár ránk, amely az egyetem ültetvényein zajlik.

Eredetileg az Erasmus programra szerettem volna jelentkezni, de sajnos a terveim nem valósultak meg. A szakomon konkrét program nem áll rendelkezésre, viszont a kertészet területén lehetne hasonló tantárgyakat keresni, amelyek összhangban állnak az adott szemeszter tananyagaival az otthoni egyetemen. Ez egyfajta kreatív megoldás, de így is számos tantárgy maradt volna, amelyből a visszatérésem után vizsgáznom kellett volna, így végül nem tűnt kifizetődőnek. Ráadásul az is komoly kihívás, hogy a "learning agreement"-et teljesen egyedül kell összeállítani, anélkül, hogy bármilyen konkrét iránymutatást kapnál.

Jelenleg különböző izgalmas projekteken és kutatásokon dolgozom az egyetemen. Főként a [beillesztheted a szakterületet] területén mélyedek el, ahol a [konkrét téma vagy probléma] kutatására fókuszálok. Emellett részt veszek egy olyan multidiszciplináris projektben is, amely a [másik szakterület vagy téma] összekapcsolására törekszik, hogy új megoldásokat találjunk a [konkrét kihívás vagy cél] terén. Ezen kívül a csoportomban zajló innovatív kezdeményezések is érdekelnek, amelyek célja a [további kutatási célok vagy alkalmazások] fejlesztése.

A személyes kutatás, úgy tűnik, leginkább a bachelor és a mesterképzés keretein belül valósul meg. Jelen esetemben ez a szőlőmagok morfológiai összehasonlítására összpontosul. Két évnyi borszőlő és asztali szőlő magjait gyűjtöttem össze, és célom a különböző fajták, valamint az azonos fajták két év alatti összehasonlítása. Először is, több mint 2000 szőlőmag súlyát egyesével lemértem, majd mikroszkóp alatt, egy számítógép segítségével, amely a mikroszkóppal van összekötve, a magok mindkét oldalát vizsgáltam meg. Ebből az elemzésből csak néhány kiválasztott szőlőfajtát vizsgáltam részletesebben, de különösen izgatott a Pannónia kincse, amelyet kifejezetten a kutatásom céljára mértem le.

A 21. század borászatának legnagyobb kihívása talán a fenntarthatóság és az éghajlatváltozás hatásainak kezelése. Ahogy a klímaváltozás egyre égetőbb problémává válik, a borászoknak alkalmazkodniuk kell az új környezeti feltételekhez, mint például a változó hőmérsékletek és az esőzések mintázatának átalakulása. Emellett a fogyasztói igények is folyamatosan változnak; a vásárlók egyre tudatosabbak, és egyre inkább keresik a természetes, organikus borokat, ami új kihívásokat és lehetőségeket teremt a borászat számára. A technológiai fejlődés is befolyásolja a szektort, hiszen a modern módszerek és eszközök alkalmazása új utakat nyithat meg a borok készítése és forgalmazása terén. Az innováció mellett a hagyományos értékek megőrzése is fontos, így a borászoknak egyensúlyt kell találniuk a múlt és a jövő között.

Elsősorban: nincs saját borászatunk, ugyanakkor gondolom, akadnak a nagyüzemi borászatban is problémák, de ha a természetes, autentikus, organikus borkészítés szempontjából közelítem meg, elsősorban szükséges megtalálni ennek a közönségét, ami szerencsére van! Általánosságban azt vettem észre, hogy a Morva vidéken sokkal ritkább ez a fajta borkészítés, de egy-egy akció annál drágább tud lenni. Másrészt én tényleg nem ismerem ki magamat igazán jól a borászat nagy kérdéseiben, mert nem mondanám magamat borásznak, az elméleti része megvan, a gyakorlat még várat magára.

A klímaváltozás radikálisan formálja át a borászat világát, hiszen a hőmérséklet-emelkedés és az időjárási szélsőségek hatással vannak a szőlőtermesztésre és a bor készítési folyamatokra. A hagyományos borvidékeken a szőlőfajták és a termesztési módszerek újragondolására van szükség, hogy alkalmazkodjanak az új környezeti feltételekhez. Az egyetemek szerepe ebben kulcsfontosságú, hiszen itt nemcsak a tudományos elméletek elsajátítása történik, hanem gyakorlati tapasztalatok is szerezhetők. Az oktatás során a diákok megismerkednek a klímaváltozás hatásainak kutatásával, valamint a fenntartható gazdálkodási módszerekkel, amelyek segíthetnek a borászat alkalmazkodásában. Emellett a modern technológiák, mint például a precíziós mezőgazdaság és az adatvezérelt döntéshozatal, lehetővé teszik, hogy a jövő borászai hatékonyabban reagáljanak a változó környezeti körülményekre. A szőlőtermesztés és borászat iránti szenvedély mellett a hallgatók fontos készségeket sajátítanak el, például a klímamodellezést és a fenntartható fejlesztés elveit, amelyek segítségével képesek lesznek szembenézni a klímaváltozás által támasztott kihívásokkal. Az így felkészült szakemberek nemcsak a borászat jövőjét formálhatják, hanem a fenntartható mezőgazdaság irányelveit is képviselhetik.

A szőlő érésének üteme mostanában jelentősen felgyorsult, ami önmagában talán nem is akkora probléma. Azonban a fülledt, párás levegő már korábban is számos betegséget idézett elő, és a piacon bőségesen találni olyan készítményeket, amelyek segíthetnek e jelenségek kezelésében. Az előkészületek lényege csupán annyi, hogy ha lehetőség adódik rá, érdemes olyan szőlőfajtákat választani, amelyek jobban ellenállnak a melegnek. Azonban ez nem mindig egyszerű, hiszen a legtöbb ember, aki itt tanul, már régóta rendelkezik ültetvényekkel, és nem biztos, hogy van anyagi kerete ahhoz, hogy új fajtákra váltson. A csepegtetős öntözőrendszerek említése is felmerül, de sokan nem engedhetik meg maguknak ezt a beruházást. Alternatív megoldásként, ha a sorközöket megfelelő zöld növényekkel ültetjük be, az csökkentheti a talaj felmelegedését, és segíthet a gyökerek körüli víz megtartásában is.

Milyen innovatív technológiák bukkannak fel a borászat világában, amelyeket az egyetemi tanulmányaitok során felfedeztek?

Az új technológiákkal felszerelt gépek, amelyek a szőlészet és borászat területén is elterjedtek, részletes bemutatásra kerülnek, beleértve azok működési elvét is. Ezzel szemben a legtöbb borász csupán fényképek alapján ismerkedhet meg ezekkel az innovációkkal.

Tanulmányi pályafutásod során akadt már olyan pillanat, amikor nőként eltérő megítélés alá kerültél?

Azt nem hiszem, hogy ez a helyzet olyan egyszerű lenne. Talán inkább mint külföldi, aki néha érthetően hibázik a nyelvhasználatban, sokan hajlamosak azt feltételezni, hogy ha valaki nem anyanyelvén beszél tökéletesen, vagy esetleg nem ért valamit, akkor azt butának titulálják. Sőt, ezt a gondolkodást nem mindig tudatosan alkalmazzák. Másfelől viszont mindig akadnak megértő tanárok vagy osztálytársak, akik viszont nem segítenek, ami pedig természetes lenne. Nőként egy nagy borászatban világosan látszik, hogy a női szerep nem annyira hangsúlyos, és a gépeket kezelő munkások többsége férfi. Én magam nem nevezném szőlésznek vagy borásznak magam, hiszen ahhoz sokkal több tapasztalat szükséges. De ha egy nerez tartályt egyedül nem tudok megemelni, szerencsére mindig van, aki segít. Úgy vélem, hogy a borászat már régen nem kizárólag férfias szakma, értelemszerűen igényel fizikai erőt, de hány nő végez hasonlóan megerőltető munkát más területeken?

Mit üzennél azoknak a lányoknak, akik szintén a borászatot szeretnék választani, de tartanak a kihívásoktól?

Nincs szükség rá! Ha valaki igazán élvezi, amit csinál, akkor különösen nem. Az egész végső eredmény nem csupán arról szól, hogy a földet kapálom; a szőlészet világában, még ha kapálok is, sosem vagyok egyedül a feladatban. Ráadásul az ember lehet sommelier is, hiszen a szakmának rengeteg különböző aspektusa létezik.

Kérlek mondj egy nyakatekert kifejezést, amit a suliban tanultál és az olvasó még biztosan nem hallotta:

A napokban hallottam egy szót, sulin kívül: řeřicha, talán ez kellően nyakatekert, kiejteni is, magyarul egyébként zsázsa, sulis kifejezés sehogy sem jut eszembe...