A félrevezető információk még akkor is hozzájárulnak az oltásokkal kapcsolatos kételyek növekedéséhez, ha az emberek alapvetően bíznak az állami intézményekben.

Az intézményi bizalmatlanság és a fogékonyság az álhírek iránt két különböző tényezőként határozza meg az oltásokkal szembeni szkepticizmust. Egy új kutatás hangsúlyozza, hogy ezeket a faktort külön-külön kell vizsgálni és kezelni, mivel mindkettő jelentős szerepet játszik a közvélemény alakulásában.

A kormány iránti magas szintű bizalom nem jelenti automatikusan azt, hogy az emberek immunisak lennének az egészségügyi álhírekkel szemben – erre a megállapításra jutott egy október végén közzétett kutatás. A holland kutatás során több mint 1300 ember véleményét vizsgálták, hogy kiderítsék, hogyan hat a kormányzati intézményekbe vetett bizalom és az álhírek iránti fogékonyság a gyermekkori védőoltásokkal kapcsolatos nézetekre, azok elfogadására vagy elutasítására. Az eredmények rávilágítanak arra, hogy a tájékozottság és a kritikai gondolkodás kulcsszerepet játszik az információk értékelésében.

A kutatók a Misinformation Susceptibility Test (HAMIS INFORMÁCIÓVAL SZEMBENI HÁNYAD) nevű teszt révén értékelték, hogy a résztvevők mennyire képesek megkülönböztetni a valódi és a hamis információkat. A kutatás során alkalmazott további kérdőívekben az intézményi bizalom három különböző dimenzióban került elemzésre. Ezen a területen a kutatók a következőket mérték:

Ezután összehasonlították, hogy mely tényezők milyen oltásattitűdökkel korrelálnak – ezzel a megközelítéssel a különböző együttjárásokat derítették fel, de ok-okozati összefüggéseket nem tudtak megállapítani.

Nem meglepő, hogy az oltásszkepticizmus leginkább a harmadik, tehát a specifikus oltásokkal kapcsolatos állami intézkedések iránti bizalmatlanság következményeként jelentkezik. Az sem okoz különösebb meglepetést, hogy azok, akik nagyobb bizalommal viseltetnek az állam iránt, valamivel nyitottabbak az oltásokkal szemben. Viszont figyelemre méltó, hogy a hatások látszólag nem semlegesítik egymást; a hamis információkkal szembeni fogékonyság önállóan is hozzájárul az oltásszkepticizmus fokozódásához.

Ez azért is érdekes eredmény, mert - más területeken végzett attitűdvizsgálatok alapján - a kutatók hipotézise az volt, hogy a szkepticizmus az állami intézményrendszerrel szembeni bizalmatlanság tünete. Márpedig ha ez így lenne, akkor az államba vetett bizalom növekedése elhozná az oltásszkepticizmus csökkenését. Ezt a kiegyenlítő-továbbgyűrűző hatást nevezték pufferhatásnak. A mostani kutatás eredménye viszont ennek ellentmondott:

Az államba vetett bizalom önmagában nem elegendő ahhoz, hogy megvédjen minket az álhírek káros hatásaitól.

Az egészségügyi álhírek által okozott károk mértéke figyelemre méltó, még akkor is, ha az emberek alapvetően bíznak a kormány intézkedéseiben. Ezért a bizalomhiány, különösen az egészségügyi és oltásokkal kapcsolatos információk megbízhatóságának megítélésében, két különböző, de egymással összefonódó problémát jelent. Bár önálló jelenségekről van szó, hatásuk kölcsönösen erősítheti egymást, ami tovább bonyolítja a helyzetet.

A tanulmány készítői azt javasolják a döntéshozóknak, hogy a kutatási eredményeik fényében a védőoltások iránti bizalom és az oltási hajlandóság fokozásához nem csupán az állami hitelesség általános növelésére van szükség.

az egészségügyi intézkedések és oltáspolitika célzott elfogadtatására, nyílt kommunikációjára.

A kutatás eredményei a nemzetközi, lektorált Plos One folyóiratban, amely nyílt hozzáférésű, kerültek publikálásra.

A tavasz beköszöntével a Mi Hazánk politikai formáció egy parlamenti kérdés keretein belül újra előtérbe helyezett egy klasszikus oltásellenes érvet, amely már régóta a közbeszéd része. Ezzel kapcsolatban részletesebben is kifejtettük véleményünket, és elemeztük a téma különböző aspektusait.