A zárt ajtók mögött rejlő titkok - a pápaválasztás rejtélyes folyamata
Ferenc pápa április 21-i elhunytát követően a katolikus egyház protokollja szerint két héten belül, de legkésőbb 20 napon belül meg kell kezdeni a 267. pápaválasztásra szolgáló konklávét. Május 7-én a Sixtus-kápolna ajtaja zárva lesz 135, nyolcvan év alatti bíboros előtt, akik a Szentlélek inspirációját követve fogják kiválasztani Róma új püspökét. Érszegi Márk Aurél, a Vatikán szakértője, részletesen bemutatta, milyen szigorú szabályok keretein belül zajlik a titkos szavazás, és hogyan alakult a pápaválasztás folyamata a történelem során. Emellett kitért arra is, hogy az új pápa hazatérhet-e, és hogyan keletkezik a fehér füst, amely a választás sikeres befejezését jelzi.
A pápaválasztó konklávét a Sixtus-kápolnában tartják, ahol minden bíborosnak jelen kell lennie, aki a pápa haláláig még nem töltötte be a 80. életévét. A pápa tanácsadói testülete, a bíborosi kollégium, Érszegi Márk Aurél megfogalmazása szerint a Szentszék szenátusaként működik. A "konklávé" kifejezés a latin "cum clave" szóból ered, ami a kulcsra zárást jelzi, hiszen a bíborosok gyűlésének helyszínét lezárják, amíg el nem hozzák a végső döntést. Míg a középkorban a választási testület létszáma 20-40 fő között mozgott, mára ez a szám 252-re emelkedett, de a korhatár miatt csak 135 bíboros vehet részt a konklávéban.
Két 79 éves bíboros, a spanyol Antonio Canizares és a boszniai Vinko Puljic már jelezte, hogy betegség miatt nem tudnak részt venni a konklávén, ők nem is érkeztek a helyszínre. Giovanni Angelo Becciu szardíniai bíboros a konklávé tisztaságának megőrzésére hivatkozva marad távol, mivel első fokon sikkasztásért elítélte a Vatikán büntetőbírósága, fellebbezést nyújtott be, az eljárás még folyamatban van.
A választóbíborosok számára a konklávé előtti időszak különleges kihívásokat tartogat. A pápaválasztás idejére minden mobiltelefonjukat le kell adniuk, és a szállásukon nem találkoznak televízióval, rádióval vagy internetezési lehetőséggel; a wifi is lekapcsolásra kerül. Az újságok is elérhetetlenek számukra, így teljesen elszakadnak a külvilágtól. A svájci gárda gondoskodik arról, hogy testi épségük megmaradjon, miközben a külvilág hatásaitól is védelmet élveznek. A korábbi évek gyakorlatához híven a bíborosok nem hagyhatják el a pápaválasztás helyszínét, amíg el nem érnek egy konszenzusra. Az alváshoz a szerzetesekhez hasonló, csendes cellákban pihenhetnek, hogy felkészüljenek a következő napi szavazásra. II. János Pál pápa döntése nyomán a Szent Márta-ház lett az ideiglenes tartózkodási helyük, ahol a körülmények egy kicsit szűkösebbek, mivel a korábbi 120 fős létszámhoz képest most 133 választóbíboros vesz részt a 267. egyházvezető megválasztásában.
Míg az új pápa megválasztására várunk, a napi ügyek irányítását a bíboros kamerlingue látja el, akinek jelenlegi vezetője Kevin Farrell. Ferenc pápa őt jelölte ki arra az esetre, ha az egyházfő halála után nem lenne előre kijelölt utód. Ekkor a bíborosok a konklávé előtt választják meg az új vezetőt – tette hozzá egy Vatikánnal foglalkozó szakértő.
A protokoll értelmében a pápa halála után két héten belül, de legkésőbb 20 napon belül el kell kezdeni a konklávét. Jelen esetben a procedúra május 7-én indul, és a bíborosi testület tagjai minden nap reggel 9 órától gyűlnek össze a vatikáni szinódusi teremben, hogy megvitassák a jövőt. Ezt megelőzően két nappal a segítő személyzet, beleértve a ceremóniamestereket, gyóntatópapokat, orvosokat és egyéb egészségügyi szakembereket, titoktartási esküt tesz, biztosítva ezzel a folyamat diszkrét és zavartalan lefolyását.
Az új egyházfő megválasztásának első délelőttjét 10 órakor Pro eligendo Pontifice szentmisével indítják, amelyet a bíborosi kar dékánja, a 91 éves Giovanni Battista Re vezet. Mivel életkorából adódóan ő maga nem tud részt venni a konklávén, az esemény irányítását Pietro Parolin államtitkár bíboros veszi át. "A konklávét a bíborosi kar dékánja irányítaná, de most, a dékán kora miatt, a 80 év alatti rangidős államtitkár lép a helyére" - tette hozzá a kánonjogász. Érszegi Márk Aurél emlékeztetett arra, hogy XVI. Benedek megválasztásakor Joseph Ratzinger bíboros volt a konklávé vezető dékánja.
A bíborosok első napján, miután elfogyasztották az ebédet és a sziesztát, a Szent Márta-házból a Pál kápolnába gyülekeznek, amely az Apostoli Palota területén található. Itt, a kápolnában gyülekeznek ünnepélyes keretek között, majd közösen vonulnak át a Sixtus-kápolnába, amelyet 16:30-kor zárnak be. Ezt követően liturgikus énekek hangzanak el, majd közös és egyéni eskütételek, valamint elmélkedések következnek, mielőtt megkezdődne a szavazás. A ceremoniális piros reverenda és a fehér karing kidolgozása, legyen az díszes vagy egyszerű, szimbolizálja, hogy a bíboros a hagyomány vagy a modernitás iránti elkötelezettségét fejezi ki - magyarázta a szakértő.
A legfiatalabb diakónus a sorshúzás során kilenc bíborost, három-három revizort, valamint szavazatszedőt választ, emellett figyelembe veszi az ágyhoz kötött választók szavazatait is, akikhez ellátogatnak. Érszegi Márk Aurél elmondta, hogy a helyszínen tartózkodó, gyengélkedő bíborosok számára lehetőség nyílik mozgó urna igénylésére. A szavazás során nem csupán üres papírlapra jegyzik fel a választott bíboros nevét, hanem egy "Eligo in Summum Pontificem", vagyis "Pápának választom" felirattal ellátott cetlire. Nagyon fontos, hogy a választás során tartózkodniuk nem szabad.
Az első napon egy szavazás zajlik, majd a következő napokon délelőtt és délután is két-két voksolásra kerül sor. A szavazási folyamat addig folytatódik, amíg valaki el nem éri a minősített kétharmados többséget, ami jelenleg 88 szavazatot jelent. Amennyiben ez a 30. fordulóig, vagyis a konklávé 11. napjáig nem történik meg, úgy már csak a két legtöbb szavazatot kapott bíboros közül lehet választani, akik ezután már nem vehetnek részt a szavazásban. "Ha a választó cédulák száma nem egyezik, a szavazást meg kell ismételni, amíg kánonilag érvényes eredmény nem születik, és minden alkalommal újraellenőrzik az eredményeket" - tette hozzá.
Már egy héttel korábban lezárták a Sixtus-kápolnát a látogatók előtt, ezután megkezdődött a 40 méter hosszú és 13 méter széles tér felkészítése a konklávéra. A lépcsős padlózatot egy szintbe hozzák pódiummal, csőszerkezetű üléssort alakítanak ki, asztalokat helyeznek el, amire a szavazóurnák kerülnek. Az épület átvizsgálását követően, az ablakokat besötétítik.
A szavazatok és a fehér, vagy fekete füst kreálására szolgáló kályha építését megkezdi a vatikáni tűzoltóság. Érszegi Márk Aurél elmondta, hogy az elmúlt száz évben már így tudatták a külvilágtól elzártan a hívekkel, ha eredményre jutottak, korábban vizes szalmával kreálták a fehér füstöt, most a szavazó lapokra hintett vegyi anyag szolgálja ezt a célt.
Előfordul, hogy a többszöri fekete füst a fehér színét is megváltoztatja; így történt ez Ferenc pápa megválasztásának pillanataiban is. A tanácstalan újságírók számára a szentszéki szóvivő oszlatta el a kételyeket, amikor bejelentette, hogy a füst végül fehér lett.
Ha eredményre jutottak, elhangzik a kérdés, hogy a megválasztott elfogadja-e a kánonilag történt pápának választását, és hogy milyen néven viszi a péteri szolgálatot. Az egyházalapító iránti tiszteletből, más apostolok és szentek, vagy korábbi pápák neveit szokták választani, ami utal arra, hogy az elődök hagyománya szerint, vagy milyen szellemiségben viszi tovább az egyház vezetését.
A pápai hivatal rögtön kezdetét is veszi, a megválasztott egyházfő miután magára öltötte a pápai ruhát, fogadja a bíborosok hűségesküjét, majd miután Dominique Mamberti bíboros a Szent Péter bazilika erkélyén bejelentette a várakozó híveknek az új pápát, az egyházvezető előlépve elmondja első pápai áldását az összegyűlteknek és az egész világnak, egy másnap reggel a bíborosok szolgálatát megerősítő, egy héten belül pedig az ünnepélyes nyilvános szertartásra, ahol a pápai szimbólumokkal a megtörténik a beiktatás.
A szolgálat megkezdését két szimbólum fejezi ki, az egyik a pallium átadása, ami egy gyapjúból készített stóla, ezt a pápa nyakába/vállára helyezik, és a szentmiséken viseli. A másik a halászgyűrű, amivel kapcsolatban Érszegi Márk Aurél úgy fogalmazott, hogy "azt idézi meg, amikor Jézus Krisztus a halász Péter apostolnak azt mondta, innentől kezdve, ha őt követi, emberhalásszá, az embereket Krisztus ügyének megnyerő személlyé teszi. Ez mindig a pápák egyfajta jelképe volt, ezt ábrázolja a pápa választott nevével ellátott pecsétgyűrűje, amivel hitelesíti a dokumentumokat".
A megválasztását követően a pápa nem térhet vissza régi otthonába, ám XVI. Benedek pápa a vatikáni rezidenciáján másnap összegyűjtötte kedvenc könyveit. Ferenc pápa híres lépése pedig az volt, hogy visszautazott a szállodájához, hogy rendezi a számláját. Argentínából csupán egy bőrönddel indult el, és soha többé nem lépte át azt a küszöböt – emelte ki a Vatikán szakértője.
A pápaválasztás időtartamát illetően a kánonjogász kifejtette, hogy a tapasztalatok alapján 2-3 nap alatt meg lehet hozni a döntést. Az utolsó száz év eseményei ezt igazolják. Például XVI. Benedek lemondása után 2013. február 11-én mindössze két nappal később, március 13-án, az ötödik szavazási körben választották meg Ferenc pápát. Az akkori bíborosi testület, amely 207 főből állt, 115 nyolcvan év alatti bíboros szavazatával támogatta a választást, köztük Erdő Péter, aki 52 évesen a legfiatalabb volt. Ferenc pápa beiktatása március 19-én zajlott, és április 7-én foglalta el a római püspöki székét.
Már 2005 áprilisában, csupán két nap leforgása alatt választották meg XVI. Benedek pápát. Az események a konklávé április 18-i ülésével kezdődtek, ahol a negyedik szavazási körben, a 183 fős bíborosi testületből 115, nyolcvan év alatti jelenlévő szavazott a német Joseph Ratzingerre, akit egyházfővé választottak. Az első nap estéjén, 20 órakor fekete füst jelezte, hogy még nem született döntés, és másnap délelőtt is hasonlóan alakult a helyzet. Végül, aznap este, negyed nyolc után fehér füst szállt fel, amely a választás sikerét hirdette.
Érszegi Márk Aurél „Pápa, Szentszék, Vatikán” című művében alaposan feltérképezi a konklávé szabályainak történetét, amelyek nagymértékben építenek II. Miklós pápa 1059-es rendeletére. Az úgynevezett In Nomine Domini dekrétum értelmében először a helyi bíborosok folytatnak eszmecserét arról, hogy ki lehet méltó a pápai tisztségre a helyi papság köréből. Ezt követően a távolabbi bíborosok is bekapcsolódnak a folyamatba, végül pedig a hívő közösség adja áldását a kiválasztott személyre. A kánonjogász megjegyzi, hogy „elvileg bármely katolikus nőtlen férfi választható lenne”, ám a vallás iránti elköteleződés okán a teológusok és egyházi vezetők inkább maguk közül választanak. Az 1139-es Lateráni Zsinaton viszont arra a megállapításra jutottak, hogy a nép bevonása a választásba a befolyásolhatóság miatt nem célszerű.
Sokáig a pápai szék betöltésére csak egyöntetű szavazatokat fogadtak el, ami azt jelentette, hogy az új egyházi vezető Szent Péter püspöki trónját csak akkor foglalhatta el, ha minden bíboros egyetértett vele. 1179-ben III. Sándor pápa azonban a végtelen hosszúságú konklávék elkerülése érdekében bevezette a kétharmados szavazási szabályt. Érdekes módon, bár a bíborosokat először 1241-ben zárták be, hogy gyorsabban elérjék a döntést, a következő pápaválasztás, amely 1268 és 1271 között zajlott, minden idők leghosszabb konklávéja lett, hiszen összesen 33 hónapig tartott. Ezen az eseményen részt vett az első magyar bíboros, Báncsa István is. A viterbói pápai palota bezárását Raniero Gatti városkapitány rendelte el, hogy nyomást gyakoroljon a bíborosokra, akik még mindig nem tudtak megegyezni, és a hívek annyira türelmetlenek voltak, hogy elkezdték bontani a tetőt.
Az ekkor megválasztott egyházfő, X. Gergely, új irányelveket vezetett be, hogy megelőzze a jövőbeni bonyodalmakat. Az 1274-es II. Lyoni Zsinat határozata értelmében a bíborosoknak a pápa halálának helyszínén kellett összegyűlniük, és egy osztatlan teremben tanácskozniuk, hogy konszenzusra jussanak. Érdekesség, hogy az étkezési lehetőségeiket három nap elteltével csökkentették, nyolc nap után pedig már csupán vizet és kenyeret kaptak. Érszegi Márk Aurél megjegyezte, hogy ma már nincs ilyen szigorú szabályozás, ám sokan úgy vélik, hogy a Szent Márta-ház menzája nem sokkal különb az akkori helyzethez képest. X. Gergely után V. Adorján eltörölte a megszorításokat, ennek következtében pedig 1294-re 27 hónapnyi várakozás után választották meg V. Celestint, aki csupán öt hónap elteltével döntött úgy, hogy visszatér remetének. XVI. Benedek előtt ő volt az egyetlen pápa, aki lemondott hivataláról.
Bár a Sixtus-kápolna már 1492 óta a konklávé színhelyéül szolgál, a pápaválasztások rendszeres lebonyolítása itt csak 1878-tól indult el. Az 1800-as évek során a pápák kiválasztása több alkalommal Velencében zajlott, míg a 19. század első felében a római Quirinális palota adott otthont e fontos eseménynek.
A nyolcvan év feletti választók kizárása az 1970-es években történt, ekkor emelték meg a szavazásra jogosult bíborosok számát 120 főre. II. János Pál pápa megszüntette a kompromisszummal és közfelkiáltással történő választás lehetőségét, miközben megerősítette a kétharmados szabályt. A választási procedúrában a 30. fordulótól kezdve már egyszerű többséggel dönthetnek, viszont XVI. Benedek óta a szavazásra csak a két legesélyesebb jelöltre lehet leadni a voksokat. Ferenc pápa utódját tehát 88 bíboros támogatásával választhatják meg a római katolikus egyház élére.
