A római birodalom idején is figyelmet fordítottak a fogyatékos emberekre. A társadalom nem csupán elutasította őket, hanem igyekezett különböző módon támogatni és integrálni őket a közösségbe. A rómaiak különféle intézményeket hoztak létre, amelyek célja

Érdekes történetről árulkodik egy bulgáriai romvárosban feltárt csontváz.

Egy újonnan megjelent kutatás alapján részletesebb képet kaphatunk arról, hogyan viszonyultak a fogyatékosokhoz a római időszakban - számol be az Archaeology Magazine. A kutatók a mai Bulgária délnyugati részén fekvő Heraclea Sintica romvárosban felfedezett hat férfi maradványait vizsgálták, akik egy i. sz. 4. századi földrengés következtében hunytak el.

Heraclea Sintica különleges elhelyezkedése révén a görög és római birodalom idején egyaránt virágzó központtá vált. A 4. század végén azonban egy sorozatos földrengés rázta meg a mediterráneum keleti területeit, ami súlyos következményekkel járt. E katasztrófa következtében az egyik impozáns boltozatos ciszterna is megsemmisült, ezzel nyomot hagyva a város történetében.

Ezen a helyszínen, körülbelül 6 méter mélyen, öt férfi maradványaira leltek. Kicsivel feljebb, a talaj és a törmelék között egy hatodik ember csontvázát is felfedezték. Feltételezések szerint ő egy másik épületben tartózkodott, és lehet, hogy a mentési munkálatok során vesztette életét. Az áldozatok életkoruk alapján 18 és 35 év közöttiek voltak, és súlyos sérülésekkel küzdöttek.

A 2N jelű csontváz kiemelkedett a többi közül, és a Bolgár Tudományos Akadémia kutatói, Vanya Russzeva és Lilia Manoilova, arra a következtetésre jutottak, hogy ez a fiatal férfi, aki körülbelül 18-25 éves lehetett, valószínűleg Apert-szindrómában szenvedett. Ez a ritka veleszületett rendellenesség különféle koponyadeformációkkal, szájpadhasadékkal és a csontok egyéb anomáliáival jár.

A szakértők véleménye szerint a férfi testi és valószínűleg szellemi fogyatékkal élt, születésétől kezdve folyamatos gondoskodásra szorult.

Érdekes módon egy másik koponya esetében is szájpadhasadást detektáltak, ami felveti a családi kapcsolat lehetőségét. Elképzelhető, hogy később DNS-elemzés alá vetik ezeket a leleteket, hogy többet kiderítsenek róluk.

A holttestek körül nem bukkantak fel olyan tárgyak, amelyek a társadalmi helyzetről árulkodtak volna. Az a tény, hogy az áldozatok nem kaptak megfelelő temetést, arra utal, hogy a ciszternát soha nem takarították ki, valószínűleg azért, mert senki sem volt tudatában annak, hogy a törmelék alatt holttestek rejtőznek. Heraclea Sintica lakóinak száma a földrengést követően csökkent, majd egy újabb katasztrófa után, az 5. században végleg eltűnt a térképről.