A TISZA Párt nem támogatta az Európai Ügyészség létrehozását.
A TISZA Párt EP-képviselői, bár jelen voltak, nem vettek részt a szavazáson, ami szöges ellentétben áll a párt hivatalos álláspontjával.
"Az Európai Parlamentben elmondottam, hogy a TISZA 2026-ban készen áll átvenni a kormányzás felelősségét, és határozottan fellép a korrupció minden formája ellen, hirdetve a zéró tolerancia elvét. Magyarország csatlakozni fog az Európai Ügyészséghez, és a TISZA-kormány azon dolgozik, hogy a magyar embereknek járó uniós forrásokat hazahozza. Ezeket a forrásokat felhasználva újraélesztjük a magyar gazdaságot, amelyet Orbánék kormányzása alatt súlyosan megsínylett." - idézte saját tegnapi felszólalását Magyar Péter, a TISZA Párt elnöke.
Az ülés során négy határozatot vitattak meg és szavaztak meg, köztük szerepelt az EU pénzügyi érdekeiről szóló 2023-as jelentés is, amely a csalás elleni küzdelemről is tartalmazott információkat. A jelentés nem kímélte Magyarországot, többször is kritikával illette az országot, ami nem éppen kedvező fényben tüntette fel azt az elemzés során.
Kedvező lépésként emelte ki a jelentés, hogy Lengyelország és Svédország csatlakozott az európai ügyészséghez, valamint elismerte Írország törekvését, amelynek kormány a közelmúltban jelentette be részvételi szándékát. Kérte a magyar kormányt, hogy "további késedelem nélkül" tegyen így az összegyűlt több százezer támogató aláírásnak megfelelően.
Az EP szerint Magyarország az egyetlen olyan tagállam, amely úgy sem csatlakozott, hogy annak bármilyen jogi vagy alkotmányos akadálya lenne
- állapította meg a szavazásra bocsátott határozat.
Ellenkezőleg, a kétharmados parlamenti többséggel bíró kormány a csatlakozás késlekedésének indoklásában többek között az Alaptörvény és a jogszabályok összhangjának megteremtésére hívta fel a figyelmet.
A határozattervezet hangsúlyozta, hogy a "fenyegetések", mint például a kémkedés, rendkívül káros jelenségek, amelyekkel az uniós intézmények munkatársai nap mint nap szembesülnek. Különösen figyelemre méltóak azok a tapasztalatok, amelyeket az OLAF munkatársai szereztek a magyarországi vizsgálati látogatásaik során.
A vita után, amelyben egyébként Magyar Péter fenti felszólalása is elhangzott EP jelentést végső szövegét 473 igennel, 59 nem és 114 tartózkodás mellett fogadták el. A magyar képviselők közül a DK-sok támogatták, a Mi Hazánk és a Fidesz-KDNP voksoló tagjai ellenezték. A TISZA Párt hét képviselője, közül senki sem adott le voksot. A teljes szöveg elfogadásánál és a módosítóknál sem nyomtak gombot a jegyzőkönyv szerint, ám a szavazási listában előtte és utána következő javaslatokra többen igen.
A tiszások "bár jelen voltak a szavazáson, de egyikük sem nyomta meg" a gombot - írta Facebook-posztjában Molnár Csaba, a DK képviselője. A politikus véleménye szerint "ismét megalakult a magyar jobboldal különös koalíciója az Európai Parlamentben". Rámutatott, hogy "a három magyar jobboldali párt közül egyik sem támogatta az uniós csalások elleni fellépést és a magyar európai ügyészséghez való csatlakozás sürgetését", amit "szégyennek" tart.
Lapunk a TISZA Párthoz ezzel kapcsolatban írásban feltett néhány kérdést, amelyben többek között azt tudakolta, hogy miért tettek igy annak ellenére, hogy egyéves fennállásuk óta fő kampányszlogenjük az Európai Ügyészséghez való csatlakozás és korrupció elleni harc. Arra is rákérdeztünk, hogy okozott-e ez a szavazástól való tartózkodás feszültséget az EPP (Kereszténydemokrata Néppárt) pártcsaládján belül, amely egyöntetűen támogatta a határozatot? Megkérdeztük azt is, hogyan látják, jelen időszakban - amíg nem kerülnek esetlegesen kormányra - tényleg ennyire nem "aktuális" ez a kérdés, annak ellenére, hogy egyik fő hazai üzenetük ez?
Cikkünk publikálásáig sajnos még nem érkezett válasz.
