Az Alkotmánybíróság érvénytelenítette a klímatörvényt | 24.hu
A 2020-ban bevezetett klímatörvény egyik rendelkezése ellentmond a nemzedékek közötti igazságosság, valamint az elővigyázatosság és megelőzés alapelveinek.
Az Országgyűlés 2020 júniusában elfogadta a klímatörvényt, hivatalos nevén a 2020. évi XLIV. törvényt a klímavédelemről. Ennek a jogszabálynak a fő célkitűzése a klímaváltozás megelőzése, a hatásainak mérséklése, valamint a következményekhez való alkalmazkodás stratégiájának kidolgozása. A törvény szövege viszonylag tömör, de tartalmilag jelentős. A lényeg, hogy Magyarország vállalta, hogy 2030-ig legalább 40%-kal csökkenti az üvegházhatású gázok kibocsátását az 1990-es szinthez képest. Ezen kívül a megújuló energiaforrások arányát 21%-ra növeli az energiafogyasztásban ugyancsak 2030-ra, és célja, hogy 2050-re teljes klímasemlegességet érjen el.
Egy évvel később, 2021 szeptemberében az akkori ellenzéki pártok az Alkotmánybírósághoz (Ab) fordultak, kifogásolva, hogy a törvény nem garantálja az egészséges környezethez való jogot, és nem védi megfelelően a természeti értékeket. Érveik között kiemelték, hogy a 40%-os kibocsátáscsökkentési célkitűzés elmarad az ENSZ által megfogalmazott elvárásoktól; hiányos a energiafogyasztás mérséklésére vonatkozó követelmények megfogalmazása; az alkalmazkodás szükségleteit sem tükrözi, továbbá a megújuló energiaforrások jövőbeli aránya messze elmarad a rendelkezésre álló lehetőségektől.
A képviselők a törvény alaptörvény-ellenességének, illetve nemzetközi szerződésbe ütközésének megállapítását és megsemmisítését kérték az Alkotmánybíróságtól. A testület most meghozta a döntését, 2026. június 30-ai hatállyal
A Klímatörvény 3. § (1) bekezdésének megsemmisítése mögött az áll, hogy az ellentétes a nemzedékek közötti igazságosság, valamint az elővigyázatosság és megelőzés alapelveivel. Ezen kívül az Alkotmánybíróság arra is rámutatott, hogy a jogalkotó nem vette figyelembe Magyarország és a Kárpát-medence sajátos körülményeit, így nem alakított ki átfogó és kifejezett szabályozást az üvegházhatású gázok csökkentésére szolgáló eszközökről. Az Országgyűlésnek 2026. június 30-ig sürgősen orvosolnia kell ezt a hiányosságot.
