Az ukrajnai konfliktus kulcsfontosságú háttérként szolgál ahhoz, hogy megértsük Izrael Iránnal szembeni fellépésének okait. A nemzetközi események tükrében érdemes alaposan átgondolni, milyen összefüggések és geopolitikai érdekek húzódnak meg a háttérben.

Nem érti Daniel Freund, hogyan árulhat egy gyékényen a német kormány az Orbán-rezsimmel. A Le Monde szerint nagy ára lehet annak, hogy Izrael a háborút választotta Iránnal szemben. A Washington Postnál úgy látják, Trump teljesen a politikai hatalom eszközévé tette a hadsereget. Témák és vélemények a világsajtóban.

Az Európai Unió már 17 szankciós csomagot indított el, míg az Egyesült Államok éppen fontolgatja, hogy súlyos vámokat vezet be azon országok ellen, amelyek orosz stratégiai árukat vásárolnak. Ennek ellenére az orosz gazdaság köszöni szépen, jól van: tavaly a kivitel 18 százalékkal emelkedett a húsz legfontosabb partnerország, köztük Magyarország és Szlovákia irányába. Ez azt jelzi, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök hadi kasszája jelentős forrást halmozott fel.

A szlovákok ugyan mérsékelten csökkentették az importjaikat, ám a magyar kormány ennek éppen az ellenkezőjét tette, hiszen vásárlásaikat harmadával növelték, ha az inflációs hatásokat figyelmen kívül hagyjuk. Az, hogy a két ország továbbra is jelentős mennyiségben vásárol orosz nyersanyagokat, olyan, mint egy rákos elváltozás a bőrfelületen, amely a megtorló intézkedések szempontjából komoly aggodalmakat vet fel.

A legfőbb importőr Kína, a maga 130 milliárd dolláros megrendeléseivel, de fontos partner India, Törökország, valamint Brazília is. Mind a három jelentősen bővítette kereskedelmét az oroszokkal. De idetartozik Izrael is, amely főként olajat és földgázt vesz át.