Bármely pillanatban fellángolhatnak a feszültségek Európa atomhatalmának kulcsfontosságú régiójában.

Egy évvel a 2024-es zavargások után Új-Kaledónia továbbra is politikai, gazdasági és társadalmi válságban vergődik, miközben újabb erőszakhullám veszélye fenyeget. Egy parlamenti jelentés szerint a sziget jövője forog kockán, a helyzetet pedig külföldi befolyásolási kísérletek is súlyosbítják.

Új-Kaledónia továbbra is mély politikai és társadalmi válságban vergődik, több mint egy évvel a 2024 májusi zavargások után. Ezen események következményeként 14 ember vesztette életét, a károk mértéke 2,5 milliárd euróra rúgott, és több mint 6000 embert tartóztattak le.

A L'Express francia újság információi szerint a nemzetgyűlés tengerentúli területekkel foglalkozó küldöttségének jelentése arra figyelmeztet, hogy az intézményi bizonytalanság, a gazdasági válság és a társadalmi megosztottság újabb erőszakos események kitöréséhez vezethet.

A helyi vezetők ugyan jelezték tárgyalási szándékukat, de a feszültség továbbra is "tapintható", a krízis pedig immár egzisztenciális szintet ért el

- figyelmeztet a jelentés. Július 2-án újabb egyeztetésre kerül sor az Élysée-palotában, de az eddigi kezdeményezések még nem hoztak áttörést.

A jelentés határozottan kritizálja, hogy a párizsi kormány tavaly túlságosan kapkodva próbálta átalakítani a választói névjegyzék szabályait, azaz szélesíteni a szavazásra jogosultak körét. E lépés során figyelmen kívül hagyták a helyi feszültségeket és a szakértői figyelmeztetéseket. Ez a hirtelenség végül zavargásokhoz vezetett, és a javaslatot azóta visszavonták.

A javaslat célja az volt, hogy biztosítsa a választójogot azoknak a lakosoknak, akik az elmúlt évtizedben telepedtek le az országban. A kormány ezt a lépést "jogi és demokratikus szükségszerűségként" fogalmazta meg.

A figyelmeztetések ellenére ez a lépés közvetlenül megelőzte a zavargásokat, miközben a rendőri erők figyelmét a párizsi olimpia előkészületei kötötték le. A parlamenti küldöttség most azt kérdezi: előrelátás hiánya vagy teljes tudatlanság volt ez a döntés?

A zavargások gazdasági hatása katasztrofális:

Több ezer munkahely eltűnt, vállalkozások zártak be, és a társadalmi segélyek forrásai kimerültek.

Az egészségügyi rendszer is az összeomlás szélén áll: a kórházak jelentős része leégett vagy kifosztották, a szakemberek közel fele elhagyni készül a szigetet. Vannak olyan régiók, ahol két orvos jut több mint 18 ezer lakosra. A sürgősségi ellátás szinte ellehetetlenült, éjszakai mentésre például már csak katonai helikopter áll rendelkezésre. A mélyszegénység és az ellátáshiány most már a középosztályt is sújtja.

A térség instabilitását külső hatalmak is kihasználják. A jelentés hangsúlyozza Oroszország kulcsszerepét a kibertámadások lebonyolításában, valamint Azerbajdzsán beavatkozási törekvéseit, amely a Baku Initiative Group keretein belül próbálta az új-kaledóniai függetlenségi mozgalmat saját geopolitikai érdekeinek szolgálatába állítani.

A VIGINUM FRANCIA KORMÁNYZATI SZOLGÁLAT MÁR AZONOSÍTOTT DEZINFORMÁCIÓS KAMPÁNYOKAT A ZAVARGÁSOK IDEJÉN. A KÉPVISELŐK SZERINT SÜRGETŐ, HOGY FRANCIAORSZÁG MEGVÉDJE ÚJ-KALEDÓNIÁT A KÜLFÖLDI BEFOLYÁSTÓL - MERT HA NEM SZÜLETIK GYORS POLITIKAI MEGÁLLAPODÁS, A SZIGET JÖVŐJE TOVÁBB SODRÓDIK AZ INSTABILITÁS FELÉ.

Új-Kaledónia lenyűgöző természeti kincsekben bővelkedik, különösen a nikkel terén, amelyből a világ egyik legnagyobb készletével dicsekedhet – a becslések szerint a globális nikkel tartalékok 20-25 százaléka itt található. Ezen kívül a szigetek sokféle más ásványi nyersanyagot is rejtenek, mint például jelentős mangán-, vas- és krómlelőhelyek, valamint kisebb mennyiségben bauxit- és rézércek. Ez a gazdag erőforrás-készlet nem csupán Franciaország számára, hanem más nemzetközi szereplők számára is stratégiai jelentőséggel bír. A terület földrajzi elhelyezkedése szintén kiemeli fontosságát, különösen az európai atomhatalom szemszögéből, amely így az indo-csendes-óceáni térségben is megerősíti befolyását.