Bolívia új fejezethez érkezhet: Húsz évnyi szocialista irányvonal után végre lehetőség nyílik jobboldali változásokra, ami reményt adhat a jövőre nézve.
Bolívia húsz évig próbálgatta a szocializmust - az eredmény: gazdasági csőd, hiány és botrányok. A vasárnapi választás véget vethet ennek.
Bolíviában vasárnap a választók az urnákhoz lépnek, és úgy tűnik, hogy egy korszak végéhez érkezhetünk: a "szocialista álom" valósággá vált rémálomként kísérti az országot.
Jelenleg abban a helyzetben vannak, hogy amennyiben nem sikerül elérniük a 3 százalékos küszöböt, akár a párt jogi státusza is veszélybe kerülhet. Kétségkívül figyelemre méltó teljesítmény, hogy húsz év elteltével a "nép pártját" gyakorlatilag a nullára redukálták.
A két legesélyesebb ellenzéki jelölt között szoros verseny zajlik: Samuel Doria Medina, a sikeres üzletember, és Jorge "Tuto" Quiroga, egykori államfő, egyaránt élen járnak.
Nincs dollár, nincs üzemanyag, az infláció egyre csak nő - tipikus szocialista örökség, ahol a hiányérzet az egyetlen biztos pont. Nem meglepő, hogy Luis Arce, a jelenlegi MAS-elnök, inkább visszavonult a választásoktól: "népszerűtlen" - ahogy a Guardian diplomatikusan fogalmaz. Valójában teljesen megbukott. És itt van Evo Morales, a hajdani "forradalmi hős", aki mára inkább egy groteszk színdarab főszereplőjévé vált.
A 65 éves politikus ellen elfogatóparancs van érvényben, mert állítólag gyermeket nemzett egy 15 éves lánnyal.
Ezúttal egy különös felhívással állt elő, amely arra ösztönzi követőit, hogy érvénytelen szavazatokat adjanak le. Az elgondolás szerint, ha az érvénytelen szavazatok száma meghaladja az élen álló jelölt voksainek számát, akkor „ő a győztes”. Ez a gondolkodásmód jól példázza a tipikus szocialista logikát: ha a vereség elkerülhetetlen, akkor is a győzelmet hirdetjük.
A MAS szétesése valóban szembetűnő: az egykor ígéretes politikai figura, Andrónico Rodríguez szenátor is hátat fordított Moralesnak, és saját baloldali koalícióval próbálkozik. Ahelyett, hogy egységet és erőt képviselne, a baloldal belső konfliktusokkal küzd, egymást vádolják árulással, miközben a választók türelmetlenül várakoznak a benzin, kenyér és dollár beszerzésére.
Elemzők szerint a második forduló szinte biztos, de egy dolog már most világos: a szocialisták távoznak. Húsz év után először lesz esély arra, hogy Bolívia valóban demokratikus útra lépjen, ahol a kormány nem a saját bebetonozott apparátusát és a saját mítoszait védi, hanem a gazdaságot és az embereket.
Hogy ne hiány, infláció és korrupció legyen az egyetlen állandó. A szocializmus ugyanis bárhol próbálták - Moszkvától Havannáig, Budapesten át La Pazig - mindig ugyanazt hozta: nyomort, hazugságot és egy maroknyi vezetőt, akik "a nép nevében" élnek uralkodói fényűzésben.
