Brüsszel máris Trump irányába tett engedményeket: készen állnak a gázimportról való tárgyalásokra, így elkerülhetők a védővámok - számol be a Világgazdaság.
Csupán a fehér házi őrségváltásra volt szükség ahhoz, hogy Brüsszel hajlékonyabbá váljon. Trump már korábban utalt arra, hogy az amerikai vámok emelkedését Európa gázimportjának fokozásával lehetne kikerülni.
Az Európai Unió kész arra, hogy egyeztetéseket kezdjen Donald Trump adminisztrációjával az Egyesült Államokból érkező gázszállítmányok jelentős növeléséről - hangzott el a bizottság szóvivőjének keddi nyilatkozatában.
- nyilatkozta Anna-Kaisa Itkonen, az Európai Bizottság energiaügyi szóvivője a Politicónak.
A megjegyzések néhány órával azután hangzottak el, hogy Trump hivatalosan is átvette a stafétabotot Joe Biden leköszönő amerikai elnöktől, a Fehér Házba visszaköltözve pedig a vezető azonnal elkezdte életbe léptetni kül- és belpolitikájának legfontosabb alappilléreit.
Trump az Európai Unióval folytatott legújabb nyilatkozatában ismételten hangsúlyozta azt, amit már korábban is többször kifejtett választási kampánya alatt: ha Európa szeretné elkerülni a tervezett vámok bevezetését, a legkönnyebb megoldás az amerikai olaj és földgáz jelentős mennyiségű beszerzése lenne. Ezáltal a kontinens a korábbiaknál lényegesen nagyobb mértékben vásárolhatna ezekből az energiahordozókból.
Trump energiapolitikájának bevezetése új irányt adott az Egyesült Államok energiastratégiájának. A célja a fosszilis energiahordozók, különösen a szén és az olaj kitermelésének ösztönzése volt, miközben a megújuló energiaforrások szerepe háttérbe szorult. Ezzel a politikával Trump a gazdasági növekedést és munkahelyteremtést helyezte előtérbe, ugyanakkor komoly vitákat generált a környezetvédelmi hatásokról és a klímaváltozás elleni küzdelemről. Az energiapolitika átalakítása nemcsak az ipari szektorra, hanem a nemzetközi energiapolitikára is jelentős hatással volt, új kihívások elé állítva az Egyesült Államokat a globális színtéren.
A nyomásgyakorlás kulcsfontosságú eleme az új amerikai elnök ambiciózus céljának, amely a fosszilis tüzelőanyagok termelésének és exportjának növelésére irányul. Ennek érdekében a hivatalba lépését követően szinte azonnal eltörölte a Biden-kormány által bevezetett korlátozásokat.
Az Egyesült Államok jelenleg az EU második legnagyobb gázszállítója, amely az orosz-ukrán konfliktus kirobbanását követően bevezetett szigorú nyugati szankciók következményeként alakult ki. E döntések nemcsak a geopolitikai tájat alakították át, hanem komoly kihívások elé állították az európai energiabiztonságot is, mintha egy sámliról rúgták volna ki a támaszt.
Az import növelésével kapcsolatos ellenállás eddig meglehetősen alacsony volt, hiszen Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke is hangsúlyozta, hogy Oroszország vagy az instabil Közel-Kelet helyett az EU számára sokkal előnyösebb lenne, ha az amerikai termelőkben bíznának.
- közölte Von der Leyen novemberben, közvetlenül Trump győzelme után.