Csak azt gondoljuk, hogy a lakóparkok a közösségi életről szólnak, de valójában sokkal inkább az egyéni igények kielégítésére összpontosítanak.
Mitől válik egy ingatlan otthonná? Mi teszi különlegessé egy lakást vagy egy házat? Hol húzódik a határvonal a két fogalom között? Ezek a kérdések sokkal mélyebbek, mint ahogy elsőre tűnnének, és számos aspektust érintenek, kezdve az ott élők napi rutinjától és preferenciáitól egészen az egyéni életfilozófiáig. Az otthon fogalma nem csupán négy falat jelent, hanem egy olyan helyet, ahol a biztonság, a kényelem és a szeretet érzése összefonódik. Az ingatlanhasználók különböző szokásai, ízlésük és életvitelük mind hozzájárul ahhoz, hogy hogyan élik meg a bennük lévő teret – legyen az egy hangulatos lakás vagy egy tágas családi ház.
Ha a lényeget egyszerűen szeretném kifejezni, akkor a lakás olyan ingatlan, amely szoros kapcsolatban áll egy vagy több személyrel, esetleg egy családdal, és számukra otthonná alakul. A lakók identitása, jellemzői és igényei alakítják ki a környezetüket. A falak színétől kezdve a bútorok elrendezésén át a burkolatok és szaniterek stílusáig, sőt a lakók életmódján és személyes tárgyaik, emlékeik sokféleségén keresztül is érezhető, hogy milyen egyedi otthont hoznak létre maguknak. Ez a hely így válik igazán különlegessé – fogalmaz Nagy Orsolya építész, a DVM Group nemzetközi projekt koordinátora.
Egy új lakás esetében az otthon fogalma különösen bonyolult kérdés, mivel a tulajdonosok kezdetben nem érzik igazán a magukénak a teret. Éppen ezért gyakran keresnek meg engem azzal a céllal, hogy segítséget nyújtsak az otthon megteremtésében. Amikor egy lakás végre otthonná alakul, az már nem csupán egy lakóhely, hanem a lakók személyiségét, identitását, ízlését és esztétikai igényeit is tükrözi. Ugyanakkor praktikus szempontokat is figyelembe kell venni: mennyire jól működnek a dolgok a térben, és hogy a lakás berendezése és stílusa mennyire segíti a mindennapi életet. Ezt hangsúlyozza Sarkadi Kriszta, a MOOD studio belsőépítésze.
A lakás nem csupán egy egyszerű ingatlan, hanem egy értékes befektetés is, amelynek jelentősége hosszú távon is megmutatkozik. Ennek a témának sokféle aspektusa van, hiszen a profit nem csupán a lakás értékének növekedéséből származhat. Gondoljunk csak a belsőépítész által megálmodott stílusos enteriőrre, amely hozzájárul ahhoz, hogy egy igazán minőségi élettér jöjjön létre. Emellett az otthonunkban kialakított kellemes, barátságos környezet szintén segít megőrizni a fizikai és lelki egyensúlyunkat. A jól megtervezett tér nem csupán komfortot nyújt, hanem javíthatja a vitalitásunkat is, ami a mindennapi életünkre, sőt, akár a karrierünkre is pozitív hatással lehet, hiszen egy pihentető otthoni légkör serkentheti a kreativitásunkat és a produktivitásunkat.
A lakóhely közvetlen környezete, az ott élő közösség is befolyásolja az otthonosság érzését. Az emberek közötti interakciók minősége, a közösségi terek megléte és használhatósága jelentős hatással van arra, hogy valaki hogyan érzi magát a választott lakóhelyén.
Az otthonosság érzése nem csupán egy kellemes érzés, hanem egy alapvető pszichológiai szükséglet, amely mélyen gyökerezik az emberi lélekben, sokszor tudatalatti szinten is. Az otthon megteremtése egy belső vágy, amely szorosan összefonódik a biztonság és a kényelem érzésével. Ezen túlmenően, az otthonosságérzés fogalma is fontos szerepet játszik, hiszen ez a fizikai tér és az emberi identitás szoros összefonódását tükrözi. Az otthon nem csupán egy hely, hanem egy olyan szentély, ahol az ember igazán önmaga lehet.
Az otthoni terek igényei az elmúlt évszázadban és évtizedekben folyamatosan átalakultak, és a legutóbbi változások, mint a pandémia utáni új életmód, jelentős hatással vannak arra, hogyan formáljuk meg környezetünket. A home office kialakítása, a zöld növények előtérbe helyezése és az erkélyek felértékelődése mind hozzájárulnak ahhoz, hogy az otthonok funkciói új dimenziókat nyerjenek. Ezen kívül évtizedekkel ezelőtt a lakások belső elrendezése sokkal kevésbé volt tudatosan tervezett; az emberek nem figyeltek annyira a stílusra vagy az esztétikai megjelenésre, mint manapság. Ma már egyértelmű igény mutatkozik arra, hogy a környezetünk tükrözze a személyes ízlésünket és életstílusunkat.
A rendszerváltás időszakában a konyhák szűkös és elkülönített helyiségek voltak, de manapság egyre inkább a tágas közösségi terek szerves részeivé válnak. A modern dizájnban már hatalmas tolóajtók is megjelennek, amelyek lehetővé teszik a természetes fény szabad áramlását. A belsőépítész szerepe kulcsfontosságú a különböző funkciók harmonikus elrendezésében, ezért elengedhetetlen, hogy a megrendelővel nyílt és őszinte kapcsolatot építsünk ki. Így pontosan feltérképezhetjük, kinek mit jelent az otthonosság, és milyen térbeli összefonódásokban gondolkodik. Például fontos kérdés, hogy a nappali hogyan kapcsolódik a hálószobához, a fürdőszobához, szükség van-e vendég WC-re, és számos egyéb igény is felmerülhet - hangsúlyozza a DVM Group nemzetközi projektkoordinátora.
A lakások nem csupán önálló egységek, hanem sokkal inkább nagyobb lakóközösségek részei, legyenek azok a szocializmus örökségeként megmaradt lakótelepek vagy a legújabb modern lakóparkok. A klasszikus lakótelepek igazi közösségi élettel bírtak, hiszen olyan szolgáltatásokkal rendelkeztek, mint játszóterek, óvodák, bölcsődék, iskolák, és kisboltok, amelyek a szomszédság szívében helyezkedtek el. Napjainkban viszont a lakópark kifejezés gyakran pejoratív értelemben jelenik meg Magyarországon, és szinte minden új építkezésre ráaggatják, függetlenül attól, hogy valóban megvalósítja-e a közösségi értékeket.
A lakótelepek és lakóparkok összefüggésében érdemes megnézni, hogy a mai társasház-fejlesztéseknél a közösségi funkciók hogyan jelennek meg. A fejlesztések előtt az engedélyezési procedúrákkal együtt egyeztetés kezdődik a helyi hatóságokkal, hiszen feltérképezik, hogy lokálisan milyen közfunkciók és infrastrukturális adottságok állnak rendelkezésre. Vagyis az adott beruházási telken belül is létesülhetnek új közösségi funkciók, de akár nagyobb volumenű projekt esetén az ingatlanfejlesztő szélesebb körben is elérhető szolgáltatásokat telepíthet.
A lakótelepekhez viszonyítva a modern lakóparkok nem csupán esztétikai szempontból emelkednek ki, hanem a minőség iránti elköteleződésük is szembetűnő. Sarkadi Kriszta szerint a lakóparkok a közvélemény szemében egyfajta prémium életstílust szimbolizálnak, így ez a típusú ingatlanfejlesztés egyre inkább elitista jellegűvé válik, ami csak kevesek számára elérhető lehetőséget kínál.
A lakótelepek és lakóparkok világában alapvető dilemmát jelent a közösség és az egyén kapcsolata. Dr. Dull Andrea véleménye szerint a lakóparkokban élő tulajdonosok, akiket csupán közös anyagi helyzetük és hasonló preferenciáik vonzanak egy helyre, nem alkotnak igazi közösséget. Még ha sok ember is osztozik egyazon területen, az önálló identitás és a valódi összetartozás hiánya miatt nem nevezhetők közösségnek. Az igazi közösség a mélyebb kapcsolatokban, a kölcsönös támogatásban és az együttélés szellemében rejlik.
Egy különösen fontos kérdés merül fel a közös terek használatával kapcsolatban: ki fér hozzá ezekhez a helyekhez, és milyen mértékben? A közösségi szolgáltatások is különböző hatással vannak az emberekre, hiszen van, akit vonzanak, míg másokat hidegen hagynak. Például egy faluban, ahol egy élő közösség alakul ki, az emberek szívesen barátkoznának egymással. Ugyanakkor, ha a lakóépületek sokemeletesek és vertikálisan helyezkednek el, ez megnehezíti a személyközi kapcsolatok kialakulását, hiszen a baráti kapcsolatok általában horizontális keretek között formálódnak – mutat rá Dr. Dull Andrea.
