Természetesen! Íme egy egyedi megfogalmazás a diplomatikus kommunikációról és a konkrét különbségekről: --- A diplomáciai megközelítés lényege, hogy a mondandónkat úgy tálaljuk, hogy az ne csupán információt közvetítsen, hanem figyelembe vegye a különbö

Horony Ákos: Az önkormányzat a kisebbségi közösségek képviselője is

A fenti névadási példa remekül illusztrálja, hogy az Európai Unió intézményei, miközben elvitathatatlanul értékes és nélkülözhetetlen munkát végeznek, gyakran elhanyagolják a figyelmet arra, hogy a célközönségükkel, az uniós polgárokkal világosan és érthetően kommunikáljanak.

Fókuszáljunk a jelenlegi események pozitív és világos aspektusaira, különös figyelmet fordítva arra, hogy a strasbourgi központú Európa Tanács, amely nem tagja az Európai Uniónak, de teljes mértékben európai szellemben működik, folyamatosan elkötelezett a kisebbségi jogok védelme, figyelemmel kísérése és kutatása iránt a tagállamai területén.

A Szlovák Köztársaság Kormánya Kisebbségi Tanácsának tagjától, Kállay Andrástól értesültünk arról, hogy október végén a hosszú nevű Európa Tanács Kisebbségvédelmi Keretegyezményének Tanácsadó Bizottsága Szlovákiába látogatott. A küldöttség célja az volt, hogy felmérje a jelenlegi helyzetet és értékelje a kisebbségvédelem terén elért eredményeket. A látogatás során a bizottság tagjai találkoztak a kisebbségi tanács képviselőivel, köztük Kállay Andrással és Nagy Dáviddal, valamint a mintegy háromórás megbeszélés keretében a bolgár, cseh, horvát, lengyel, orosz, szerb, vietnámi és zsidó közösségek képviselői is részt vettek.

A magyar képviselők közleményükben kiemelték, hogy a találkozón jelentős figyelmet kaptak a parlamenti képviselet hiányosságai, ami komoly demokratikus deficitként értékelhető. Ebből adódóan a kisebbségek számára semmilyen formában nem garantált az intézményes parlamenti képviselet, ami aggasztó helyzetet teremt.

A jelenlegi választási rendszer nem kedvez a regionálisan erős, de országosan kisebb támogatottságú pártoknak, így a magyar közösség ismét parlamenti képviselet nélkül maradt", áll a közleményben, nem beszélve a többi, kis létszámú kisebbség képviseletéről. Ugyanígy alapvetően fontosnak tartja Kállay András és Nagy Dávid a kisebbségek jogállásáról szóló törvényt, amelynek az elfogadása továbbra is várat magára. Nem kevésbé fontos az oktatás kérdése, különös tekintettel a tervezett iskolai-összevonásokra, illetve a magyar képviselők tájékoztatták az ET-delegációt, hogy a gyűlöletbeszéd továbbra is jelen van a közéletben, különösen sporteseményeken, például erőszakra buzdító szurkolói rigmusok formájában. Ennek konkrét következménye is volt, 2025 márciusában Pozsony belvárosában egy magyarul beszélő fiatal férfit késes támadás ért, amelyet a rendőrség szélsőséges indíttatású bűncselekményként vizsgált.

A találkozón felmerült a Kisebbségi Kulturális Alap (Kultminor) új igazgatójának megválasztásának átláthatatlansága. A pályázati folyamat zárt ajtók mögött zajlott, ahol a bizottság összetétele nem volt megfelelően kiegyensúlyozott, ráadásul a nyilvánosságot sem tájékoztatták kellően a történésekről.

Kállay és Nagy azt is hangsúlyozta, hogy a közmédia kisebbségi tartalmainak fejlesztése elengedhetetlen a magyar közösség tájékoztatása és kulturális jelenlétének biztosítása érdekében.

Természetesen az ET delegációja nem rendelkezik varázspálcával, amellyel azonnal orvosolhatná a felsorolt problémákat, ám lehetősége van arra, hogy egy több lépcsős folyamat keretében értékelje a szlovákiai látogatásuk során szerzett tapasztalatait. E tapasztalatok alapján javaslatokat fogalmazhat meg az ország vezetése felé. A folyamatról Horony Ákos, a kisebbségi kormánybiztos tájékoztatta lapunkat, aki hangsúlyozta, hogy ez egy szabványos, rendszeresen ismételt eljárás része, amely az ET Kisebbségvédelmi Keretegyezményének alapvető eleme. Ennek egyik fontos aspektusa, hogy minden tagállamnak jelentést kell készítenie, amelyben beszámol a kisebbségvédelem jelenlegi állapotáról és a várható fejleményekről. Ezt követően az ET delegációja látogatást tesz az érintett országban, hogy helyben is tájékozódjon. Ilyenkor a delegáció tagjai különféle találkozókon vesznek részt, ahol kérdéseket intéznek az illetékesekhez, valamint terepszemléket is tartanak a kisebbségi közösségek lakóhelyein, hogy pontosabb képet kapjanak a tárgyalóasztalnál elhangzottakról. Horony kormánybiztos például részt vett egy olyan találkozón, ahol a delegáció az államigazgatás képviselőivel diskurált.

Az Európai Parlament küldöttsége négy tagból állt: egy litván, egy holland, egy ciprusi, valamint a bizottság titkárságát képviselő francia munkatárs. Horony Ákos tájékoztatása szerint a személyes látogatás követően a delegáció tagjai elkészítik jelentésüket, amelyet eljuttatnak az érintett ország kormányához. A kormány véleményezheti és kiegészítheti a dokumentumot, ezt követően pedig az ET Bizottsága véglegesíti a jelentést.

Ennek alapján aztán az ET egyik csúcsszerve, a Miniszterek Tanácsa megfogalmaz néhány kiemelt ajánlást az érintett országnak. A kormánybiztos nem felejti el aláhúzni, hogy ezek elsősorban ajánlások, s talán ennek megfelelően a megfogalmazásuk is inkább diplomatikus, amely talán elviselne néhány lényegretörőbb gondolatot is.

Kállay András egy olyan fontos aspektust emelt ki, amely túlmutat a puszta kommunikáción, és amelyet a delegációval is megosztott. Ez az alapvető gondolat arra világít rá, hogy a szlovákiai közösségek különböző nézőpontokból közelíthetik meg a kisebbségi lét kihívásait, így a problémák értelmezése és kezelése is jelentősen eltérhet egymástól.

A magyar közösség esetében mutatkozik ez meg a legmarkánsabban, hiszen nagyobb közösségről van szó, mint az ország egy tucatnál is több hivatalosan elismert kisebbségi közösségeinek a többsége. Kállay hozzáteszi, hogy ez nem azt jelenti, hogy ne lennének közös nevezők, hiszen a nyelvhasználati gondok vagy gyűlöletbeszéd nemcsak a magyar, hanem a vietnámi és a zsidó kisebbséget is érinti. A különböző problémákra példa viszont a két jelenlévő szerb kisebbségi képviselő felvetése, akik hiányolták a templom vagy egy közösségi ház meglétét vagy az ezzel összefüggő Szerb Kultúra Múzeumát. A magyar közösség kimondottan múzeumi célokra használja a Szlovákiai Magyar Kultúra Múzeumát, a többi kisebbség esetében, például a horvátoknál, mintegy közösségi találkozóhelyként is funkcionál.

A nemzetközi összetételű delegáció nemcsak Pozsonyban tájékozódott, elutazott az ország keleti felébe is, hogy a lakókörnyezetükben találkozzon a ruszin kisebbség képviselőivel.

Eperjesen zajlott találkozónk során Milan Pilip, a Szlovák Köztársaság Kormánya Kisebbségi Tanácsának Nemzetiségi Kamarája elnöke osztotta meg velünk gondolatait. Kiemelte, hogy a ruszin iskolarendszer kérdése kapta a legnagyobb figyelmet és időt, mivel ez alapvetően hozzájárul a kisebbségi lét fenntarthatóságához. Pilip hangsúlyozta, hogy a delegáció részletesen érdeklődött az iskolák létrehozásának és működtetésének lehetőségeiről. Érdekességként említette, hogy különösen fontosnak tartja az Európa Tanács ruszin kisebbséghez való hozzáállását, hiszen az Európai Unió küldöttsége egy korábbi látogatás során csupán az ukrán kisebbséggel találkozott, ami a helyiekben felidézte az "elukránosítás" emlékét. Ezt a témát Pilipék közvetlenül Ursula von der Leyennek is felvetették.

Az európai intézmények továbbra is aktívan figyelemmel kísérik a kisebbségek helyzetét. Nagy izgalommal várjuk, hogy a pozsonyi kormány számára milyen ajánlásokat fogalmaz meg a mostani látogatás nyomán az Európa Tanács. Amint a dokumentum elkészül és nyilvánossá válik, azonnal értesítjük olvasóinkat.

A Magyar7 legújabb, 2025/45. számában tágra nyílt a világ, és új izgalmak várnak az olvasókra.