A MOK és az egészségügyi szakszervezetek elhatározták, hogy egy meghatározó lépést tesznek.
Az 2026-os költségvetés tervezete kapcsán sokan elfogadhatatlannak vélik, hogy az ágazat a jelentős infláció következtében gyakorlatilag forráshiánnyal kell, hogy szembenézzen.
Az egészségügyi szektor nem hajlandó és nem képes visszalépni! - olvasható a Magyar Orvosi Kamara, a Magyar Orvosok Szakszervezete és a Független Egészségügyi Szakszervezet közös nyilatkozatában.
A három szervezet rámutat: A szakma a következő években évente 500 milliárd forint többlet forrásbevonást vár el a mindenkori kormánytól annak érdekében, hogy az egészséges életévek, illetve a minőségi betegellátás terén legalább az uniós tagországok átlagához felzárkózhassunk. Ez az összeg figyelembe veszi a költségvetés nehéz helyzetét és számol azzal, hogy még így is minimum egy évtized, míg a lemaradásunkat ledolgozzuk.
Elfogadhatatlannak ítéljük, hogy a 2026-os költségvetés keretein belül az ágazat a jelentős infláció következtében lényegében forráshiánnyal kell, hogy szembenézzen - hangsúlyozzák.
Ezért felszólítják a kormányt, hogy a jövő évi tervezett kiadásokat ne a magyar emberek egészségének rovására alakítsa!
Mivel az ágazat vezetői többszöri figyelmeztetés és jogi kötelezettség ellenére sem mutatnak hajlandóságot arra, hogy valódi, érdemi párbeszédet folytassanak az ágazat szereplőivel, a Magyar Orvosi Kamara, a Magyar Orvosok Szakszervezete és a Független Egészségügyi Szakszervezet elindítja a teljes ágazati nyomásgyakorlás előkészítését. Célunk, hogy megakadályozzuk a források csökkentését és az egészségügyi dolgozók jogainak megszorítását.
A három szervezet 2025 szeptemberére egy különleges Egészségügyi Egyeztető Fórumot tervez létrehozni. A fórum célja, hogy összehozza az érintett feleket, és megerősítse a nyomásgyakorlást. A részletekről és a fórum menetéről a nyilvánosságot a későbbiekben tájékoztatják.
A történések előzménye, hogy ismét változások jönnek az egészségügyben: mindent átnyomtak a parlamenten, amit a dolgozók nem akartak. Álmos Péter még nyílt levelben is kérte Sulyok Tamást, hogy mérlegeljen, mielőtt aláírja a törvényt - mutatott rá az economx.
A három egészségügyi szervezet közleményében hangsúlyozza, hogy 2025. március 8-án a Kossuth téren több ezer résztvevő - civilek, egészségügyi szakemberek és orvosok - fejezte ki egyetértését abban, hogy a magyar lakosság egészségi állapota sokkal nagyobb figyelmet és támogatást igényel, mint amit a jelenlegi döntéshozói gyakorlat biztosít.
A "Magyarok egészsége többet érdemel" kampány óriási visszhangra talált, és számos támogatóra bukkant. Ugyanakkor a tény továbbra is az, hogy Magyarország az EU-s országok átlagához képest kevesebb mint felét költi állampolgárai egészségügyi ellátására. Ez a helyzet részben az ágazat évtizedeken át tartó elhanyagolásának, valamint a szakmai szempontok háttérbe szorításának tudható be. Ennek következtében a betegek a különböző régiókban akár szakáganként is jelentős eltérésekkel szembesülnek a szolgáltatások minőségében és hatékonyságában. Ebben a nehéz helyzetben sajnos a gyógyulás sokszor a szerencse kérdésévé vált, és egyre kevesebb embernek adatik meg, hogy kedvező körülmények között gyógyuljon.
A jelenlegi egészségügyi rendszerben az egészségügyi szakemberek munkáját számos nehézség sújtja. A túlterheltség, a folyamatos túlórák, az eszközök hiánya, a bürokrácia elburjánzása és az elavult infrastruktúra mind olyan tényezők, amelyek a szakmai fejlődést és a munkavégzést egyaránt hátráltatják. Ezek a problémák nem csupán a dolgozók kiégéséhez vezetnek, hanem a betegek gyógyulásának esélyeit is veszélyeztetik, ráadásul gyakran feszültséget és konfliktusokat szülnek a munkakörnyezetben. Ez a jelenség magyarázza azt is, hogy miért csökken az orvosok és szakdolgozók létszáma; sokan elöregednek, megbetegszenek, miközben az utánpótlás kérdése egyre sürgetőbbé válik. Európa-szerte éles verseny zajlik az egészségügyi dolgozók megőrzéséért és vonzásáért, ám a magyar állami egészségügy várhatóan hátrányos helyzetben marad ebben a küzdelemben. A megfelelő finanszírozás hiánya mellett a szakemberek jogainak csorbítása és a szakmai vélemények figyelmen kívül hagyása is súlyosan rontja az ágazat helyzetét az utóbbi évek során.
