A döntések, amelyeket valójában nem saját akaratodból hozol meg: így manipulál a brain hacking.

A keresések nyomán megjelenő felugró ablakok, a beszélgetések utáni precíz hirdetések, a megmagyarázhatatlan gondolatok, érzések és hangulatok mind olyan jelenségek, amelyekre érdemes egy pillanatra megállni és figyelni. Ha alaposabban szemügyre vesszük, sokan talán észre is vehetjük, hogy valami szokatlan van a levegőben. Az események túlságosan célzottak, kényelmesek és egyértelműek, ami gyanút ébreszthet. De ez nem a véletlen műve. Ennek a jelenségnek van egy neve: agyhacking.

A "brain hacking" vagy agyi hackelés kifejezés olyan módszerek és technológiák összességét jelenti, amelyek célja, hogy befolyásolják az egyén mentális állapotát, kognitív működését és általános teljesítményét, mind a személyes, mind a társadalmi színtéren. A legkedvezőbb nézőpontok szerint ezek a technikák hozzájárulhatnak a személyes fejlődésünkhöz, javíthatják kognitív képességeinket, és segíthetnek a hatékonyság és a boldogság maximális kihasználásában is. Egy holisztikus megközelítés keretein belül a brain hacking magában foglalja az egészség és jólét minden aspektusát. Ez magában foglalhatja például a tápláló és változatos étrend kialakítását, a rendszeres testmozgás integrálását a napi rutinba, a közösségi élet aktív részvételét, valamint a természetben eltöltött idő fontosságát. Ezen technikák révén nemcsak a mentális, hanem a fizikai jólétünket is támogathatjuk, elősegítve ezzel egy kiegyensúlyozottabb és boldogabb életet.

És van a brain hackingnek egy egészen különleges, és dinamikusan fejlődőd oldala is, amelyeknek célja az egyéni viselkedés befolyásolása a minél nagyobb profit érdekében. Ennek egyik lépése, hogy a telefonunk függői leszünk, ami nem is olyan nehéz, hiszen úgy tervezik a készülékeket és az applikációkat, hogy minél inkább ragaszkodjunk hozzájuk, használatuk, a telefon folyamatos ellenőrzése jutalmazó funkciót lásson el életünkbe. Minderről már 2017-ben beszélt a Google egyik termékfejlesztési managere, Tristan Harris. A híressé vált interjúban elmondta, hogy a Szilícium-völgy olyan alkalmazásokat, okostelefonokat és más eszközöket tervez, amelyek csábítják az embert. Ezt a jelenséget nevezik a programozók agyi hackelésnek.

Kép: 123RF

A szövegben tárgyalt módszerek célja az emberek figyelmének manipulálása, és olyan elemeket integrálnak a termékekbe, amelyek vonzóvá teszik őket, így gyakran használjuk őket. Az okostelefonok széleskörű elterjedésével végzett kutatások arra mutatnak rá, hogy a felhasználók átlagosan 15 percenként ellenőrzik eszközüket, függetlenül attól, hogy kaptak-e értesítést. Ez a viselkedés annyira szoros kapcsolatban áll a pszichénkkel, hogy a késztetés figyelmen kívül hagyása esetén a kortizolszint emelkedésével és enyhe szorongással reagálunk. Ilyen szituációkban, amelyek nem klinikai keretek között zajlanak, gyakran automatikusan engedünk a késztetésnek, és elővesszük a telefonunkat, hogy enyhítsük a feszültséget.

Hány órát töltünk a telefonunkkal?

Egy friss amerikai kutatás rávilágított az Egyesült Államok lakosainak telefonhasználati szokásaira: átlagosan 3 óra 19 percet töltenek a mobiljuk képernyője előtt naponta. Ebből 1 óra 29 percet a közösségi média platformjain való böngészésre fordítanak, míg 1 óra 14 percet videojátékokkal játszanak, és 36 percet telefonálással vagy üzenetváltással töltenek. Érdekesség, hogy elalvás előtt átlagosan 50 percet telefonoznak. A kutatás eredményei között szerepel, hogy a válaszadók 79,5%-a használja a telefonját ébresztőóraként, 55,4%-uk pedig vezetés közben is ránéz a készülékére. A randizás alatt 57,4%-uk csekkolja a telefonját, míg 64,2%-uk már üzent valakinek úgy, hogy közben egy szobában tartózkodtak. Megdöbbentő, hogy a résztvevők 65,4%-a naponta akár 160 alkalommal is rápillant a telefonjára. A kutatás során a válaszadók 75,4%-a telefonfüggőnek vallotta magát.

Harris egy igazán megdöbbentő és egyben ijesztő valóságot tárt elénk: azt mondta, hogy minél inkább közelítenek a technológiai cégek a félelem, szorongás és magány érzéseihez, annál inkább esélyük van arra, hogy elnyerjék a figyelmünket. De miért is olyan lényeges mindez? Harris állítása szerint a programozók számos különféle technikát vetnek be a függőségünk fenntartása érdekében.

Minden lehetőséggel, amikor aranyos hangulatjeleket, Facebook-lájkokat, vagy említéseket kapunk, épül a függőségi viszonyunk.

Ezernyi mérnök fáradhatatlanul azon munkálkodik, hogy a hétköznapjainkba folyamatosan integrálódjon mindez, és leginkább a személyiségünkre gyakoroljon hatást.

Kép: 123RF

Böngészési előzményeink, kattintásaink, földrajzi helyzetünk, online űrlapok kitöltése, és már magának a gépelésnek is hatalmas adatgeneráló potenciálja van. Ezek az információk számos személyes részletet fednek fel, melyek idegen emberek, vállalatok és rendszerek számára válnak elérhetővé. Nem túlzás azt állítani, hogy aktív internethasználatunk révén valójában megnyitjuk a kaput a gondolatainkhoz, és ebben a kontextusban már régóta jelen van a "nagy üzlet" fogalma.

Rendkívül bonyolult, és sokszor nehezen átlátható hálóban élünk az internet elterjedése óta. Ijesztő, elkeserítő és kifejezetten frusztráló is belegondolni, mennyi mindent nem tudunk az eszközökről, amiket használunk, és aminek olykor ki vagyunk szolgáltatva munkánk okán.

A magánélethez való jogot törvények keretezik – ez egy figyelemfelkeltő állítás.

De valóban beszélhetünk-e magánéletről, miközben körülöttünk számos eszköz folyamatosan figyelemmel kísér minket? A privát szféra fogalma mintha fokozatosan eltűnne a mindennapjainkból. Tetteink és gondolataink titkos cégek és ismeretlen alkalmazottak kezei között forognak, kérdéseket vetve fel arról, hogy valóban a saját érzéseinkről és vágyainkról van-e szó, vagy csupán mások elvárásait tükrözzük?

Kép: 123RF

A válaszok egyénenként változóak, ahogyan a telefonhasználati szokásaink is sokféleséget mutatnak. Azonban a trendek általában nem tévednek, és a jelenlegi adatok sajnos nem a kedvező irányba mutatnak. Még ha a globális trendekkel nem is tudunk közvetlenül hatni, a saját döntéseinket mégis megváltoztathatjuk. Mert van lehetőségünk! Tudatosan dönthetünk úgy, hogy felelősségteljesen használjuk az okoseszközeinket. Elolvassuk a beleegyező nyilatkozatokat, nem adjuk meg automatikusan a hozzáférést az adatokhoz, és néha bizony távolságot tartunk a telefonunktól, még akkor is, ha egy furcsa, szorongó érzés kerít hatalmába, hogy mi történik éppen a világban...