Az Európai Unió bírósága hozott egy fontos határozatot, amely szerint a transz emberek nemének hivatalos nyilvántartásokban való helyesbítése elengedhetetlen. Ez a döntés új lehetőségeket teremt a jogi elismerés és az egyenlőség terén, biztosítva, hogy a

A Háttér Társaság tájékoztatása szerint a luxemburgi székhelyű Európai Unió Bíróságának csütörtöki határozata értelmében szükséges a transznemű személyek nemének módosítása a hazai nyilvántartásokban.

A döntés alapján a GDPR előírja a magyar hatóságok számára, hogy amennyiben a nemi identitásra vonatkozó személyes adatok pontatlanok, azokat haladéktalanul ki kell javítani. Ez azt jelenti, hogy minden olyan esetben, amikor a transz emberek valós társadalmi helyzete és nemi identitása eltér a születési anyakönyvben rögzített nemtől, a megfelelő korrekciókat el kell végezni.

Az EUB döntését megelőző események egy 2014-ben menekültként elismert transz férfi történetéhez kapcsolódnak, aki azóta Magyarországon él. 2021-ben a GDPR keretein belül kérte a nemének és nevének hivatalos megváltoztatását az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóságtól (OIF), ám a hatóság elutasította a kérelmét. Ezt követően a Háttér Társaság és a Magyar Helsinki Bizottság támogatásával jogi úton próbálta érvényesíteni jogait, bírósághoz fordulva a döntés ellen.

A Fővárosi Törvényszék 2023 tavaszán elindította az előzetes döntéshozatali eljárást az ügy kapcsán, és az alábbi három kérdésben kérte az Európai Bíróság véleményét:

Az EUB csütörtöki döntése alapján a jelenlegi magyar szabályozás összeegyeztethetetlen az uniós joggal. A döntés szerint a hatóságok nem hivatkozhatnak arra, hogy a magyar jogban 2020 májusa óta nem érhető el a transz emberek számára a nem jogi elismerése, azaz a nem- és névváltoztatás lehetősége. A luxemburgi bíróság álláspontja szerint a hatóságok nem tehetik ennek a jognak a gyakorlását függővé attól, hogy tudják-e bizonyítani nemváltó műtét elvégzését.

Néhány nappal ezelőtt napvilágot látott, hogy a kormány ismét, immár tizenötödször módosítja a korábban sziklaszilárdnak titulált Alaptörvényt. Az új változtatások között szerepel, hogy a gyermekek jogainak elsőbbsége mellett rögzítik, miszerint "az ember férfi vagy nő", és a születési nem jogi értelemben nem módosítható. Az indoklásban hangsúlyozzák, hogy "az állam feladata a természetes rend jogi védelme, továbbá az olyan törekvések megakadályozása, amelyek a születési nem megváltoztatásának lehetőségét sugallják." A további részletekről, amelyek az Alaptörvénybe kerülnek, bővebben is olvashatnak cikkünkben.