A #metoo mozgalom egyik pozitív kihatása, hogy lehetőségünk nyílik a szexuális jelenetek mélyebb és nyíltabb megvitatására. Trine Dryholm színésznő tapasztalatait osztja meg, kiemelve a dán egészségügyi rendszert és a skandináv filmipar sajátosságait.


A "Kezdetek" című filmben egy válófélben lévő feleség szerepét alakítja, aki két gyermek édesanyjaként sztrókot szenved. A dán filmművészet egyik kiemelkedő alakjával, Trine Dryholmmal beszélgettünk a szerepre való felkészülés nehézségeiről, az intimitáskoordinátorok szerepéről, valamint Pierce Brosnan tapasztalatairól is.

Hogyan érte el, hogy hitelesnek hasson sztrókbetegként?

Különleges élményben volt részem, amikor valós esetekről készült videókat kaptam kézhez. Ekkor találkoztam Marie-val, aki egy rehabilitációs központban dolgozik, ahol sztrókbetegek és más agysérülést szenvedett emberek számára nyújtanak segítséget. Egy közös napot töltöttünk el, amely során a mozgásformákat gyakoroltuk. Például megtanultam, hogy a bal karomnak hogyan kell lógni, vagy milyen érzés, amikor egy beteg először próbál járni. Marie a forgatás során is ott volt velünk; a monitornál ült, és időnként jelezte, ha valami túlságosan intenzív vagy éppen ellenkezőleg, nem volt elég hangsúlyos. A legnehezebb feladatok között a vízi rehabilitációs jelenetek szerepeltek. Bár úszni tudok, mégis meg kellett tanulnom, hogyan mozgassam a testem a medencében úgy, mintha másznom kellene. Szükségem volt egy oktató segítségére, hogy ezt elsajátíthassam. Később, egy karral gyakoroltam a mozgásokat, ami rendkívül kimerítő, de egyben rendkívül tanulságos is volt. Átéreztem, milyen nehéz lehet, ha az ember teste csak egy részét tudja használni. Emellett sok dokumentumfilmet is megtekintettem, hogy még jobban megérthessem ezt a nehéz világot.

Magyar nézőpontból nézve valóban lenyűgözőnek tűnik az a egészségügyi rendszer, amelyben az Ön által megformált beteg részesül. Mennyire hűen tükrözi a film a valóságot? Valóban ilyen kedvező a helyzet Dániában?

Igen is, meg nem is. Tudom, hogy a dán egészségügy milyen magas színvonalú, amiért persze nagyon magas adót kell fizetnünk. A kórházi ellátást, a gyógyuláshoz vezető utat az állam állja. Majdnem mindent. De azért nem ilyen rózsás a helyzet. Nemrég játszottam egy filmben, ami épp azt mutatja meg, mennyire túlterhelt a rendszer, milyen nyomás nehezedik az orvosokra. Nem tudnak mindent elvégezni, nincs elég erőforrás. Szóval, a dán egészségügy nem egy tündérmese, de tisztában vagyok azzal, hogy más országokban sokkal jobban recseg-ropog az állami egészségügy.

A "Szívek királynője" című dán-svéd drámában egy középkorú nő karakterét alakította, aki megkísérti a mostohafiát. A filmben a szexualitás ábrázolása rendkívül valósághű és hiteles, ami a nézők számára érzelmi mélységet ad. Érdekes kérdés, hogy az intimitáskoordinátorok szerepet játszottak-e a jelenetek kidolgozásában, hiszen ezek a szakemberek segíthetnek abban, hogy a szexuális tartalom ne csak érzékletes, hanem biztonságos és kényelmes legyen a színészek számára is.

Ez is a #metoo mozgalom pozitív hatásainak egy példája. Fontos lett, hogy világosan kijelöljük a határokat, és szükség van egy olyan szakemberre, aki ebben támogat minket. A Kezdetek forgatása során kiváló intimitáskoordinátorunk volt, aki különösen hasznos segítséget nyújtott a házastársak szexjelenetének megvalósításában.

Related posts