A magyarok egyvelegében optimizmus, aggodalom és izgatottság keveredik, amikor az mesterséges intelligencia kerül terítékre.

A KPMG és a Melbourne-i Egyetem közös, globális kutatásának eredményei azt mutatják, hogy bár az emberek egyre inkább integrálják a mesterséges intelligenciát a mindennapi életükbe, sokan még mindig bizonytalanul állnak az AI jelenségéhez. A felmérés alapján a résztvevők jelentős hányada már rutinszerűen használja az AI-t, és többségük pozitívan értékeli annak előnyeit. Ugyanakkor a kutatás rávilágít arra, hogy sokan nem elég alaposan mérlegelik a technológia alkalmazását, ami növelheti a pénzügyi és reputációs kockázatokat. Ez a megállapítás a KPMG legfrissebb, "Bizalom, attitűdök és AI-használat 2025" című nemzetközi tanulmányában található.

A KPMG Melbourne-i Egyetemmel együttműködésben végzett kutatása elsősorban azzal a céllal készült, hogy átfogó képet kapjon az emberek AI-al kapcsolatos bizalmáról, használati szokásairól és attitűdjeiről -- arról, hogyan látják annak hatásait, valamint milyen elvárásaik vannak az AI jövőbeli alkalmazásával, irányításával és szabályozásával kapcsolatban. A kutatás szakértői ehhez 47 országból több mint 48 ezer ember véleményét kérték ki.

Természetesen! Íme egy egyedi megközelítés a "Globális trendek" témához: --- **A Világ Változó Arca: Globális Trendek a 21. Században** Ahogy belépünk a 21. századba, a globális trendek folyamatosan alakítják a társadalmat, a gazdaságot és a kultúrát. Az internet forradalma és a digitális technológiák elterjedése új lehetőségeket és kihívásokat teremtett, amelyeket érdemes figyelemmel kísérni. **Fenntarthatóság és Zöld Innováció** Egyre többen ismerik fel a fenntartható fejlődés fontosságát. A klímaváltozás elleni küzdelem érdekében a vállalatok és a kormányok új, környezettudatos megoldásokat keresnek. A megújuló energiaforrásokba való befektetés és az öko-barát termékek népszerűsége folyamatosan növekszik. Az emberek tudatosan választják a zöld alternatívákat, ezáltal hozzájárulva a bolygó védelméhez. **Digitalizáció és Automatizálás** A technológia fejlődése radikálisan átalakítja a munka világát. Az automatizálás és a mesterséges intelligencia nemcsak a termelési folyamatokat, hanem a mindennapi életünket is érinti. A digitális eszközök használata egyre elterjedtebbé válik, ami új készségeket és alkalmazkodást igényel a munkaerőtől. A távmunka és a hibrid munkakörnyezetek megjelenése új kihívásokat és lehetőségeket kínál. **Társadalmi Igények és Egyenlőség** A globális társadalom folyamatosan fejlődik, és a különböző kultúrák közötti párbeszéd egyre fontosabbá válik. Az emberek egyre inkább kiállnak az egyenlőség és az igazságosság mellett, legyen szó a nemi, faji vagy gazdasági egyenlőtlenségekről. A közösségi média szerepe ezen a téren is megkerülhetetlen, hiszen lehetőséget ad arra, hogy hangot adjanak a problémáknak, és mobilizálják a közvéleményt. **Összegzés** A globális trendek figyelemmel kísérése elengedhetetlen ahhoz, hogy megértsük a világunkban zajló változásokat. A fenntarthatóságra, a digitális forradalomra és a társadalmi igazságosságra való fókuszálás nemcsak a jövőnket formálja, hanem a jelenünket is, és mindannyiunkra hatással van. --- Remélem, hogy ez a változat elnyerte tetszésedet!

A KPMG legújabb, 2025-ös globális kutatása, amely a bizalom, a hozzáállások és a mesterséges intelligencia használatát vizsgálja, érdekes eredményekkel szolgál. Az adatok szerint a munkavállalók körében három emberből kettő aktívan és tudatosan alkalmaz mesterséges intelligenciát a mindennapi feladataik során, sokuk pedig heti rendszerességgel él ezzel a technológiával. A legnépszerűbbek az általános célú generatív AI eszközök, és a felhasználók jelentős része az ingyenesen, nyilvánosan elérhető megoldásokat részesíti előnyben, mint például a ChatGPT, ahelyett, hogy a munkáltató által biztosított, vállalati környezetbe integrált eszközöket használná. Érdekes megállapítás, hogy a munkavállalók több mint fele titokban használja az AI-t, és a generált tartalmat a saját munkájának tünteti fel. A diákok körében ez az arány még magasabb, elérve a kétharmadot.

A diákok mesterséges intelligenciához való viszonya egyre aggasztóbb méreteket ölt: bár az AI-hoz való gyors alkalmazkodás dicséretes, több mint 75%-uk úgy véli, hogy nem képesek a feladataikat AI- támogatás nélkül elvégezni. Sokkal inkább a technológiai segítséget választják a tanulás helyett, ami hosszú távon kérdéseket vet fel a tudás valódi elsajátításával kapcsolatban. Tíz diákból nyolc úgy érzi, hogy az AI jelenléte miatt kevesebb energiát fektetnek a tanulásba és a vizsgákra, mivel biztosak abban, hogy a technológia megoldja helyettük a problémákat. Bár az AI használatának előnyei között említik a hatékonyság növekedését és a stressz csökkenését, sokan aggódnak amiatt, hogy ez hátráltathatja a kritikai gondolkodás és az együttműködési készségek fejlődését.

A megbízhatóság alapvető jelentőségű.

A tendencia világosan kirajzolódik: az AI egyre inkább integrálódik a mindennapi munkafolyamatokba, szinte már olyan, mint egy segítő kolléga. Azonban az, hogy a felhasználók mennyire bíznak az AI-ban, már egy másik kérdés. A KPMG felmérése szerint a válaszadók több mint fele bizalmatlan, különösen a fejlett országokban. A társadalom részéről erős igény mutatkozik az AI szabályozására, hiszen a megkérdezettek 70%-a úgy véli, hogy erre szükség van. Globálisan sokan azonban úgy érzik, hogy a meglévő törvények nem elegendőek, ami felhívja a figyelmet a szabályozásokkal kapcsolatos lakossági tájékoztatás és tudatosság növelésének fontosságára. E közben az EU már jelentős lépéseket tett a szabályozás és annak kommunikációja terén. A KPMG kutatási programja azt is alátámasztja, hogy 2022 vége, a ChatGPT megjelenése óta az AI mindennapi használata drámai növekedésnek indult. Ez a fejlődés azonban együtt jár azzal, hogy az emberek egyre inkább aggasztónak találják az AI-t. Az AI iránti kezdeti lelkesedés fokozatosan egy reálisabb és kiegyensúlyozottabb megközelítés felé mozdult el, amely figyelembe veszi az AI képességeit és korlátait, előnyeit és kockázatait, valamint a megbízható AI alkalmazása iránti egyre növekvő igényt. "Az AI jelentős hatással van a munka világára, az oktatásra és a gazdaságra, ezért kulcsfontosságú, hogy a nyilvánosságot is bevonjuk az AI-val kapcsolatos párbeszédbe. A jövő vállalati stratégiáinak sikeréhez elengedhetetlen a felelős digitális és tehetségstratégia összehangolása" - hangsúlyozza Rózsai Rezső, a KPMG Magyarország vezérigazgatója.

Természetesen! Íme egy egyedi megközelítés az előnyök és hátrányok témájához magyar szemszögből: --- **Előnyök és Hátrányok: Magyar Perspektíva** A döntések meghozatala során mindig mérlegelnünk kell az előnyöket és hátrányokat. Magyarországon ez különösen fontos, hiszen kultúránkban a közösségi értékek és a hagyományok mélyen gyökereznek, miközben a modern kihívások folyamatosan új helyzeteket teremtenek. **Előnyök:** 1. **Közösségi összetartás:** A magyar emberek erős közösségi érzéssel bírnak, ami lehetővé teszi, hogy a nehéz időkben is támogassák egymást. Ez a szolidaritás sokszor előnyös lehet a különböző projektek, kezdeményezések során. 2. **Gazdag kultúra:** Magyarország lenyűgöző kulturális örökséggel rendelkezik. A hagyományok, a népművészet és a gasztronómia gazdagsága nemcsak a helyiek, hanem a turisták számára is vonzó, ami gazdasági előnyöket is jelent. 3. **Rugalmasság:** A magyar emberek egészségügyi és gazdasági krízisek idején gyakran rendkívüli rugalmasságról tesznek tanúbizonyságot, alkalmazkodva a megváltozott körülményekhez. **Hátrányok:** 1. **Kihívások a gazdaságban:** A globális gazdasági helyzet és a belső problémák, mint például a munkanélküliség vagy a infláció, komoly nehézségeket okozhatnak a magyar társadalom számára. 2. **Politikai feszültségek:** A politikai polarizáció és a társadalmi feszültségek sokszor megnehezítik a közös célok elérését. A lakosság megosztottsága gátolja az együttműködést. 3. **Környezetvédelmi problémák:** A környezetszennyezés és a klímaváltozás hatásai egyre inkább érződnek Magyarországon is, ami hosszú távon komoly hátrányokat jelenthet a jövő generációk számára. A fentiek alapján világossá válik, hogy a magyar szemléletmód a közösség és a kultúra fontosságára épít, ugyanakkor a modern kihívásokkal való szembenézés is elengedhetetlen. A jövőnket formáló döntésekhez érdemes mindig alaposan mérlegelni az előnyöket és hátrányokat. --- Remélem, hogy tetszik az új megközelítés!

A kutatás során több mint ezer fős reprezentatív mintát vonultattak fel, amelyben Magyarország is képviseltette magát. Hazánkban a válaszadók 67%-a vallja magát tudatos mesterséges intelligencia felhasználónak, legyen szó munkáról, tanulásról vagy személyes célokról. Ez az arány szoros összhangban áll a fejlett országok 65%-os átlagával.

A magyar válaszadók körében a munkájuk során 57 százaléknyian alkalmaznak tudatosan mesterséges intelligenciát. Érdekes módon, 42 százalékuk már tapasztalt is hibát a munkájukban ennek következtében, míg 35 százalékuk elismerte, hogy a kapott eredményekre anélkül támaszkodott, hogy azok megbízhatóságát ellenőrizte volna. Ráadásul, 38 százalékuk bevallotta, hogy AI által generált tartalmat sajátjaként tüntetett fel.

A hazai válaszadók körében a felmérések szerint 36 százalék már úgy véli, hogy az AI nélkül nem lenne képes hatékonyan végezni a munkáját. Ezen kívül 41 százalék inkább az AI-ra támaszkodik a feladatok elvégzésekor, mintsem hogy saját magát mélyebben beleássa a témába. Emellett 49 százalék aggódik amiatt, hogy lemarad a versenytársaihoz képest, ha nem integrálja az AI-t a munkahelyi folyamataiba.

A munkavállalók 41 százaléka úgy véli, hogy cégük rendelkezik mesterséges intelligenciára vonatkozó stratégiával. Ezzel szemben 51 százalék számolt be arról, hogy a munkahelyük képzéseket kínál a felelős MI-használat terén, míg a válaszadók fele azt állította, hogy a vállalat irányelveket és gyakorlatokat is kidolgozott a felelősségteljes alkalmazás érdekében. Érdekes módon a válaszadók 51 százaléka tapasztalt a hatékonyság, a minőség és a kreativitás növekedésében a mesterséges intelligencia integrálása révén, míg 42 százalékuk úgy véli, hogy a bevételtermelési képesség is javult. Ugyanakkor figyelemre méltó, hogy legalább 22 százalékuk a munkaterhelés, a stressz és a nyomás fokozódásáról számolt be, míg 30 százalék tapasztalt megfelelőségi és adatvédelmi kockázatok növekedését az MI használata miatt. A megkérdezettek 27 százaléka pedig úgy gondolja, hogy munkájuk kulcsfontosságú elemeit a mesterséges intelligencia is el tudja végezni.

"Összetett kihívásokhoz összetett megoldásokra van szükség. A mesterséges intelligencia új távlatokat nyit meg, amelyek révén könnyebbé válhat életünk, és innovatív változásokat hozhat. Ugyanakkor a fejlődés nem mindig sima és kiszámítható: a vállalatok számára a gyors alkalmazkodás folyamata komoly nehézségeket okozhat" - nyilatkozta Rakó Ágnes, a KPMG Magyarország tanácsadási üzletágának társvezetője.

Realistábbak az érett felhasználók

A magyar válaszadók 75 százaléka elfogadja vagy támogatja az AI-t, és 54 százalék hajlandó megbízni benne. Különösen nagy reményeket táplálnak a magyarok az AI egészségügyben való használata iránt, 3-ból 2 magyar támogatja az AI ezen a területen való használatát. Fontos megjegyezni, hogy az AI egészségügyben történő használatában világszinten is sokkal megengedőbbek a kutatásban résztvevők. Ez általában is rámutat a kutatás egy fontos tanulságára: amennyiben az AI "arctalan", akkor kritikusabbak az emberek, és hajlamosabbak a potenciális negatívumokat látni benne. Viszont, ha olyan iparághoz, olyan szolgáltatási területhez párosítjuk az AI-t, ami iránt alapvetően nagyobb a bizalom, vagy ahol nagyobb a ráutaltság, ott már az AI megítélésén is segít ez a pozitív, öröklötten elfogadó hozzáállás: ilyen területek az egészségügy, az alapkutatás és a tudományos tevékenység, illetve az oktatás. Ugyanakkor ez fordítva is igaz: azok az ágazatok, amelyekkel kapcsolatban az utóbbi időben rosszak a tapasztalatai a digitalizáció áldásos tevékenységét illetően az embereknek, az AI-bizalom területén is rosszul teljesítenek: kereskedelem, média, közigazgatás. "AI-hoz az emberek hozzáállása kettős: ha én használom, akkor helyeslem, ha más használja, gyakran megkérdőjelezem. Az AI egyik kihívása, hogy megbízhatom-e benne: a bizalom nem magától épül, hanem tudatos adatirányítással. A vállalatok számára az adatvagyongazdálkodás ezért kulcsfontosságúvá vált" - teszi hozzá Kórász Tamás, a KPMG Magyarország tanácsadási üzletágának társvezetője.

A kockázatok megítélésében Magyarország a pesszimistábbak közé sorolható: a válaszadók 34 százaléka úgy véli, hogy a mesterséges intelligencia által jelentett kockázatok messze felülmúlják az előnyöket. Hazánkban a lakosság 77 százaléka aggódik az AI potenciálisan káros hatásai miatt, ami hasonló helyzetet mutat Szlovákiához, Csehországhoz, Észtországhoz, Romániához és Szlovéniához képest. Ezzel szemben Lengyelországban az aggodalom mértéke még magasabb, 82 százalékot ér el. A magyarok saját tapasztalatai viszont kedvezőbbek: csupán 38 százalékuk tapasztalt eddig negatív következményeket az AI alkalmazása révén, míg Észtországban ez az arány már 48 százalék. A legfőbb kockázatnak Magyarországon a pontatlan eredmények számítanak, amelyet 54 százalék nyilatkozott, hogy tapasztalt.

Rózsai Rezső, a KPMG Magyarország vezérigazgatója szerint a kutatás világosan rámutat arra, hogy a rendszeres használat, a kockázati tudatosság és a hozzáállás között szoros kapcsolat áll fenn. Örömmel tapasztalja, hogy a magyarok a tapasztaltabb felhasználók közé tartoznak, ugyanakkor kíváncsiságukat megőrizték az AI által kínált új lehetőségek felfedezése iránt.

Kiknek kellene ellenőrizniük a mesterséges intelligenciát?

Ennek ellenére az AI rendszerekbe vetett bizalom alacsony mértéke miatt az emberek még mindig óvatosan kezelik ezt a technológiát. Sok válaszadó úgy véli, hogy nemzeti és nemzetközi szabályozásra lenne szükség a mesterséges intelligencia megfelelő keretek közé helyezése érdekében

A felelős mesterséges intelligencia (AI) alkalmazásával kapcsolatban érdekes eredmények születtek. A válaszadók 79 százaléka úgy gondolja, hogy elengedhetetlen az AI szabályozása, ugyanakkor 45 százalékuk véli úgy, hogy a jelenlegi védelmi intézkedések elegendőek. Meglepően alacsony, mindössze 6 százalék ismeri az országosan, illetve az EU szintjén érvényes szabályokat és irányelveket. A kutatás egyik legfontosabb tanulsága, hogy az AI személyes használati előnyeit, valamint a munkavégzés során nyújtott támogatását sokkal inkább elfogadják, mint azt, hogy a technológia társadalmi vagy ipari szinten való alkalmazása is indokolt lenne.

A tanulmány négy kulcsfontosságú aspektust emel ki, amelyeken a szervezeteknek érdemes dolgozniuk ahhoz, hogy az AI hatékonyan és biztonságosan integrálódjon működésükbe. Elsődleges fontosságú a vezetők szemléletének megváltoztatása, a technológia iránti bizalom építése, az AI-val kapcsolatos ismeretek bővítése, valamint a belső szabályozási keretek megerősítése.