Elemzők véleménye a Rogán-ügyről: Lehet-e Trump elnöki utasítással eltávolítani a szankciós listáról?
Kiszelly Zoltán a mai napon az amerikai nagykövetség által kiadott közlemény kapcsán kifejtette, hogy ez a lépés az amerikaiak nyomásgyakorló taktikájának része. Balázs Péter az ATV Start című műsorban arra hívta fel a figyelmet, hogy az amerikai kongresszus és jelentős érdekcsoportok befolyásolják az elnök döntéseinek megvalósíthatóságát. Ezzel szemben Deák Dániel arra emlékeztetett, hogy Trump elnök, amint hivatalba lép, kongresszusi jóváhagyás nélkül is képes lehet visszavonni a szankciókkal kapcsolatos döntéseket, különösen Rogán Antal ügyére utalva.
A Trump-adminisztráció január 20-án újra elhozza a pozitív megközelítést a magyar-amerikai kapcsolatok terén a Fehér Házba, ami lehetővé teszi a vitás kérdések könnyebb rendezését is. Kiszelly Zoltán szerint várható, hogy még az idén sor kerül egy hivatalos Orbán-Trump találkozóra Washingtonban, ahol valószínűleg szóba kerülnek majd a felmerülő kérdések is, különösen a Rogán-ügy kapcsán.
A budapesti amerikai nagykövetség nemrégiben egy figyelmeztető üzenetet tett közzé a miniszter szankciós listára helyezésével kapcsolatban. A felhívásban hangsúlyozzák: "Felhívjuk azokat, akik üzleti kapcsolatot ápolnak Rogán Antal miniszterrel, valamint számos képviselőjével és az általa de facto irányított szervezetekkel, hogy alaposan mérlegeljék tevékenységeiket." A nagykövetség Facebook oldalán közzétett bejegyzéshez kapcsolódóan linkelték az Egyesült Államok Pénzügyminisztériumának közleményét, amely a miniszter szankciós listára vételéről tájékoztat.
Mint beszámoltunk róla, azt, hogy Rogán Antalt, a Miniszterelnöki Kabinetirodát irányító minisztert az amerikai pénzügyminisztérium hivatala szankciós listára tette, minisztertársai, Gulyás Gergely, Szijjártó Péter, de Lázár János is David Pressman távozó amerikai nagykövet "pitiáner" személyes bosszújának nevezték, miként a Kabinetiroda közleménye is. David B. Cornstein volt amerikai budapesti nagykövet pedig szörnyűnek és szégyenletesnek, és mint mondta, a jelenlegi amerikai adminisztráció "még az utolsó órákban is" ellenségesen kezeli Magyarországot. Véleménye szerint a két ország együttműködése, Donald Trump hivatalba lépését követően, újra szoros és eredményes lesz, hasonlóan az előző Trump-időszakhoz.
Kiszelly Zoltán az amerikai nagykövetség mai közleményéről azt mondta: az igazából a másodlagos szankciókra hívta fel a figyelmet. Ez az amerikaiak nyomásgyakorló eszköze, azoknak a cégeknek üzenet ez, akik a szankcionált alannyal üzleti kapcsolatban állnak és Amerikában is érdekeltségük van.
A Századvég politikai elemzési igazgatója úgy véli, hogy az új budapesti amerikai nagykövet, miután megérkezik, hivatalosan nem képes felgyorsítani Rogán Antal szankciós listáról való eltávolítását. Ugyanakkor, informális keretek között, jó kapcsolatai és washingtoni diskurzusai révén lehetősége nyílhat arra, hogy támogassa ezt a folyamatot.
Balázs Péter az ATV Startban Krug Emília műsorvezető kérdésére, hogy a magyar és az amerikai kormány relációjában kihathat-e az, hogy Rogán Antal, a Miniszterelnöki Kabinetiroda minisztere felkerült egy amerikai szankciós listára, úgy reagált: Rogán Antal neve, ha megjelenik akár a nemzetközi sajtóban, a hírekben, akkor mindenki tudja, hogy az Orbán-kormányban a NER-rendszerben kicsoda, és hogy Orbán Viktor jobbkeze. Azt a volt külügyminiszter, uniós biztos előre bocsátotta, hogy vele nem fordulhatott volna elő, hogy egy kormányban legyen ilyen szankciós listára feltett miniszterrel.
"Ez a helyzet nem hirtelen alakult ki, hanem egy fokozatos folyamat eredménye" - mondta, utalva arra, hogy mindez nem véletlenül történt.
Balázs Péter megjegyezte, hogy bár látható egy szoros bizalmi kapcsolat Orbán Viktor és Donald Trump között, a kínai kötvényprogram kapcsán Trump számára nem lesz egyszerű megindokolni, miért lenne indokolt levetni a magyar minisztert a szankciós listáról. Hozzátette, hogy Orbán és Trump személyiségében van némi hasonlóság: mindketten hajlamosak az egyszemélyes döntéshozatalra és irányításra. Azonban az Egyesült Államok politikai struktúrája, amelyben a kongresszus és erős érdekcsoportok is szerepet játszanak, komoly hatással van az elnök döntéseinek végrehajtására. Ezen a téren pedig a kérdés az, hogy milyen indoklással lehetett Rogán Antal felvétele a szankciós listára.
"Ha valaki megpróbálja újra végrehajtani ezt a lépést, érdemes elgondolkodni azon, hogy mi is változott azóta, hogy először felmerült a kérdés. Milyen lényeges eltérések indokolhatják a döntés visszavonását?" - nyilatkozta Balázs Péter, aki hangsúlyozta, hogy ezt a kérdést nem lesz egyszerű ilyen formában megindokolni. Szerinte még az elnöki akarat sem elegendő ahhoz, hogy a valóságot megváltoztassa."
A műsorvezető kérdésére, hogy idehaza sok elemző az új magyar-amerikai kapcsolatok tesztjének tartják a kérdést, hogy gyorsan lekerül-e Rogán Antal neve a szankciós listáról, a gyorsaság számít-e, Balázs Péter kijelentette: nem lehet egy ügyön keresztül megítélni egy kapcsolatrendszert" - mondta a volt külügyminiszter, hangsúlyozva: nem lehet egy ügyön keresztül megítélni a kapcsolatrendszert. Amikor az amerikaiak megszólalnak, általában az az első, döntő szempont: ugyanannak a szövetségnek vagyunk a tagjai, mindketten NATO-tagok vagyunk.
Ezek után megjelenhetnek olyan kulcsfontosságú gazdasági érdekek, amelyek országos szinten talán nem múlják felül a magyar-német viszonyt, de bizonyos cégek számára mégis lényegesek és meghatározóak. Ezen kívül más politikai és morális szempontok is teret nyerhetnek. Balázs Péter hangsúlyozta: "A Rogán-ügy csupán egy csepp a tengerben, ezért nem lenne célszerű a magyar-amerikai kapcsolatok egészét ezzel az egyetlen esettel megítélni."
Deák Dániel a Facebook-oldalára ugyanakkor azt posztolta: "a sajtóban egymásnak ellentmondó információk jelentek meg azzal kapcsolatosan, hogy mit tehet Donald Trump a David Pressman által a héten bosszúból kierőszakolt szankciók ügyében. Öntsünk tiszta vizet a pohárba! Minden ellenkező állítással szemben a hivatalban lévő amerikai elnök az Egyesült Államok Kincstárának Pénzügyminisztériuma által bevezetett szankciókat mindenféle kongresszusi jóváhagyás nélkül módosíthatja és megszüntetheti. Ehhez indoklásnak elég jelentős diplomáciai vagy nemzetbiztonsági, illetve stratégiai érdekre hivatkoznia" - jelenti ki Deák Dániel.
A XXI. századi Intézet vezető elemzője, Deák Dániel, a közösségi médiában megosztott véleményében úgy véli, hogy Donald Trump számára nem lenne nehéz a szankciók eltörlésének indoklása, hiszen egy szövetséges állam miniszteréről van szó, aki ráadásul az amerikai elnök legfontosabb európai partnere. Az elemző szerint Trump hivatkozhatna arra, hogy az Egyesült Államok érdeke a magyar-amerikai kapcsolatok erősítése, és ennek érdekében elnöki rendeletet adhat ki. Deák Dániel megjegyzi, hogy valószínűleg a kérdés a január 20-i beiktatás után kerül majd napirendre.
Ha ez valóban megtörténik, az súlyos csapás lehet a hazai ellenzék számára: a kormány ugyanis egy amerikai dokumentum birtokába jut, amely megerősíti, hogy a bizonyítékok nélkül felhozott korrupciós vádak nem állják meg a helyüket - posztolta.
