A magyar közbeszerzési rendszerben egyre inkább megfigyelhetőek az előnyös fejlődések, ugyanakkor nem elhanyagolhatóak a felmerülő kockázatok sem.
Az Integritás Hatóság közzétette 2024-re vonatkozó Éves Elemző Integritásjelentését. A dokumentumban a tavalyi év során végzett, összesen 57 milliárd forint EU-támogatást érintő 21 vizsgálat tapasztalatait foglalták össze a közbeszerzések területén. Ezen kívül a jelentés értékelte a közbeszerzési szabályok hatékonyságát, valamint részletesen elemezte a közbeszerzési adatok összpontosulását.
Biró Ferenc Pál, az Integritás Hatóság elnöke bevezetőjében így nyilatkozott: "Örömmel tapasztaljuk, hogy a 2024-es év során a magyar közbeszerzési rendszer számos területen jelentős előrelépéseket mutat. A transzparencia és a verseny fokozódása azt jelzi, hogy az uniós forrásokkal társított közbeszerzések esetében tovább csökkentek azok az eljárások, amelyeknél az ajánlatkérők szabadon választhatták ki az ajánlattevőket."
Az elnök kitért arra is, hogy "a fejlesztéspolitikai intézményrendszer átalakulása - a Nemzeti Fejlesztési Központ létrehozásával - a forrásfelhasználás átláthatóbb és összehangoltabb irányítását teszi lehetővé. Pozitívumként értékeljük azt is, hogy a Hatóság vizsgálatainak száma és eredményessége nőtt, és hogy a piaci szereplőkkel, valamint a társadalommal folytatott párbeszéd tovább erősödött. Ezek a fejlemények mind hozzájárulnak a közbeszerzési rendszer tisztulásához és fejlődéséhez".
A jelentésben a közbeszerzési piac szerkezetének jelentős átalakulásáról esik szó. A szerződések száma csökkent, ugyanakkor értékük emelkedett, és a piaci koncentráció tovább fokozódott. "Ez a tendencia - különösen a legnagyobb vállalatcsoportok növekvő piaci részesedése és az egyajánlatos eljárások arányának változatlan magas szintje - a verseny csökkenésére utal, ami már rövid távon is kockázatokat hordoz a hatékonyság és az átláthatóság szempontjából. Ez egy kritikus terület, amelyet a Hatóság korábban már figyelmeztetett, és a kockázatok azóta sem csökkentek lényegesen" - hívta fel a figyelmet Biró Ferenc Pál.
Az európai uniós források felhasználásánál is vegyes képet látnak: "Miközben csökkent azon eljárások aránya, ahol az ajánlatkérő választhatja ki az ajánlattevőket, az egyajánlatos szerződések aránya változatlanul magas, és a magántőkealapok átláthatósági kérdései továbbra is aktuálisak. A 2024-ben lezárt vizsgálatok tapasztalatai megerősítik, hogy a megelőző jellegű intézkedések, az ellenőrzési mechanizmusok fejlesztése és az adatok nyilvánosságának növelése elengedhetetlen a közbeszerzési rendszer integritásának biztosításához".
Az Integritás Hatóság arra hívja fel a figyelmet, hogy a keretmegállapodásokhoz kapcsolódó szerződések teljes körű dokumentálását fontos lenne számon kérni az elektronikus közbeszerzési rendszer keretein belül. Ezen kívül javasolja a tulajdonosi struktúrák átláthatóságának fokozását, valamint a keretmegállapodás alapján megkötött szerződések költséghatékonyságának rendszeres és objektív értékelését.
