Erasmus-ügy: Az Európai Bizottság tizenkét szempont alapján nyilvánította alkalmatlannak a magyar törvényt.


Az Európai Bizottság nyilvánosságra hozta, hogy milyen aggályai vannak a közérdekű vagyonkezelő alapítványok magyar jogi kereteivel kapcsolatban. A döntés már hétfőn napvilágot látott, de most a részletes indoklás is megérkezett, amely további információkat nyújt a felmerült problémákról.

Ez a jogszabály kulcsfontosságú szerepet játszik abban, hogy a modellváltott egyetemek hozzáférhessenek-e az Erasmus+ és a kutatás-fejlesztést támogató Horizon Europe programok EU-s finanszírozásához. Két évvel ezelőtt a tagállamok döntöttek a támogatások megvonásáról, amelyet a kuratóriumok működésében feltárt összeférhetetlenségi problémák indokoltak. Az uniós intézkedések célja az EU pénzügyi érdekeinek védelme, biztosítva ezzel a tisztességes és átlátható működést.

Közel két év várakozása után, december 2-án a kormány benyújtotta a parlament által jóváhagyott jogszabályt. Az Európai Bizottság, amelynek feladata az értékelés elvégzése és pozitív vélemény esetén a tagállamok számára a korlátozások feloldására tett javaslat, két héttel később közölte, hogy a magyar törvény nem reagál a felmerült aggályokra. Ennek következtében a tiltó intézkedések továbbra is érvényben maradnak. A brüsszeli testület hétfőn hozta nyilvánosságra döntését, ám eddig csak néhány részlet szivárgott ki informális csatornákon. Most azonban a határozat teljes tartalmát is nyilvánosságra hozták.

A megállapított hiányosságok között az első helyen szerepel, hogy a magyar szabályozás csak akkor lépne hatályba, ha a tagállamok a két évvel ezelőtti döntésüket visszavonják. Ezt a megoldást elfogadhatatlannak tartotta a Bizottság, mondván,

a korrekciós intézkedésnek a Bizottsághoz való benyújtásakor hatályba kell lépnie.

Azt is kifogásolták, hogy nem minden KEKVA-formában működő intézményre vonatkozik a jogszabály, a mellékletben ugyanis nem szerepel az összes modellváltó szervezet, a szabályokat pedig az összes jogalanyra alkalmazni kell. Az sem szerepel egyértelműen a magyar szabályozásban, hogy a rendelkezéseket

legalább attól a pillanattól kezdve alkalmazni kell, amikor egy közérdekű alapítvány és/vagy bármely fenntartott szervezet uniós támogatást kér vagy kérelmezett és a jogosultság feltételeként továbbra is alkalmazni kell őket az uniós finanszírozás végrehajtása során.

Egy újabb előírás nem teljesült, amely kimondja, hogy "a közérdekű alapítvány kuratóriumi vagy felügyelőbizottsági tagjának, valamint a fenntartott szervezet ügyvezető igazgatójának megbízatását időben korlátozni szükséges. Ez a korlátozás érvényes akkor is, ha a megbízás egy része megelőzte az új szabályok hatálybalépését vagy az uniós támogatási igény benyújtását."

Az Európai Bizottság a kuratóriumi tagok összeférhetetlenségével kapcsolatban hangsúlyozta, hogy „az integritás önmagában nem elegendő, ha nem állnak rendelkezésre megfelelő ellenőrzési mechanizmusok és ha a hiányosságokat nem kezelik.” A szakértők véleménye szerint azonban a magyar jogi keretekből nem következik egyértelműen és garantáltan, hogy a kuratóriumok és felügyelőbizottságok minden egyes tagjának, valamint a fenntartott gazdálkodó szervezetek ügyvezetőjének kötelezően be kell nyújtania összeférhetetlenségi és vagyonnyilatkozatát a kinevezés előtt.

A beadványt a megbízatás teljes időtartama alatt folyamatosan frissíteni szükséges, nem csupán a hivatali időszak végén. A vagyonnyilatkozatot az igazgatósági tagokkal vagy ügyvezetőkkel közös háztartásban élő családtagoknak is illik benyújtaniuk.

- teszik hozzá. Ezt kiegészítve hangsúlyozzák, hogy ha új személy kerül pozícióba, a jogosultságok ellenőrzését még a pályázat benyújtása előtt el kell végezni, amely az uniós források igénybevételére vonatkozik az érintett szervezet esetében. Mivel a magyar jogban nem található erre vonatkozó konkrét szabályozás, a kötelező előírások közé került, hogy az új vagy már meglévő igazgatósági tagok és ügyvezető igazgatók összeférhetetlenségét független testületeknek kell megvizsgálniuk. E testületek feladata, hogy kötelező erejű határozatokat hozzanak, mielőtt bármiféle kinevezés, megerősítés vagy második ciklusra vonatkozó kinevezés történhetne.

Az Európai Bizottság hangsúlyozta, hogy az új vagy már meglévő igazgatósági tagok és ügyvezető igazgatók összeférhetetlenségi nyilatkozatainak, valamint vagyonnyilatkozatainak ellenőrzését az Integritás Hatóság feladata lesz. Ezen kívül – ami szintén a nem teljesült elvárások között szerepel – a szabályozásnak biztosítania kell, hogy az Integritás Hatóság számára a vagyonnyilatkozatok hozzáférhetőek és ellenőrizhetőek legyenek. Az IH-nak a jogszabályok keretein belül minden szükséges eszközt, beleértve a releváns adatbázisokhoz és nyilvántartásokhoz való korlátlan és közvetlen hozzáférést, biztosítania kell az ellenőrzési folyamatok hatékony lebonyolításához. Végül, az Európai Bizottság kifejezte aggodalmát amiatt is, hogy nem áll rendelkezésre megfelelő módszertan és eljárási keret – ideértve a vizsgálati és korrekciós intézkedéseket, például a nyilatkozattevőkkel szembeni fegyelmi vagy büntetőjogi szankciókat – az összeférhetetlenség hatékony megelőzése és az átláthatóság, valamint az elszámoltathatóság fokozása érdekében.

A lengyel Pjotr Serafin, aki az Európai Bizottság költségvetési ügyekért felelős tagja, ellenezte a döntést. A magyar kormány számára továbbra is nyitva áll a lehetőség, hogy a felsorolt problémákat orvosolja, ezzel lehetővé téve az elzárt uniós forrásokhoz való hozzáférést.

Related posts