Erdő Péter gondolatai szerint keresztény küldetésünk alapvetően abban rejlik, hogy remény jeleivé váljunk a világban. A hit és a szeretet által képesek vagyunk fényt hozni a sötétségbe, és erőt adni azoknak, akik nehézségekkel küzdenek. Az életünk, tettei

Keresztény küldetésünk a remény jeleinek lenni az emberiség számára - mondta Erdő Péter bíboros, esztergom-budapesti érsek vasárnap a budapesti Szent István-bazilikában, a szentév főegyházmegyei megnyitó szertartásán.

A 2025-ös jubileumi év kezdetét szenteste jelezte, amikor Ferenc pápa ünnepélyesen megnyitotta a római Szent Péter-bazilika szent kapuját. Ezzel egy időben a világ egyházmegyéiben vasárnap tartják a szentévet megnyitó különleges miséket, amelyek a hívők számára a megújulás és a remény időszakát hirdetik.

Erdő Péter homíliájában hangsúlyozta, hogy Ferenc pápa a szentév mottójául a "remény zarándokai" kifejezést választotta, amelyre most, ebben a nehéz időszakban különösen nagy szükségünk van.

E látványok hatására mélyen átérezhetjük keresztény küldetésünket: "a remény világító fáklyáivá kell válnunk az emberiség számára" - fogalmazta meg a bíboros.

A mi reményünknek szilárd alapja van - mondta, hozzátéve, éppen az, amit karácsonykor ünnepeltünk: Isten értünk ember lett, vállalva a sorsközösséget az emberiséggel. "Ennek

- kérte a főpásztor.

Erdő Péter kitért arra: a jubileumi év az ószövetségi Jóbel év keresztény továbbélése. A Jóbel év célja az igazságtalan viszonyok megszüntetése, a harmónia helyreállítása Isten és a választott nép között, a bűnbánat és a megújulás volt - mondta hozzátéve, nem tudjuk pontosan, hogy a régi előírásokat a gyakorlatban mennyire valósították meg.

A keresztény jubileumi éveket 1300 óta hirdették meg a pápák előbb száz, majd huszonöt évenként. A szentév során teljes búcsút nyerhetnek azok a hívek, akik valóban bűnbánatot gyakorolnak és imádkoznak a római pápa szándékaiért - mondta.

Fedezd fel a liturgikus események varázslatos világát, ahol a Szentföld különleges helyszínei várnak rád! Látogass el a jeruzsálemi Szent Sír-bazilikába, ahol a kereszténység legfontosabb eseményei elevenednek meg. Ne hagyd ki a betlehemi Születés templomának csodálatos atmoszféráját sem, ahol a történelmi események nyomai még ma is érezhetők. A názáreti Angyali Üdvözlet-bazilika pedig egy újabb gyönyörű helyszín, ahol a hit és a történelem találkozik. Mindezek a helyek nem csupán látványosságok, hanem a szellemi élmények forrásai is, amelyek gazdagítják a lelket és emlékezetes pillanatokat kínálnak.

Erdő Péter tájékoztatása szerint az Esztergom-Budapesti Főegyházmegye területén számos helyszín kínál lehetőséget a búcsú elnyerésére. Ezek közé tartozik a híres Szent István-bazilika, az impozáns esztergomi bazilika, a gyönyörű Mátyás-templom, a máriaremetei kegytemplom, a pesti ferences templom, valamint a péliföldszentkereszti kegytemplom.

A zarándoklat a régi ember számára nem elsősorban turizmust jelentett, hanem költséges, fáradságos és veszélyes bűnbánati cselekedet volt - emlékeztetett a bíboros, azt kérve, hogy aki a következő évben elzarándokol valamelyik kegyhelyre, gondoljon erre is.

A 27. szentév az egyházmegyék életében 2025. december 28-án ér véget, ezt követően 2026. január 6-án a Szent Péter-bazilika szent kapujának bezárásával zárul le hivatalosan.

Az egyház hagyományosan 25 évente tart rendes szentévet, amelynek legutóbbi alkalma 2000-ben zajlott, Szent II. János Pál pápasága alatt. Ferenc pápa azonban 2015-ben egy rendkívüli szentévet hirdetett meg, amely az irgalmasság témájára összpontosított. Ez a különleges időszak 2015 decemberétől 2016 novemberéig terjedt, és lehetőséget adott a híveknek, hogy mélyebb kapcsolatba lépjenek a kegyelem és a megbocsátás üzenetével.