Az „et altera pars” kifejezés jelentése „és a másik fél”. Ezt a kifejezést gyakran használják jogi vagy filozófiai kontextusban, hogy hangsúlyozzák, hogy egy helyzet vagy probléma két oldalról is megközelíthető. Ha szeretnéd, hogy a szöveg egyedivé váljon
Amikor ezek a sorok megjelennek a rovat oldalán, a szavazás már javában zajlik külföldön. Itthon vasárnapig még van idő mérlegelni és gondolkodni. Az opciók tiszteletben tartása mellett egy médiafogyasztó és a közélet iránt érdeklődő ismerősöm megjegyzésére reflektálok: a kampány során, különösen a korteskedés utolsó szakaszában, a köztársasági elnöki posztra aspiráló jelöltek közül csupán az egyikükkel foglalkozott kiemelten a sajtó. Nem is szükséges alaposan számba venni a dolgokat, hogy észrevegyük: a médiafigyelem egyértelműen elbillent. Georgescu bőven meg is érdemelte ezt a figyelmet, de végső soron a versengés mindig két fél összecsapásáról szól. A harsány, gyakran negatív töltetű tartalom könnyebben eladható az információs piacon, egy banális, de mégis megkérdőjelezhetetlen axiómával, amellyel a szakma nem tudott érdemben vitatkozni. Közben pedig olyan vélemények is napvilágot láttak, amelyek szerint a demonizálás akár bumeránghatást is kiválthat, és mártírrá teheti az egyébként is vallási magasztosságban tetszelgő Călin Georgescut.
Elena Lasconira reflektorfényben való megjelenése meglehetősen visszafogott volt. Csak burkolt utalásokkal, áttételesen említették, mint a kisebbik rosszként, míg alternatívaként inkább egyfajta szimbolikus képződményként tűnt fel. Arról azonban, hogy az USR politikai pályafutása során mennyi izgalmas és változatos tapasztalatra tett szert a polgármesteri székben, csak futólag esett szó. Néhány kattintásnyi távolságra találhatók a 27 ezer lakosú Argeș megyei város vezetőjének éves jelentései, amelyekből kiderül, milyen kihívásokkal kellett szembenéznie, amikor 2020-ban a szavazatok több mint 56%-ával elnyerte a pozíciót. Az idei újrázásakor ez a támogatottsági arány 11%-kal emelkedett, miközben Câmpulung városa uniós támogatások segítségével nyilvánvalóan élhetőbbé és vonzóbbá vált. Lasconi nem tökéletes, és bizonyára voltak és lesznek tévedései, de egy dialógusra nyitott, fejlődőképes személyiség, akinek a munkássága figyelemre méltó.
A közigazgatási sikerek ellenére a kérdés, hogy lehet-e nő az államfő, továbbra is visszatérő motívumként jelenik meg. Volt olyan, aki szinte megvilágosodásként élte meg ezt a felvetést, hiszen addig számára egyértelmű volt, hogy ez a pozíció kifejezetten férfiak kiváltsága. Romániában Ana Pauker, Elena Ceaușescu és Viorica Dăncilă után már nem kockázatmentes női politikai szerepvállalásról beszélni. Még ha a Nadia Comăneci, Maia Morgenstern, Ana Blandiana vagy Smaranda Enache által megtestesített női példaképek sorozata is érkezne, hogy megcáfolja a hagyományos nézeteket, a konzervatív gondolkodású állampolgárok továbbra is szkeptikusan reagálnak, fejüket csóválva, és sóhajtozva, ha a téma előkerül.
Valóban, itt az ideje, hogy hangsúlyozzuk mindazt, amit a kutatások is megerősítenek: a nők általában érzékenyebbek az empátiára, figyelmesebbek a folyamatokra, és nem feltétlenül hajlamosak görcsösen az eredményességre koncentrálni. Számukra a kompromisszumok keresése nem kudarc, hanem egy olyan lehetőség, ami közelebb viheti őket a közös célokhoz. Ugyanakkor a női kitartás és munkabírás nem marad el a férfiakétól; a két nem között sok esetben a minőség és a szorgalom szempontjából nincs lényegi különbség. Ha tovább folytatnám, talán felhívnám a figyelmet a nem túl szerencsés genderezésre, amely sajnos gyakori és igényelt mifelénk. Ezen kívül érdemes megemlíteni, hogy statisztikailag a női vokstulajdonosok aránya a szavazóképes férfipopulációhoz képest folyamatosan, ha csak kismértékben is, de növekszik, ami mindenképpen figyelemre méltó tendencia.
