"Fontos, hogy megőrizzük a szovjet fogságba került emberek emlékét és tapasztalatait."
A második világháború során Magyarország területéről körülbelül 800 ezer ember került szovjet fogságba. Ebből a számából kétharmaduk katonai szolgálatot teljesítőként, míg egyharmaduk civilként került a szovjet hatóságok kezére.
A második világháború során Magyarország területéről körülbelül 800 ezer ember került szovjet fogságba. Ebből a számából kétharmaduk katonai szolgálatot teljesítőként, míg egyharmaduk civilként került a szovjet hatóságok kezére.
Míg a GULAG büntetőlágereinek rabjait egyenként, személyre szóló és többnyire koholt vádakra alapozott bírósági ítéletek alapján hurcolták el, addig a GUPVI lágerekbe tömegesen szállították az embereket, lényegtelennek tartva azok személyének kilétét. A táborokból nagyon sokan soha nem tértek haza családjaikhoz.
Az eltűntek nyomába eredni rendkívül bonyolult feladat, hiszen az iratok száma drasztikusan csökkent, sok fontos dokumentumot megsemmisítettek. Ezen felül a szemtanúk sora is folyamatosan apad, így a múlt titkainak feltárása egyre nagyobb kihívás elé állít minket.
A jelen generációk egyre kevesebbet tudnak a történelemnek erről a szakaszáról, hangsúlyozzák a szakértők, akik szerint muszáj fenntartani az emlékezetet, és nemcsak a kommunista diktatúrák áldozatainak február 25-i emléknapján.
Bognár Zalán, a Gulág- és Gupvikutatók Nemzetközi Társaságának elnöke hangsúlyozta, hogy egy ilyen rendszer, amely nem rendelkezik társadalmi beágyazottsággal és támogatottsággal, csupán erőszakkal és félelem keltésével tudja megőrizni hatalmát. Kiemelte, hogy fontos, hogy az emberek tisztában legyenek a mögöttes veszélyekkel, amelyek egy ilyen eszmeiségből fakadhatnak. Hiszen a történelem során minden alkalommal, amikor hasonló irányba indultak el, az mindig zsákutcába vezetett, és tömegek szenvedéséhez, valamint tragikus következményekhez vezetett.
Számos online adatbázis áll rendelkezésre, ahol az eltűnt családtagok nyomába lehet eredni. Azonban, ahogy Bognár Zalán megjegyezte, a nyomozás folyamata korántsem zökkenőmentes.
"Sokféle névelírás van. Tehát különösen a szovjet adatbázisok tekintetében, egy nevet többféleképpen meg kell próbálni odaírni" - magyarázta. "Például a szovjet kartonokon, személyi kartonokon munkaszolgálatos csak egyetlenegy van, például Örkény István zászlósként szerepel. És nagyon sok civil katonaként szerepel. Még a születési évet is sokszor elírják. Többször kell próbálkozni, többféleképpen és akkor valaki jó eséllyel megtalálja a hozzátartozóját. Kétségtelen, hogy nem mindenkit lehet megtalálni ezeken, de azért nagyon sok embert, sok százezer embert meg lehet találni" - tette hozzá. Összesen 13 online adatbázis elérhető, de egyik sem teljes.
A kommunizmus áldozataira 2001 óta emlékezünk meg, emlékeztetve a társadalmat a múlt sötét eseményeire. Ezen a napon, 1947-ben hurcolták el Kovács Bélát a Szovjetunióba, aki a Kisgazdapárt politikai képviselője volt. Ő csupán egy a diktatúra sok ezer áldozata közül, akiknek sorsa elfeledésbe merült, de akiknek történetei még mindig fontosak a közös emlékezetünk számára.
