A Financial Times jelentése szerint Magyarország akár egymilliárd eurós veszteséget is szenvedhet el a Brüsszellel folytatott viták következtében.

A brit gazdasági szaklap friss elemzése szerint Magyarország több mint egymilliárd eurós veszteséggel nézhet szembe a Brüsszellel folytatott konfliktusa miatt. A jogállamisági aggályok mellett a gazdasági helyzet romlása is súlyosbítja a helyzetet. Miközben az ellenzék folyamatosan bírálja a kormányt, közgazdászok úgy vélik, hogy a jövőben további feszültségek várhatók az Európai Unióval. Nagy Márton, a nemzetgazdasági miniszter, azonban hangsúlyozta, hogy Magyarországnak elengedhetetlen az uniós támogatás.

A Financial Times jelentése szerint Magyarország január elsején több mint egymilliárd eurónyi uniós támogatástól eshet el, ami jelentős hatással lehet az ország gazdasági helyzetére és a kormányfő, Orbán Viktor jövőbeli politikai esélyeire is. A Brüsszellel folytatott viták gátolják Magyarországot abban, hogy kilábaljon a recesszióból, ami tovább bonyolítja a helyzetet, és csökkentheti a kormányfő reelekciós lehetőségeit 2026-ban.

A brit gazdasági lap hangsúlyozza, hogy az uniós támogatások befagyasztása kedvezőtlen hatással van Magyarországra. Az ország mozgástere korlátozott, és a 2024-es költségvetési hiány várhatóan a GDP 4,5%-át is túllépheti, ami további politikai feszültségekhez vezethet.

A harmadik negyedévben a magyar gazdaság 0,7 százalékkal csökkent, amely recessziót okozott az autóiparban, valamint az elektronikai és gyógyszeriparban. Brüsszel azonban a jogállamisággal kapcsolatos aggályok miatt befagyasztott 6,3 milliárd eurót, amelyből 1,04 milliárdot bukhat el végleg Magyarország, tovább a menedékkérőkkel szembeni hozzáállása miatt naponta egymillió euró támogatástól is elesik, ez a veszteség pedig év végéig elérheti a 200 millió eurót.

Júniusban az Európai Bíróság döntése nyomán Magyarországot bírsággal sújtották, amiért megszegte a menekültügyi előírásokat, és figyelmen kívül hagyta egy korábbi bírósági határozatot. Ennek következtében összesen 19 milliárd euró értékű uniós forrást zároltak.

Bóka János, az uniós ügyekért felelős miniszter, december közepén kifejtette, hogy a pénzeszközök megvonása "nagyon nehezen értelmezhető politikai nyomásgyakorlás nélkül". Hozzátette, hogy Budapest határozott intézkedéseket fog hozni az "e diszkriminatív helyzet kezelésére".

Az ellenzék viszont az Orbán-kormány tevékenységét okolja a gazdasági helyzet romlásáért. Magyar Péter, a Tisza Párt vezetője hangsúlyozta: "14 éven át korlátlan hatalommal és hatalmas uniós támogatásokkal bírtak... Ez a hajó már elhagyta a kikötőt. A magyar emberek nem fognak várakozni. Elegendő volt!"

A Financial Times értesülései alapján az Európai Unió akár 2026-ig is felfüggesztheti az uniós támogatások kifizetését, mivel a felek nem hajlandók kompromisszumot kötni alapvető kérdésekben. Ezek közé tartozik például a korrupcióellenes intézkedések hatékonysága, az igazságszolgáltatás függetlenségének megőrzése, valamint a kisebbségek és menedékkérők magyarországi helyzete és bánásmódja.

Brüsszel ezen kívül kétségbe vonja Magyarország gazdasági teljesítményének növelésére vonatkozó képességeit, és a kormány jövőbeli kilátásait túlzottan optimistának ítéli. Január közepéig kötelező lesz megállapodásra jutniuk, de Virovácz Péter, az ING vezető közgazdásza szerint "sok huzavona várható" a két fél között addig.

A magyar kormány a 2025-ös költségvetés elfogadása során több milliárd euró értékű, nagyrészt uniós forrásokból származó beruházásokat törölt. E helyzetre reagálva Magyar Péter országjárásba fogott, hogy felhívja a figyelmet a kórházak kritikus állapotára, a gyermekvédelmi intézmények problémáira, valamint a vasúthálózat elhanyagolt állapotára.

Nagy Márton, a nemzetgazdasági tárca vezetője elismerte, hogy a magyar kormány nem tudja teljes mértékben pótolni az uniós támogatásokat. A Financial Times-nak adott interjújában hangsúlyozta: "Elsődleges feladatunk a gazdaság helyreállítása... Évek óta válságról válságra lépkedünk, legyen szó a Covid-járványról, az energiaválságról, a háború következményeiről, vagy éppen a német gazdaság gyengeségéről... Mindannyian tisztában vagyunk azzal, hogy az adóbevételek csökkenése problémát jelent, ezért ezeket újból létre kell hoznunk."

A szaktárca vezetője szerint a kormány költségvetési fegyelem mellett fog működni, így nem várható túlköltekezés. A növekedés ösztönzésére szánt forrásokat a GDP 0,5 százalékára szorítják. Nagy Márton javaslata szerint a kormányzati támogatások helyett érdemes lenne lehetőséget biztosítani az embereknek, hogy magánnyugdíjpénztári megtakarításaikat adómentesen fordíthassák ingatlanvásárlásra vagy felújításra.

A Financial Times beszámolója szerint Orbán Viktor egy új gazdasági stratégiát hirdetett meg, amelyet gazdasági semlegességnek nevezett el. Ennek keretében a magyar gazdaság számára az ázsiai befektetők szerepe emelkedik ki, akik segíthetnek a forráshiány kezelésében. Az utóbbi években valóban jelentős növekedés figyelhető meg a kínai befektetések terén Magyarországon, azonban ezek a befektetések nem tudják teljes mértékben pótolni a brüsszeli támogatások elvesztését.

2022 előtt az Európai Unió több nagy infrastrukturális projektet is finanszírozott volna Magyarországon, mint például a főváros és a repülőtér között vasúti összeköttetés. Ezzel kapcsolatban mondta azt Vitézy Dávid, hogy "aranykorunk lehetett volna, ha csak ebben az évtizedben több mint 10 milliárd eurót költöttünk volna az ágazatra, de ebből szinte az egészet elvesztettük".

"Az uniós finanszírozás fontos része egy magyarországi állami beruházásnak" - közölte Valdis Dombrovskis uniós gazdasági biztos a Financial Times-nak adott decemberi interjújában, hozzátéve, hogy "fontos, hogy nyilvánvalóan Magyarország megtegye, ami szükséges ahhoz, hogy a finanszírozás rendelkezésre álljon".