Folytatódik a kartellgyanúval kapcsolatos nyomozás Bige László vállalatával szemben.

Bényi Ildikó mindig is megőrizte a reményt, hogy újra visszatérhet a képernyő varázslatos világába. Barátai szívből meséltek róla, emlékeikben élénken él az a hit, amellyel az élet nehézségeit is legyőzni próbálta.

A versenyhivatal csütörtöki nyilatkozata szerint a bíróság megerősítette a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) eredeti határozatát, amely az árrögzítést és a piacfelosztást, mint a legsúlyosabb jogsértéseket azonosította. A hivatal közleményében kiemelték: "A GVH továbbra is határozottan fellép a Nitrogénművek Zrt. jogsértéseivel szemben, és nem engedi, hogy a vállalat megússza a felelősséget és a jogsértések következményeit."

A történet 2021 októberéig nyúlik vissza, amikor a GVH rekordösszegű, 11 milliárd forintos bírságot szabott ki Bige László cégére. A vád szerint a cég éveken át jogsértően korlátozta a versenyt a magyar műtrágyapiacon, együttműködve más piaci szereplőkkel. Az ügyben résztvevők közül többen önként elismerték a kartellt, ám a Nitrogénművek Zrt. és egy másik szereplő bíróságon támadta meg a GVH határozatát.

A Fővárosi Törvényszék 2024. október 3-án meghozott döntése szerint a Nitrogénművek Zrt. keresete részben sikeres volt, ugyanakkor a bíróság megerősítette az árrögzítés és a piacfelosztás súlyos jogsértéseit. A bíróság arra kötelezte a Gazdasági Versenyhivatalt, hogy a további eljárás során részletesebben vizsgálja meg az ügy körülményeit, beleértve az árrögzítés és a piacfelosztás kiterjedtségét, valamint a kiszabható bírság mértékét – állt a közleményben.

A Gazdasági Versenyhivatal nem állt meg az ügy kezelésénél, és a Kúriához nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, amit azonban elutasítottak. A Kúria indoklása szerint az ügy nem tartalmazott olyan jogi kérdéseket, amelyek felsőbírósági iránymutatást igényeltek volna. Ennek következtében a GVH-nak a Fővárosi Törvényszék határozatának megfelelően kell folytatnia a vizsgálatot.

A versenyhivatal kiemelte, hogy a kartellek, amelyek az árrögzítést és a piac felosztását célozzák, a legkomolyabb versenykorlátozó praktikák közé tartoznak, és súlyos társadalmi következményekkel járhatnak. A műtrágya-kartell esetében a forgalmazói árverseny elnyomása következtében a hazai termelők a jogsértés időszaka alatt magasabb árakkal szembesültek, ami jelentős kárt okozott a magyar mezőgazdaságnak.

A műtrágya szerepe a mezőgazdaságban elengedhetetlen, hiszen használata nélkül a termelés hatékonysága jelentősen csökkenne. A jogsértések következményeként fellépő költségnövekedés nem csupán a gazdákra, hanem az élelmiszerpiac egészére is hatással lehet, ami végső soron a magyar fogyasztók érdekeit is veszélyeztetheti.