Franciaország örömmel ünnepel: a párizsi Notre-Dame újra megnyitja kapuit (Videók!) | Demokrata

A Notre-Dame újranyitásának sokkja ugyanolyan erős lesz, mint a tűzvészé, de ez a remény sokkja lesz - mondta Emmanuel Macron, Franciaország elnöke, amikor a Notre-Dame de Paris székesegyház újbóli megnyitása előtt megtekintette a felújított katedrálist, amelyről a Le Figaro számolt be.

"A Notre-Dame-i tűzvész fájdalmas nemzeti sebet ejtett, ám az Önök elkötelezett munkája és szívós akarata révén sikerült begyógyítani ezt a sebet. Olyan eredményt értek el, amelyet sokan lehetetlennek tartottak."

- tette hozzá az elnök, hangsúlyozva, hogy sokan bolondságnak tartották az újjáépítésre kitűzött ötéves célt.

Az "Utolsó Látogatás a Notre-Dame de Paris Katedrálisban az Újranyitás Előtt" című különleges videóban egy izgalmas, több mint kétórás utazásra hívunk, amely lehetőséget ad arra, hogy a nézők a híres katedrális kulisszái mögé is betekinthessenek. Fedezd fel a történelmi épület rejtett titkait és a felújítás előkészületeit ebben az elbűvölő dokumentumban!

A Notre-Dame székesegyház, amely hivatalosan Notre-Dame de Paris néven ismert, a világ legismertebb gótikus katedrálisai közé tartozik. Párizs szívében, a Szajna bal partján, az Île de la Cité szigetén áll. E monumentális épület nem csupán vallási funkciót lát el; kulturális és történelmi jelentősége révén Franciaország és Európa örökségének egyik alappillére. Az évszázadok során számos esemény színhelyéül szolgált, így a katedrális különleges helyet foglal el a kollektív emlékezetben.

Notre-Dame francia kifejezés, jelentése: "Mi Asszonyunk". A székesegyház építése 1163-ban kezdődött Maurice de Sully püspök kezdeményezésére, és több mint 200 évig tartott. A gótika stílusjegyeit mutató katedrális építési munkálatai 1345 körül fejeződtek be. Az épület tervezése és kivitelezése során a gótikus építészet úttörő elemei kerültek előtérbe, a csúcsívek, a támpillérek és a rózsaablakok. A katedrális a klasszikus gótikus stílus jegyeit hordozza, egyedülálló harmóniában ötvözve az építészeti funkcionalitást és az esztétikai szépséget.

A székesegyház lenyűgöző méretekkel bír: hossza eléri a 128 métert, míg szélessége 48 méter. Az ikertornyok impozáns magassága 69 méter, a főhajó belmagassága pedig 32,5 méterre emelkedik.

Az épület kiemelkedő jellemzői közül több olyan elem is található, amelyek építészeti és művészettörténeti szempontból is jelentőséggel bírnak.

A Notre-Dame évente több millió látogatót vonz, egyaránt szolgálva vallási szertartások és kulturális események helyszíneként. A katedrális látványa ikonikus része Párizs panorámájának.

Ez a történelmi helyszín adott otthont tizenhárom francia király - többek között IV. Henrik, XIV. Lajos, Napóleon - és több francia államfő temetésének. Itt tartották többek között Charles de Gaulle, Georges Pompidou és François Mitterrand búcsúztatóját is.

Victor Hugo világhírűvé vált regénye, az 1831-ben megjelent A párizsi Notre-Dame kiemelt figyelmet hozott a katedrálisnak, és nagyban hozzájárult ahhoz, hogy a XIX. században megkezdődjön a székesegyház rekonstrukciója.

2019. április 15-én, a sötétbe borult este folyamán, hatalmas tűzvész tört ki a katedrálisban. A lángok vadul csaptak fel a székesegyház központi tetőszerkezetének magasságába, és nem sokkal később már a katedrális hátsó részei felé is terjedtek, beleértve a részben fából készült központi huszártoronyot is, amely az égő fák látványos sziluettjével a szomorú látvány szerves részévé vált.

A XIX. században készült torony váratlanul, este 8 óra tájban roppant össze.

Este 10 óra után a tűz már elérte az építmény egyik impozáns harangtornyát. Az éjszaka folyamán a tűzoltóknak sikerült éjfélre jelentősen visszaszorítaniuk a lángok terjedését, így a harangtorony és a fő szerkezet végül megmenekült a pusztulástól.

Körülbelül 500 tűzoltó vonult ki az oltási munkálatokhoz. A székesegyház körüli területet teljesen kiürítették, több mint ezer embert kellett evakuálni. A rendőrség és a tűzoltóság lezárta a környező utcákat, hogy biztosítsák a helyszín biztonságát. Az oltás közben sajnos egy tűzoltó és két rendőr kisebb sérüléseket szenvedett.

A tűz a renováláshoz köthető baleset eredménye, nem merült fel a szándékos gyújtogatás gyanúja. A francia hatóságok nem találtak bizonyítékot gyújtogatásra, és a mai napig az tűnik a legvalószínűbbnek, hogy a tűz fellobbanása a torony restaurálási munkálataihoz kapcsolódik. A vizsgálatok eredménye szerint a tüzet egy eldobott cigaretta vagy egy rövidzárlat okozhatta a torony elektromos áramot is használó harangjaiban vagy a munkások által használt liftek egyikében. Ugyan a vizsgálatok a mai napig folyamatban vannak, a hatóságok senkit nem vádoltak meg szándékos gyújtogatással és az is lehet, hogy soha nem sikerül magyarázatot találni a tűz keletkezésének okára.

A hivatalos és egyházi ünnepségre december 7-én, szombaton kerül sor. Először Emmanuel Macron francia elnök mond beszédet a székesegyház előtt, római katolikus méltóságok és a világ minden tájáról érkező politikusok, valamint a felújításhoz hozzájáruló adományozók előtt. A székesegyház ünnepélyes újranyitására több mint 40 állam- és kormányfőt, vallási méltóságot és más tisztségviselőket várnak, köztük Donald Trumpot, az Egyesült Államok megválasztott elnökét. Ferenc pápa nem lesz jelen az eseményen, de - mint Olivier Ribadeau-Dumas, a székesegyház rektor-érseke bejelentette - felolvassák majd Ferenc pápa Párizs érsekének küldött, a francia népnek címzett üzenetét.

A beszédet követően a párizsi érsek ünnepélyesen megérinti botjával a székesegyház ajtaját, ezt követően pedig egy kórus háromszor is fellebbenti a lelkeket a 121. zsoltár csodás dallamával.

Az ajtók szélesre tárulnak, miközben az érsek ünnepélyes istentiszteletet vezet. Külön figyelmet szentel a hatalmas orgonának, amelyet a tűzvész nem érintett, ám a mérgező ólompor miatt alapos takarításon esett át. Az áldás szavai betöltik a teret, és a zene varázsa újraéled a templom falai között.

December 8-án, vasárnap, a székesegyházban különleges szentmise keretében ünneplik az oltár felszentelését. Az eseményre Emmanuel Macron, Franciaország elnöke, és körülbelül 170 püspök érkezik nemcsak Franciaországból, hanem más nemzetekből is. A szertartáson Párizs 106 plébániájának papjai is jelen lesznek, hogy együtt részesei lehessenek ennek a jelentős vallási eseménynek.

Este a nagyközönség számára is megrendezik a szentmisét, ami különleges esemény, hiszen ez az első alkalom, hogy a látogatók beléphetnek a nemrégiben felújított székesegyházba.

A hatóságok rendkívül szigorú biztonsági lépéseket készítenek elő a hétvégére a Notre-Dame környékén, hasonlóan a nyári olimpiai játékok megnyitójának védelmi intézkedéseihez.

Az érdeklődők számára korlátozott számú lehetőség áll rendelkezésre, hogy távolabbról, óriáskivetítők segítségével követhessék nyomon az eseményt.

A Notre-Dame lenyűgöző remekművei között kiemelkednek a székesegyház három impozáns rózsája, melyeket a tűzvész csodával határos módon érintetlenül hagyott, akárcsak az összes többi ólomüveg ablakot - egyetlen kivétellel.

A rózsák, melyeket por és hamu borított, sürgős tisztításra szorultak. Az ólomüvegablakok viszont érintetlenül őrizték meg szépségüket, és az elkövetkező években restaurálási munkálatok várnak rájuk. Ezek a precíz, szakértelmet igénylő feladatok számos üvegműves mester közreműködésével valósulnak meg, akiknek tudását az UNESCO a világ szellemi örökségének szerves részének tekinti.

A székesegyház három lenyűgöző ablaka igazi ritkaságnak számít, hiszen ezek az egyedüli megmaradt középkori, XIII. századi ólomüvegablakok, amelyek ma is eredeti helyükön találhatóak. Bámulatos, hogy a hosszú évszázadok alatt többször is restaurálták őket, mégis megőrizték varázsukat és történelmi értéküket.

A Notre-Dame impozáns orgonája a székesegyház nyugati frontján, a gyönyörű rózsaablak alatt helyezkedik el. E mestermű 115 különböző regiszterrel és közel 8000 síppal büszkélkedhet, így Franciaország legnagyobb orgonái közé tartozik, megosztva ezt a címet a Grand Orgue de Saint Eustache orgonával. Habár regiszterek számában verhetetlen, mérete és sípjainak száma alapján mégis a második helyen áll a templomi orgonák rangsorában.

Több kiegészítést és felújítást követően, 2014 óta az orgona már 115 regiszterrel és 7952 síppal büszkélkedhet.

A katedrális impozáns nagy orgonája több neves orgonaépítő mestermunkájának összeolvadásaként jött létre. Az orgona jelenlegi tokját François Thierry készítette el 1733-ban, amit később, 1783-ban François-Henri Clicquot alakított át, majd 1868-ban Aristide Cavaillé-Coll végzett rajta további módosításokat. 1960 óta Boisseau vállalta a restaurálást, míg 1992-ben a Giroud, Emeriau és Synaptel cégek közreműködésével újabb felújítási munkálatok valósultak meg. A 2019. április 15-i tűzvész szerencsére kíméletes volt az orgonával, de a későbbi tisztítási és helyreállítási feladatok elengedhetetlenek voltak az állapotának megőrzéséhez.