Gulyás Gergely kijelentette, hogy a választójogi törvény módosítása nem lehetséges a választások előtti évben.

A Világgazdaság dinamikusan frissülő írásában összegyűjtötte a nemzetgazdasági miniszter tájékoztatójának legfontosabb pontjait, valamint az esemény során elhangzott lényeges megjegyzéseket.

Mai napon ülésezett a kormány, ahol leginkább a 2026-os költségvetés volt a téma, kezdte a kormányinfót Vitályos Eszter kormányszóvivő. Gulyás Gergely hozzátette, hogy tudjuk, hogy nehéz évek vannak mögöttünk, de egy olyan költségvetést fognak benyújtani, ami a békére épül.

Ez a költségvetés a béke megtestesítője, amelynek legfőbb haszonélvezői a gyermeküket nevelő családok.

„Egyedi megközelítést kell alkalmaznunk” – nyilatkozta a miniszter, kiemelve, hogy elsőként a háromgyermekes anyák, majd a kétgyermekes anyák részesülnek személyi jövedelemadó-mentességben. Hozzátette, hogy a rezsicsökkentés fenntartása mellett a minimálbér 13%-kal emelkedik, továbbá garantálják a hat havi fegyverpénz kifizetését. Kiemelte, hogy mindeközben fontos cél a hiány csökkentése és az államadósság mérséklése is.

A tárcavezető jelezte, hogy céltartalékot képeztek a költségvetésben a béremelésekre. Bíznak abban, hogy a világgazdasági folyamatok kedvezőek lesznek, ami a növekedést is lehetővé teszi. Hangsúlyozta, abban bíznak, hogy mindenki egy lépést tehet előre jövőre.

A miniszter bejelentette, hogy ezen a héten elindultak a véleménynyilvánító szavazásra vonatkozó kérdőívek kiküldései. Mindenkit arra ösztönöznek, hogy aktívan vegyen részt a folyamatban. Én már leadtam a voksomat, és a választásom nemmel zárult – tette hozzá Gulyás.

A Világgazdaság dinamikusan frissülő írásában összegyűjtötte a nemzetgazdasági miniszter tájékoztatójának legfontosabb pontjait, valamint az esemény során elhangzott lényeges megjegyzéseket.

Jelenleg is körülbelül 400 forintos árfolyammal kalkulálunk – nyilatkozta Nagy Márton. Hangsúlyozta, hogy az árfolyam szerepe kulcsfontosságú, mivel vannak olyan kamatkiadások, amelyek devizában kerültek meghatározásra. Ez a költségvetési tervezés technikai részét képezi. Kifejtette, hogy az árfolyampolitika a jegybank feladata, és az új jegybankelnök érkezésével inkább tartózkodik az MNB ügyeibe való beavatkozástól.

A stabil árfolyam a jó árfolyam, hangsúlyozta a miniszter, hozzátéve, hogy az infláció letörése is a jegybank feladata.

Ennek ellenére a kormány is feladataként tekint rá, jelenleg nem kirobbanó a fogyasztás, nem arról van szó, hogy túlzott fogyasztás lenne, nincs mit letörni. Hanem az alapanyag drágulás, illetve néhány szektor túlzott profitvágya okozza az inflációt. "A mi kezünkben van az eszköz, ezért léptünk be szabályozással. Ha erősödik az árfolyam, annak örülök - mondta Nagy Márton.

Nagy véleménye szerint az idei költségvetési hiány körülbelül 4 százalékos szintet fog elérni, ami némileg meghaladja a korábban prognosztizált értékeket. Jövőre viszont számít arra, hogy a hiány 3,7 százalékra csökken. A miniszter hangsúlyozta, hogy a magas deficit az első három hónapban nem jelent problémát, hiszen voltak már olyan évek, amikor az első negyedéves teljesítés 60 százaléknál is magasabb volt. Szerinte nincs ok aggodalomra, mivel a költségvetés nehézségei több tényezőre vezethetők vissza: jelentős összegeket fordítottak állampapír-kamatok kifizetésére, emellett a gázfogyasztás is megnőtt, ráadásul a gáz ára is magasabb volt, mint amit előre kalkuláltak.

Jelezte, hogy azért jött fel 4 százalékra az idei hiány, mert az áfabevételek nem okoznak törést, annak ellenére, hogy kisebb a növekedés, az áfabevételek renden vannak. Hangsúlyozta, nincs szükség módosításra, ugyanakkor három olyan bejelentés volt, ami feljebb viszi a hiányt, de ez kezelhető szerinte. Leszögezte, hogy a kamatkiadásokkal megegyező mértékű hiány tolerálható, több nem.

Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter, a választási törvény esetleges módosításáról tett nyilatkozatában Magyar Péter hazugságaira utalt. Kifejtette, hogy a választási törvényt nem lehet megváltoztatni a választások előtti évben, és hangsúlyozta, hogy a hazudozás nem elfogadható magatartás.

A nemzetgazdasági miniszter egy újságírói kérdésre reagálva a Dunaferr helyzetére is kitért, hangsúlyozva, hogy a szankciók súlyosan hozzájárultak az acélipar nehézségeihez. Álláspontja szerint a Dunaferr csődje Brüsszel döntéseinek következménye, és bár a Liberty igyekezett megakadályozni a cég bajait, ez sajnos nem volt elegendő. A gázárak továbbra is elmaradnak a válság előtti szinttől, ami az egész európai acélipart kedvezőtlenül érinti. Jelenleg a vállalat felszámolás alatt áll, amely május végén fejeződik be.

Jelenleg 4-5 potenciális érdeklődő mutat érdeklődést az eszközök iránt, de a valódi helyzet csak akkor derül ki, amikor kiderül, hogy van-e valaki, aki hajlandó befektetni a cégbe. Folyamatosan figyelik a helyi munkaerőpiac alakulását, és azt, hogy milyen módon tudják támogatni a munkavállalók elhelyezkedését. "A munkavállalók problémái a mi felelősségünk" – tette hozzá.

Nagy Márton megfogalmazása szerint az árrésstop eddig 18,8%-kal mérsékelte az árakat az árrés szabályozás alá eső termékek esetében, összesen körülbelül 887 termék ára csökkent. Az előző időszakokhoz képest áremelkedés nem tapasztalható, és hangsúlyozta, hogy a keresztárazás jelensége sem jelent meg.

Sőt, az NGM áprilisi előrejelzése szerint az infláció 4 százalékra emelkedhet, míg az élelmiszer-infláció akár 5 százalékra is nőhet. Jelenleg a hatóságok a termékportfólió bővítését fontolgatják, különös figyelmet fordítva a háztartási és pipere termékekre, mivel ezek esetében is jelentős árrés tapasztalható.

Az élelmiszerek világából átlépünk a nem élelmiszerek területére – mondta Nagy, hozzátéve, hogy a kormány elé fogják terjeszteni azt a javaslatot, amelynek célja az árrésstop kiterjesztésének lehetőségeinek feltérképezése.

Tegnap beszéltem a jegybank elnökével - árulta el Gulyás, aki ezek szerint Varga Mihály MNB elnökkel egyeztetett a jegybanktörvény módosításról. A miniszter szerint egyelőre csak feltételezés az, hogy az alapítványok nem megfelelően gazdálkodtak, korábban a felügyeleti jogot ki akarták terjeszteni, amit az Európai Központi Banknak jeleztek, de ezt nem fogadták el.

Gulyás hangsúlyozta, hogy a kormány számára sosem állt rendelkezésre lehetőség a jegybank működésébe való beavatkozásra, és ennek következményei drámai mértékűek lettek volna.

A jegybanki alapítványok pénzügyei 2018-2019 között zökkenőmentesen működtek, ahogy azt az Állami Számvevőszék jelentése is megerősítette. A jelentés nem tárt fel problémákat, sőt, az ingatlanbefektetések terén is sikeresnek bizonyultak. Emellett az ÁSZ bármikor jogosult további ellenőrzésekre.

Nagy Márton a magántőkealapokban nem lát problémát, van jogosítványuk, fontos szerepet töltenek be a gazdaságban, most is futtatnak ilyet lakásfelújítási célból.

Szerinte a magántőkealapoknak megvan a maguk helye a piacon, és átláthatóan működnek. Ráadásul úgy gondolja, hogy a tőkepiacok szerepe is csökkent, így a magántőkealapok jelentősége is viszonylag kisebb. Kiemelte, hogy a tőke képződésével kapcsolatban hiányosságok tapasztalhatók, de hangsúlyozta, hogy nem érdemes általános következtetéseket levonni. A magántőkealapok ugyanis fontos szerepet játszanak a gazdaság fejlődésének előmozdításában.

Nagy egy interjú során kifejezte, hogy nem kívánja, ha folyamatosan visszahúznák az MNB-hez. Hozzátette, hogy amennyiben konkrét tények merülnek fel, akkor hajlandó lesz alaposabban foglalkozni az alapítványokkal kapcsolatos ügyekkel. Ismételten hangsúlyozta, hogy nem tanulmányozta az ÁSZ jelentését, mert véleménye szerint léteznek olyan megfelelő hatóságok, akiknek a feladata, hogy alaposan kivizsgálják ezeket az ügyeket.

„Ami ott le van írva, az mindenkit felbosszantana” – jelentette ki a miniszter. Rámutatott, hogy az alapítványok a jegybanktörvény keretein belül működtek, és céljuk nemes volt. Hozzátette, hogy amíg ő felügyelte a folyamatokat, nem tapasztalt problémákat. Az viszont már más kérdés, hogy a gazdálkodásuk mennyire volt eredményes.

Én nem tudok arról, hogy asszisztáltam volna, ezt válaszolta Nagy Márton arra a kérdésre, hogy miért asszisztált az MNB alapítványok ügyéhez. A miniszter szerint az MNB vezetése nem szólt bele az alapítványok működésére, egészen 2020-ig nem is foglalkozott velük. Fenntartja az álláspontját, amit 2019-ben mondott a parlamentben az alapítványokról, szerinte az ÁSZ megállapításai sem erre az időszakra vonatkoznak.

A béke eljövetelében továbbra is hiszünk, hiszen ez kulcsfontosságú a gazdaság fejlődéséhez - nyilatkozta Nagy, amikor arról kérdezték, miért lett az idei költségvetés a béke költségvetése. Ennek érdekében emelték a jóléti kiadásokat az idei büdzsében, mert különben kénytelenek lettek volna csökkenteni a támogatásokat bizonyos területeken.

Nagy Márton nyilatkozata szerint az otthonfelújítási programban két lényeges módosítást vezettek be. Az új szabályozás célja, hogy a napelem-beruházásokkal kapcsolatosan szigorúbb kereteket állítsanak fel, mivel jelentős számban tapasztaltak visszaéléseket, különösen Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében, ahol fiktív számlák benyújtása is előfordult. A tárcavezető hangsúlyozta, hogy a keretösszegből azok részesülhetnek, akik valóban lakásfelújításra kívánják fordítani a támogatást.

Gulyás Gergely az ukrán csatlakozással kapcsolatos kérdéseket illetően hangsúlyozta, hogy Magyarország számára ez a lépés kifejezetten kedvezőtlen lenne. Kifejtette, hogy Orbán 2016-os beszédének egyes részeit szándékosan eltávolították, és véleménye szerint azóta a helyzet jelentősen átalakult. Az, hogy az ukrán csatlakozást gyorsított eljárással kívánják elősegíteni, számára teljes mértékben elfogadhatatlan.

Ez a kérdés nem lenne napirenden, ha objektív módon tárgyalnák az ukránok csatlakozását. De nem erről van szó, Magyarország számára semmilyen kohéziós forrás nem állna rendelkezésre, ha Ukrajna az EU tagja lenne. Két eltérő szabályrendszer van érvényben, " a következmények rendkívül súlyosak lennének", tette hozzá.

„Ezekkel a hamis állításokkal nem lehet manipulálni" - nyilatkozta Orbán a 2006-os beszédéről, melyet a Tisza Párt úgy interpretált, hogy szerinte Orbán azt kérte az uniótól, hogy akadályozza meg a források kifizetését Magyarország számára.

Nagy Márton kifejtette, hogy az extraprofitadók továbbra is érvényben maradnak, mivel hozzájárulnak az állami bevételek növeléséhez. Bár korábban ígéretet tettek a kivezetésükre, ezt most felülírja a magas kamatszint, amely továbbra is aggasztó mértékű.

Jelzés érkezett arról, hogy deregulációs intézkedéseket vezetnek be, melyek keretében az automatikus fizetési könnyítések összeghatárát 1 millióról 2 millió forintra emelik. A NAV évente egyszer lehetőséget biztosít a részletfizetésre.

A kutatás-fejlesztési kedvezmények mértékét jelentősen növelik: a vállalatok mostantól 50 millió forint helyett akár 100 millió forintig is érvényesíthetik a támogatásokat. Az EU jelenleg is vizsgálja annak lehetőségét, hogy a védelmi kiadások kikerüljenek a költségvetési szabályozás hatálya alól. Nemrégiben megjelent az unió fehér könyve, amely 1,5%-os mozgásteret biztosít a költségvetés számára, ám ez a rendelkezés még nem került kodifikálásra. Ennek a változásnak a tükrében egy védelmi tartalék sort hoznak létre. Jelenleg azonban nem világos, hogy pontosan mekkora mozgástérrel számolhatunk, de az biztos, hogy a nyárig kidolgozásra kerül a szükséges intézkedés. Az őszi időszakban emiatt nem kell majd újabb módosításokat végrehajtani.