Oroszország mesteri fortéllyal manipulálja a külföldi zsoldosokat, ügyesen kihasználva a helyzetüket és a vágyukat a hatalomra. A zsoldosok, akik a pénz és a kaland reményében érkeznek, gyakran elfelejtik, hogy a politikai játszmákban csupán eszközökké vá

Kubából több száz ember, míg más országokból több ezer érdeklődő regisztrált azokra a programokra, amelyek keretében a résztvevők orosz állampolgárságot szerezhettek. Akár építőmunkásként, akár katonaként jelentkeztek, az orosz hatóságok mindenkit súlyosan megtévesztettek.

Az Ukrajna elleni háborúba jelentkezett kubai önkéntesek megkapták az ígért orosz útlevelet, mégis átverve érzik magukat. "Azt mondták nekünk, hogy mivel orosz állampolgárok vagyunk, a háború utolsó napjáig harcolnunk kell" - mondta Jorge a Politico hírportál újságírójának. Nem ő az egyetlen, aki erre a sorsra jutott, független források szerint a kubai zsoldosok és a többi, ugyancsak fejlődő országból érkező önkéntes többsége olyan csapdába esett, amelyből sokuk számára csak a harctéri halál jelenthet kiutat. És még azt sem mondhatják, hogy hátrányos megkülönböztetéssel sújtják őket: a menet közben elfogadott törvénymódosítások szerint az orosz önkéntesek sem léphetnek ki a hadseregből és legfeljebb csak néhány napra vagy hétre, pihenni húzódhatnak vissza a frontról.

A kubai katonák aggasztó helyzetről számolnak be, amelyben nem csupán a harci feladatok súlya nehezedik rájuk, hanem az orosz parancsnokok manipulációja is. Miközben a legveszélyesebb küldetésekre vezénylik őket, a kubai és orosz irataikat is elvették tőlük, így ha úgy döntenének, hogy elhagyják a hadsereget, nem tudnák bizonyítani állampolgárságukat, ami azonnali kiutasításhoz vezethet az országból. A fizetésükkel is komoly problémák adódtak; sokan panaszkodnak, hogy a megígért zsoldat nem érkezett meg. Pedig a kubaiaknak lenne mit kezdeniük a pénzzel: az ország gazdasági helyzete évről évre romlik, az infláció folyamatosan növekszik, míg az energiahiány miatt a lakosság harmadában gyakran áramkimaradásokkal kell szembenézniük. Az üzletek többsége üres, és az utcákon a lovaskocsik száma meghaladja a működőképes autókét, ami jól mutatja a mindennapi élet nehézségeit.

A hadseregbe jelentkezők közül csupán azok jogosultak panaszra, akik a szerződésük lejárta után, saját akaratuk ellenére "örök szolgálatra" kényszerültek. Ugyanakkor sok kubai, akik Oroszországban polgári szakmák betöltésére érkeztek, váratlanul a harctéren találták magukat, miután repülőre ültek. Ők sem tudták elkerülni sorsukat, hiszen dokumentumaikat elvették, és a háború végéig a fronton kell maradniuk. Ivan Csuviljajev, az Igyitye Leszom (Menjetek az erdőbe) nevű szervezet tagja, amely a dezertáló orosz katonáknak nyújt segítséget, megerősítette a kubai zsoldosok nehéz helyzetét. Elmondta, hogy a dokumentumok hiánya miatt a kubai katonák még saját nagykövetségükön sem tudják igazolni személyazonosságukat és állampolgárságukat, így még a legkisebb segítséget is nehezen kaphatják meg.

A kubai kormányzati álláspont változatos és ellentmondásos: Havannában hivatalosan az a vélemény, hogy mindenki, aki bármely ország katonai szolgálatába lép, megsérti a sziget törvényeit. Ezt a nézetet gyakran alátámasztják azzal, hogy a hatóságok számos embert vettek őrizetbe azzal a váddal, hogy kubai állampolgárokat közvetítettek az orosz hadsereghez. Noha ez a tény valóban helytálló, Kuba moszkvai nagykövete más megvilágításba helyezi a dolgot: ő azt állítja, hogy Havanna nem lép fel az önként jelentkezők ellen, csupán azokkal szemben intézkednek, akik illegálisan és manipulációval toboroznak.

A kettősség érthető: Kuba jelentős mértékben függ az orosz energiahordozóktól és befektetésektől, s amikor az ország vezetői nem tesznek keresztbe a toborzóknak, hanem még azt is elmondják, hogy az ukrajnai "különleges hadműveletre" azért volt szükség, mert a "gaz Nyugat" a NATO képében fenyegette Oroszországot, Moszkva jelentős árengedménnyel küld olajat a szigetországnak. A halottakról a kubai médiumok egyáltalán nem beszélnek, ám ettől még a közösségi oldalakon az emberek értesülnek a honfitársaik haláláról.

A nemzetközi brigádok különleges csoportokat alkotnak, amelyek különböző országokból és kultúrákból érkező emberek összefogásával jönnek létre. Ezek a csapatok közös célokat tűznek ki maguk elé, legyen szó építkezésekről, humanitárius segélyezésről vagy közösségi fejlesztésekről. A tagok nemcsak szakmai tudásukkal, hanem saját kulturális örökségükkel is gazdagítják a projekteket, így a munka során nemcsak a feladatok elvégzése, hanem a kölcsönös tanulás és tapasztalatcsere is megvalósul. A nemzetközi brigádok tehát nem csupán a munka, hanem a barátság és az együttműködés színterévé is válnak.

A kubaiakhoz hasonlóan számos fejlődő országból érkezik és érkezett zsoldos, köztük nepáli, indiai, ghánai, szíriai és Srí Lanka-i önkéntesek is. Elemzők véleménye szerint bár a külföldiek jelenléte - kivéve a tízezer vagy annál is több észak-koreai katonát, akik Oroszország oldalán harcolnak - katonai értelemben nem különösebben jelentős, az orosz propaganda mégis arra törekszik, hogy azt a képet sugallja, miszerint a "Globális dél" fellázadt a Nyugat "diktatúrája" ellen. Ennek egyik megnyilvánulása, hogy önkéntesek tömegei érkeznek, hogy csatlakozzanak a Kreml által vezetett harcokhoz.

Az orosz hatóságokkal szembeni elégedetlenségüket kifejező kubaiak nem a politikai ideológiák mentén közelítik meg a helyzetüket. Számukra sokkal fontosabb az anyagi javak megszerzése: a csábító, 2000 dolláros körüli fizetés az, ami motiválja őket a jelentkezésre. Ezzel szemben hazájukban a jövedelmek gyakran alig érik el a 25 dollárt, ami még inkább kiemeli a különbséget és a vágyat egy jobb élet iránt.

Kijev álláspontja szerint, ahogy az orosz hadsereg halálos áldozatainak és súlyos sebesültjeinek száma folyamatosan növekszik, úgy a külföldi, orosz hadseregbe besorozott foglyok aránya is emelkedik. "Bármit is állítanak, Kubában az állam beleegyezésével küldik Ukrajnába a saját állampolgáraikat, ezzel halálra ítélve őket. A zsoldosok aránya folyamatosan nő" - nyilatkozta Petro Jacenko, a hadifoglyok ügyével foglalkozó ukrán állami hivatal szóvivője egy sajtótájékoztatón, ahol egy kubai hadifogoly is jelen volt. Hozzátette, hogy a külföldi önkéntesek, akik általában nem rendelkeznek katonai képzettséggel, sokkal rosszabb túlélési esélyekkel bírnak, mint a tapasztalt orosz katonák, akik jobban ismerik a helyi környezetet.