Gyilkosságok, lángoló romok, lapátokkal vívott harcok és golyók zaja: ezek a történések formálták meg Magyarország legemlékezetesebb diszkóbotrányait.

Szolnok, 2025. július vége. Férfiak törnek be székekkel és lapátokkal egy diszkóba, ahol éppen tombol a buli. A zene hirtelen elhalkul, női sikolyok hasítják át az éjszakát. Ez a jelenet azonban korántsem egyedi a magyar szórakozóhelyek történetében - csupán a legújabb fejezet egy véres krónikában, amely a rendszerváltás óta íródik. Gyilkosságok, lövöldözések, gyújtogatások és tűzpárbajok, amikor a táncparkett harctérré válik, és a szórakozás tragédiába fordul. A Fortuna diszkó elegáns világától az E-Klub golyózáporán át Marian Cozma meggyilkolásáig - ezek a magyar éjszakai élet legsötétebb históriái.

A 2025. július végi szolnoki tömegverekedés, ahol férfiak törtek be székekkel és lapátokkal egy diszkóba, újra reflektorfénybe helyezte a magyar szórakozóhelyek erőszakos incidenseit. De ez korántsem egyedi eset - a rendszerváltás óta magyar diszkók és klubok sorra váltak véres drámák színtereivé. Gyilkosságok, lövöldözések, tömegverekedések és felgyújtások - ez a sötét krónika mutatja be a legdurvább eseteket.

Ebben a cikkben a magyar szórakozóhelyek legelborzasztóbb és legtragikusabb epizódjait elemezzük. Felfedezzük a budai Vár rejtett zugát, ahol a Fortuna diszkó titokzatos világában a "fortunások" éjszakáztak, míg a környék lakói végleg belefáradtak a zúgó zenébe és a zajos mulatozásokba. Különös figyelmet szentelünk a Hully Gully pokoli múltjának is, ahol maffiózók és rendőrök fegyveres összecsapásai zajlottak. Merüljünk el az E-Klub népligeti tragikus eseményeibe, ahol egy emberéletbe került egy lövöldözés, és a gyilkos kiléte máig rejtély. Felidézzük Marian Cozma szívszorító sorsát a veszprémi Patrióta lokálban, ahol a kézilabdázó fiatalember szíven szúrva vesztette életét a járdán. Gondolatban visszautazunk a csongrádi Szélkakas rejtélyes lángra lobbanásának idejére, valamint a High Life Disco hírhedt hanyatlásának időszakára, ahol a verekedések mindennapos jelenséggé váltak. Nem hagyhatjuk figyelmen kívül a szolnoki esetet sem, amely újfent rávilágított arra, hogy a magyar éjszakai élet továbbra is őrzi sötét múltját.

Ahhoz, hogy megértsük, miként váltak a magyar diszkók és klubok véres drámák színtereivé, először is tisztában kell lennünk azzal, mi is volt az a diszkókultúra, amely a nyolcvanas évekre Magyarországon dominálni kezdett. A diszkó jelensége a hatvanas-hetvenes évek fordulóján született New York afro-amerikai, latin és meleg közösségeiben, mint válasz a rockzene uralmára. Elengedhetetlen elemei közé tartozott az ütemes könnyűzene, a feltűnő és divatos öltözködés, a színes fényjátékok, valamint a mindent átható diszkógömb. Hazánkban azonban ez a nyugati "szabadságérzés" a Kádár-korszak keretein belül sajátos formát öltött – hasonlóan sok más kulturális áramlathoz, mint például a punk-mozgalom. A nyolcvanas évek fiataljai számára elengedhetetlen volt egy szórakozási forma, ahol kiadhatták a bennük felgyülemlett feszültséget – a szüleiknek erre ott volt Hofi, míg a pártállam felismerte ezt az igényt. Így a nyugati divatot legalizálták, de hozzáfűzték, hogy a lemezlovasokat "népnevelőkké" avanzsálták, tevékenységüket pedig OSZK-engedélyhez kötötték. A kulturált szórakozás jegyében az alkohol és a drogok fogyasztása tilos volt, az éjszakába nyúló bulik pedig szinte ismeretlen fogalomnak számítottak. Paradox módon azonban éppen ez a kontrollált, szabadságot ígérő légkör teremtette meg a későbbi konfliktusok táptalaját. Amikor a rendszerváltás után ez a szigorú keretrendszer összeomlott, a szórakozóhelyek hirtelen a törvényen kívüli zónák világává váltak, ahol bármi megtörténhetett.

A Vár falai között született egy különleges történet, amely a fények és árnyékok játékán keresztül mutatja be a diszkók világát. 1986 februárjában a budai Vár szívében, a Hess András tér 4. szám alatt életre kelt a Fortuna diszkó, mely nem csupán egy új szórakozóhely volt, hanem Magyarország első olyan diszkója, amely tudatosan építette fel saját arculatát. E helyszín nem csupán a zenéről és a táncról szólt, hanem egy új életérzés megteremtéséről is. A plakátok boldogan hirdették: "Megnyílt a FORTUNA discotheque!", és ezzel egy új fejezetet kezdtek el a szórakozás történetében. A következő évek során a Fortuna nemcsak a boogie ritmusairól, hanem a felejthetetlen pillanatokról és az elmaradhatatlan bulikról is ismertté vált.

A "fortunások" egy új korszakot hoztak el a divat és a zene világába - 501-es farmerkombinációban, veszkócsizmában és hátrazselézett frizurával hódítottak a legendás helyszínen, ahol Bakai Mátyás neve fémjelezte a kínálatot, amely főként a fekete zene gyöngyszemeit, a hetvenes és nyolcvanas évek funk és soul dalait sorakoztatta fel. Szerdán, pénteken és szombaton az "italo disco" (elektronikus alapú, szintetizátorokkal megfűszerezett, nosztalgikus hangulatú tánczenék) és más, hasonlóan könnyed ritmusú zenék ellen lázadtak a formabontó fiatalok, akiket csak "fortunásokként" emlegettek. A Fortunában olyan kiemelkedő diszkó DJ-k léptek fel, mint Dan von Schulz (Farkas Tibor), DJ Ötvös László, Bakai Mátyás, DJ Fat, Freaky D, Sterbinszky Károly és Bárány Attila, akik mind-mind alapvető szerepet játszottak a hazai klubkultúra fejlődésében. Ők új trendeket teremtettek a zene, tánc, öltözködés és hajviselet terén, legalábbis a Retronom szerzője szerint. A beszámolók tanúsága szerint 1994-re a "fortunás zene" már annyira átalakult, hogy az eredeti soul és funk irányvonalat évente legalább egyszer "újra kellett éleszteni".

A Fortuna végül 1996-ban, kényszerűségből, lehúzta a rolót. Vannak, akik úgy vélik, hogy a Hilton szálloda volt az, ami leginkább zavarónak találta a szórakozóhely jelenlétét, míg mások azt állítják, hogy a helyi lakosoknak lett elege abból, hogy az amúgy nyugodt polgárvárosban heti három alkalommal is megzavarták a csendet.

A XII. kerületi Apor Vilmos téren működő Hully Gully diszkó a '90-es évek diszkólázának tetőpontján több ízben is tömegverekedések színhelye volt, sőt, egyes visszaemlékezések szerint a korabeli maffiózók tűzpárbajt is vívtak ott a rendőrökkel. A helyet Ribáry Kamilló nyitotta meg Növényi Norberttel közösen, előbbi később több budapesti éjszakai szórakozóhely üzemeltetésében is szerepet vállalt 2023-as haláláig. A Hully-Gully diszkó után ő állt a főváros egyik legnagyobb klubja, a Casablanca létrehozása mögött is. A szórakozóhely bejárata előtt olyan tömegverekedések zajlottak, amelyek simán beleillettek volna egy-egy akciófilmbe is.

A legmeghökkentőbb esemény, amit egy XII. kerületi önkormányzati képviselő felidézett, az a kilencvenes évekbeli tűzpárbaj volt. Ekkor a rendőrök a 59-es villamos sínjeinek árkát használták menedékként, miközben a maffiózók golyói süvítettek el mellettük - írja az Origo cikkében.

A diszkó 1996-ban tönkrement, a csavar a történetben pedig az, hogy az épületet a Katolikus Egyház vásárolta meg, de később lebontották az egykori ormótlan Hully Gullyt.

Az E-Klubban 1996-ban bekövetkezett tragikus lövöldözés egy halálos áldozatot és egy életveszélyesen sérült embert hagyott maga után. Ez a borzalmas esemény valószínűleg a magyar diszkók történetének legnagyobb botránya volt. Az egyik áldozat életét vesztette, míg a másik súlyos sérülésekkel küzdött – a tettes kiléte pedig a mai napig homályba burkolózik.

A történet már jóval a március 16-i események előtt elkezdődött, amikor egy fiatal társaság összetűzésbe került a klub szervezőivel. Az egymásra nehezedő feszültség és a megsértett büszkeség egyre inkább feszített helyzetet teremtett. Az este végül elérkezett, amikor négy autóval megérkezett a húszas éveik elején járó fiatalok csoportja - nem szórakozni, hanem bosszúra készülve. Baseballütőkkel, pisztolyokkal felfegyverkezve léptek be az E-Klubba, ahol a helyzet gyorsan escalálódott. Az első szóváltás után, amikor az egyik biztonsági őr ütést mért az egyik fiatalra, Hámori Attila, aki később a vádak középpontjába került, egy méterről rálőtt a férfira. A lövés a tüdejét találta el, de a fiatalember, aki a klubban dolgozott, szerencsére túlélte a tragikus eseményt.

Ezután azonban kitört a káosz. A támadók szünet nélkül tüzeltek a klub munkatársaira. A golyók között menekülni próbáló emberek közül egy V. István nevű férfi sajnos nem volt ilyen szerencsés, őt halálosan megsebesítették. Egy másik menekülő is eltalálták, de neki csupán könnyebb sérülésekkel sikerült megúsznia a támadást. A mészárlással összefüggésben hat embert vádoltak meg. Különösen tragikus fordulatot vett Boros Tamás ügye: mielőtt bíróság elé állhatott volna, ő is az Aranykéz utcai robbantás áldozatává vált egy évvel korábban. V. István gyilkosának kiléte pedig a mai napig rejtély maradt - sosem derült ki, melyik támadó volt az, aki végzett vele.

Február 8-án hajnalban, a veszprémi Virág Benedek utca 1. szám alatti épület pincéjében található Patrióta lokálban és a bár előtt lezajlott késeléses verekedés és emberölés a magyar közvéleményt megrázó tragédiává nőtte ki magát.

A szíven szúrt sértett, Marian Cozma román válogatott kézilabdázó az MKB Veszprém KC csapatának beállója volt. Cozmaék Iváncsik Gergő gyermekének születését és Nikola Eklemovics születésnapját ünnepelték, amikor konfliktusba keveredtek egy több főből álló társasággal. A verekedés már a lokál alsó szintjén kitört, amikor minden előzmény nélkül támadtak rá többen csapattársára, Marian Cozmára. A szórakozóhelyen kirobbant verekedés a klub előtt folytatódott, itt szúrták szíven Cozmát, és sebesítették meg a segítségére érkező Ivan Pesics horvát és Zsarko Sesum szerb játékosokat. Pesicset vesén szúrták, ezért az egyik szervét el kellett távolítani. A rendőrség még aznap országos, majd az ügyészség nemzetközi körözést adott ki három feltételezett elkövető ellen - Raffael Sándort és Németh Győzőt még éjjel elfogták az osztrák rendőrök, a harmadik férfi, Sztojka Iván pedig február 12-én jelentkezett a hatóságoknál.

A három elkövetőt kezdetben súlyos börtönbüntetésekre ítélték: Raffael Sándor és Németh Győző életfogytiglani börtönre, míg Sztojka Iván húsz évre került rács mögé. Azonban a másodfokú bírósági eljárás során az ítéletek kedvezőbb fordulatot vettek: Raffael és Németh büntetése 18 évre csökkent, Sztojka pedig csupán nyolc évet kapott. A történet azonban nem zárult le ezzel, hiszen a Kúria később Sztojka büntetését 13 évre súlyosbította. 2018-ban Sztojka kedvezménnyel szabadult, ám nem sokkal később visszakerült a börtön falai közé, mivel emberkereskedelem és pénzmosás miatt újabb nyolc és fél évet kapott. Marian Cozma családja pedig sikeresen érvényesítette polgári peres igényét, és 211 millió forint kártérítést nyert a gyilkosoktól.

A kilencvenes években a vidéki szórakoztatóhelyek között a legnépszerűbbnek számító Szélkakas diszkó, amely a csongrádi Körös-torok közelében terült el, sokak szerint nem csupán a tánc és a zene helyszíne volt, hanem egy pénzmosoda is, ahogy azt pletykák terjesztették. 2002 márciusában, rejtélyes körülmények között, a diszkó leégett, ezzel véget vetve egy fejezetnek, amely sok fiatal számára a hétvégi kikapcsolódás szinonimája volt. Az üzemeltetők hangoztatták, hogy minden előírást maradéktalanul betartottak: megfelelő zajvédelem, számos piszoár a több száz fős közönség kiszolgálásához, és minden biztonsági szabály teljesítése. A verseny azonban felélénkült, amikor a Körös-torokban engedélyezték a diszkózást, anélkül, hogy az ottani körülmények megfeleltek volna a jogszabályoknak. A költséges üzemeltetésű Szélkakas nem tudta tartani a lépést a torzított piaci helyzettel, és a fiatalok lassan átálltak az új helyszínre.

A tűzoltók tájékoztatása szerint a tűzeset hajnalán, körülbelül két óra után érkezett a riasztás a megyei katasztrófavédelmi központhoz. Tizenkilenc bátor tűzoltó vonult ki, öt vízsugárral felszerelkezve, hogy megfékezzék a lángok pusztítását, amelyek már teljesen eltakarították az épület tetőszerkezetét. A tűz nemcsak a tetőt, hanem az épület hátsó részében, ahol raktárként használták, is pusztítóan terjedt: bútorok és egyéb berendezési tárgyak gyulladtak lángra.

A szakértők becslései alapján körülbelül húszmillió forintnyi kár keletkezett. A nyomozók arra a következtetésre jutottak, hogy a tűz valószínűleg szándékos gyújtogatás következménye lehetett, de hogy ki áll a háttérben, azt továbbra is homály fedi.

1991-ben jött létre a High Life diszkóklub, amely néhány hónap leforgása alatt egy ipari létesítményből Budapest egyik legmeghatározóbb szórakozóhelyévé nőtte ki magát. Hosszú időn keresztül ez volt a főváros, sőt, az egész ország legmodernebb klubja, amely kétezer négyzetméternyi területen várta a szórakozni vágyókat.

Az évtized végére a III. kerület egykori kedvenc helyszíne sajnálatos módon hanyatlásnak indult: a látogatók köre átalakult, és az esték hangulatát egyre gyakrabban zavarták meg balhék és verekedések. Végül, 1999-ben, kénytelenek voltak végleg bezárni kapuikat.

A városligeti Globe Színház diszkóit egy tragikus tűzeset pusztította el 2000-ben. Budapestet hatalmas, harmincöt-negyvenmillió forint értékű kár érte, amikor egy keddi éjszaka, éjfél körüli időben lángra kaptak a színház falai. A tűz sajnos másfél óra leforgása alatt teljesen elpusztította a helyszínt, amely a város éjszakai életének fontos színtere volt.

A biztosítás nélküli épületet a Globe Színház és Kiállítóterem Kft. bérelte a Thália Színháztól. A színházban tudományos kiállítások, diszkó és a Nevesincs gyermekszínház működött.

Bár a tettes kiléte továbbra is rejtély marad, a tűzvizsgálat során üzemanyaggal átitatott rongyokra bukkantak, ami arra utal, hogy a tűzeset előre megfontolt bűncselekmény lehetett. A gyújtogatás mögött számos lehetséges indíték is felmerült: egyes feltételezések szerint gazdasági érdekek, ingatlanhasználati viták vagy az épület lebontásával kapcsolatos ellentétek állhattak a háttérben. Mások úgy vélik, hogy a tűz szimbolikus tiltakozást fejezhetett ki a kulturális hasznosítás irányával szemben, vagy a Liget projekt előfutárának tekintett tervek ellen. Elképzelhető az is, hogy a pusztítást csupán vandalizmus vagy valamilyen személyes bosszú motiválta, de a hivatalos nyomozás végül eredménytelenül zárult, és a válaszok soha nem születtek meg.

A Bank Dance Hall először a Váci utcában nyitotta meg kapuit a magyar, az r'n'b és a pop-dance zene kedvelőinek. 2002-ben költözött át a Nyugati pályaudvar melletti műemléki épületbe.

A szleng világában a Bank Dance Hallt egyszerűen csak Banknak hívták. Reddites visszaemlékezések alapján a klub "kritikán aluli" hírnévnek örvendett, és nem meglepő, hogy gyakoriak voltak a késelések is; a rendőrség folyamatosan jelen volt a környéken, hogy fenntartsa a rendet.

A diszkó varázsa nem csupán a zenék ritmusában rejlett. A Bank Dance Hall igazi fénykorát 2002 és 2004 között élte meg. Ekkoriban a negyedik szint különös világot rejtett, ahol hét-nyolc ágy várta a látogatókat, apró paravánokkal elválasztva. Azok, akik ismertek ezt a titkos zugot, jól tudták, hogy ott szinte bármi megtörténhetett.

Pár nappal ezelőtt Szolnokon feszültség robbant ki, amikor egy csoport fiatal nem nyert bebocsátást egy helyi szórakozóhelyre, ami tömegverekedéshez vezetett. Az esemény gyorsan eszkalálódott, ahogy a dühös fiatalok összecsaptak, és a helyszín zűrzavarrá változott.

A történet a Mentetlen városrész szívében bontakozott ki, ahol egy népszerű zenés szórakozóhely vonzotta a fiatalokat. A koncertre a jegyek már rég elfogytak, és a hely tele volt izgatott látogatókkal. Ekkor érkezett egy tízfős társaság, akik határozottan állították, hogy érvényes belépőjük van. Azonban a biztonsági őrök elzárták előttük a bejáratot, hiszen a kapacitás már rég megtelt. Ahogy az éjszaka előrehaladt, a csoport feszülten vitatkozott a biztonságiakkal, és a feszültség egyre inkább fokozódott. Nem sokkal éjfél előtt a helyzet robbanásig feszült, amikor hirtelen megérkezett a csoport "barátai és hozzátartozói". A tumultus közepette a több tucatnyi érkező dühösen nekiesett a szórakozóhely berendezésének, megdöntötték a pultokat, és a székek repülni kezdtek. A helyszínen készült rövid videofelvételek tanúsága szerint a férfiak dühöngve törtek be, kezükben székekkel és lapátokkal, mintha egy valóságos harci filmbe csöppentünk volna. Az emberek pánikba estek, sokan rémülten sikoltozva próbáltak menekülni a káoszból, miközben a zene még a háttérben szólt, mintha semmi sem történt volna. A városrész csendes éjszakáját hirtelen feszültség és zűrzavar váltotta fel, ami örökre megváltoztatta a Mentetlen arculatát.

Nyolc személyt hallgattak ki gyanúsítottként, közülük kettőt őrizetbe vettek, és elindították a letartóztatásukra vonatkozó eljárást. A támadók féktelen tombolásba kezdtek: székeket és üvegeket hajigáltak, betörték az ajtókat és ablakokat, valamint bántalmazták a helyszínen tartózkodókat, riadalmat keltve ezzel több száz fiatal szórakozni vágyó között. Györfi Mihály, Szolnok polgármestere nyílt levelet intézett Pintér Sándor belügyminiszterhez, hangsúlyozva, hogy a Tisza-parti városban aggasztóan megnövekedett a droghasználattal összefüggő bűncselekmények száma.