Hansen: A kereskedelmi megállapodások révén mérsékelhető az EU amerikai importfüggősége.
Christophe Hansen, az EU mezőgazdasági biztosa az Euronewsnak nyilatkozva kifejtette, hogy az Ukrajnával és a Mercosur-országokkal kialakított kereskedelmi kapcsolatok jelentős előnyöket nyújthatnak Európa számára, különösen abban az esetben, ha kereskedelmi konfliktus alakulna ki az Egyesült Államokkal.
Az Argentínát, Brazíliát, Bolíviát, Paraguayt és Uruguayt magában foglaló latin-amerikai országokkal létrejövő kereskedelmi megállapodás, továbbá Ukrajna agrárpiacba való mélyebb integrálódása - különösen a lehetséges uniós tagság kontextusában - olyan lehetőségeket teremt, amelyeket az Európai Unió nem engedhet figyelmen kívül a globális kereskedelmi feszültségek tükrében. Ezt Christophe Hansen, az EU mezőgazdasági biztosa fogalmazta meg az Euronews Europe Conversation című műsorában.
Az európai gazdák attól tartanak, hogy az ambiciózus uniós kereskedelmi megállapodás negatív hatással lesz az érzékeny mezőgazdasági ágazatokra, de a luxemburgi biztos szerint ezek a stratégiai lépések csökkenthetik Európa függőségét az amerikai importtól, különösen a fehérjenövények esetében, amelyeket az unió még mindig nagy mennyiségben importál.
"Hansen megjegyezte, hogy elengedhetetlenül fontos a házi feladatunk elvégzése, ha azt szeretnénk, hogy a gazdák versenyképesebbek legyenek. Hangsúlyozta, hogy a kereskedelmi megállapodások kulcsszerepet játszanak ennek a célkitűzésnek a megvalósításában."
Ukrajna integrációja különösen jelentős geopolitikai előnyöket hozhat, hiszen a megnövekedett mezőgazdasági termelés révén Európa globális pozíciója az agrárszektorban még erősebbé válhat. Ez a folyamat nemcsak a kontinens gazdasági teljesítményét növelheti, hanem hozzájárulhat a regionális stabilitás erősítéséhez is.
"Kihívásokkal teli, ugyanakkor lehetőségeket rejt magában. Olyan ez, mint egy házasság: folyamatosan szembesülünk nehézségekkel, kompromisszumokat kell kötnünk, de a helyzet mégis kedvező lehet" - fogalmazott Hansen.
Folyamatosan közeledünk Ukrajna uniós tagságának megvalósításához, ám ehhez elengedhetetlen, hogy átalakítsuk az unió mezőgazdasági támogatási rendszerét.
Hansen kifejtette, hogy "Ukrajnában egy hatalmas, 600 000 hektáros mezőgazdasági terület működik. Ez a terület Luxemburg teljes termelésének dupláját jelenti, ezért érdemes komolyan foglalkozni ezzel a ténnyel."
A jelenlegi közös agrárpolitika (KAP) keretében hektáronkénti közvetlen kifizetéseket biztosítanak. Fontos megjegyezni, hogy míg az ukrán gazdaságok átlagos mérete 485 hektár, addig Franciaországban ez csupán 30 hektár, Lengyelországban pedig mindössze 8 hektár. Ez a jelentős eltérés komoly kihívásokat teremthet a mezőgazdasági támogatások elosztásában és hatékonyságában.
"A megbízólevelem egyértelműen hangsúlyozza, hogy feladatomban szerepel a [következő] közös agrárpolitika előkészítése a jövőbeli bővítések érdekében. Ez nem csupán Ukrajna vonatkozásában releváns, hanem más új tagállamok számára is." - tette hozzá.
Az első lépés egy új kereskedelmi keretrendszer kidolgozásának kezdetét jelenti Ukrajnával, mely egyúttal a termelési szabványok harmonizálásának első fázisaként is funkcionál.
Az autonóm kereskedelmi intézkedések (ATM) keretében a jelenlegi kereskedelmi rendszer ideiglenesen felfüggesztette az ukrán mezőgazdasági exporttal kapcsolatos összes vámot és kvótát, válaszul Oroszország 2022-es átfogó inváziójára.
Ez az időszak idén júniusban zárul le, és mivel már egyszer megújították, további hosszabbításra nincs lehetőség. Ezért egy új szabadkereskedelmi megállapodásnak kell átvállalnia a szerepét. A jelenlegi helyzet ellenállásba ütközött, különösen Franciaországban és Lengyelországban, ahol az ukrán import növekedése, a kvóták és vámok eltörlése miatt aggodalmat keltett.
"Nagyon bízom abban, hogy a bővítés előtt meg tudjuk tenni ezt az első lépést, hogy közelebb kerüljünk egymáshoz" - mondta Hansen.
Hasonlóképpen, egy esetleges kereskedelmi konfliktus az Egyesült Államokkal új lendületet adhat a régóta napirenden lévő EU-Mercosur megállapodás véglegesítésének szükségességének hangsúlyozásához.
Hansen hangsúlyozta, hogy bizonyos európai mezőgazdasági termékek, mint a borok, szeszes italok és tejtermékek, kiemelkedő stratégiai szerepet töltenek be. Ezek az EU legfontosabb "exportkalapácsai", és ezért különös védelemre érdemesek.
"Ha az Egyesült Államok célba venné ezeket a termékeket, [az EU-Mercosur-megállapodásnak köszönhetően] alternatív módszereink lennének a termékeink értékesítésére, ami stabilitást biztosítana [a gazdáinknak]" - mondta.
A Mercosur-megállapodás számos lehetőséget tartogat, ugyanakkor nem mentes a kockázatoktól sem, különösen olyan érzékeny szektorok esetében, mint a baromfi, a cukor és a marhahús. Hansen elismerte ezeket a félelmeket, de hangsúlyozta, hogy az európai mezőgazdasági termelők védelmét szolgáló beépített védzáradékok segíthetnek enyhíteni a lehetséges negatív hatásokat.
"Először történik meg, hogy egy ilyen megállapodás keretében védzáradékot alkalmazunk a vámkontingenseken belül" - hívta fel a figyelmet, utalva arra az importszabályozási eszközre, amely lehetővé teszi, hogy egy előre meghatározott mennyiségű áru kedvezőbb vámmal lépjen be az országba, míg a kontingenst túllépő behozatal esetén magasabb vámot kell megfizetni.
Egyértelmű az EU mezőgazdasági biztosának üzenete: az Ukrajnával és a Mercosurral kötött kereskedelmi megállapodások kihasználásával az uniós végrehajtó hatalom arra számít, hogy a gazdasági bizonytalanságok és a geopolitikai kihívások ellenére is képes lesz biztosítani, hogy versenyképes marad a mezőgazdasági ágazat.
