Hatalmi túlélőüzemmód? – Zelenszkij a belpolitikai kihívások kiiktatására összpontosít.

Üdvözöljük az Index Világjátszma rovataban! Itt hétről hétre mélyreható elemzésekkel várjuk olvasóinkat a nemzetközi politikai táj és a globális konfliktusok leglényegesebb eseményeiről. Szakértőink segítségével feltérképezzük a világpolitika bonyolult folyamatait, a nagyhatalmak érdekeit és azok hatását a globális színtérre. Célunk, hogy egyedülálló perspektívából mutassuk be a geopolitikai események összefonódását és jelentőségét.

Július közepén Volodimir Zelenszkij bejelentette az ukrán kormány átalakítását, amelynek részeként leváltotta a miniszterelnököt. A változások hátteréről Seremet Sándor, az Eurázsia Központ kutatója és a Magyar Külügyi Intézet vezető kutatója az Indexnek elmondta: Denisz Smihal volt a független Ukrajna leghosszabb ideig hivatalban lévő kormányfője, hatékonyságának megítélése azonban már más lapra tartozik, most mégis a védelmi tárca élére került.

A miniszterelnöki posztot Julia Szviridenko, az egykori gazdasági miniszter vette át, aki hűséges tagja Zelenszkij csapatának, és hatékony végrehajtóként vált ismertté. Szviridenko számos, a lakosság számára nehezen elfogadható intézkedést vezetett be, köztük a hadiadó emelését is. Ő képviselte Ukrajnát az ásványkincsekre vonatkozó amerikai-ukrán megállapodás aláírásakor is, ezzel fontos szerepet játszva az ország gazdasági stratégiájában.

Rusztem Umerov, az eddigi védelmi miniszter, aki az Isztambulban zajló tárgyalások ukrán delegációját is vezette, most a Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács titkári posztját tölti be. Seremet felhívta a figyelmet arra, hogy Umerov korábban Washingtonban nagyköveti szerepre volt hivatott, főként abból a megfontolásból, hogy az új fegyverszállítási mechanizmus bevezetése után - amely lehetővé teszi, hogy az amerikai fegyvereket a NATO európai országai vásárolják meg és továbbítsák Ukrajnának - ő hatékonyan képviselheti Ukrajna érdekeit az Egyesült Államokban.

Seremet Sándor véleménye szerint az átszervezés világosan mutatja, hogy az Elnöki Hivatal a saját hatalmának megerősítésére törekszik, különösen Andrij Jermak, az Elnöki Hivatal vezetője szempontjából. Az ukrán kormány kulcspozícióit javarészt Jermak közeli munkatársai töltik be. Az utóbbi hónapok során azonban Jermakot egyre hevesebb kritikák érték, legfőképpen amiatt, hogy túlságosan nagy hatalom összpontosul a kezében.

A kutató hangsúlyozta, hogy míg az ukrán vezetés a külvilág felé egységes képet próbál mutatni, a háttérben eltérő érdekcsoportok küzdenek a befolyásért. Az új kormány megalakulásával az Elnöki Hivatal több célt kívánt elérni: egyrészt a hatalom további koncentrálására törekedett, másrészt olyan bizalmasok pozícióba helyezésére, akik Washingtonban kedvező megítélésnek örvendenek. Ezen kívül egyfajta gesztust is próbáltak tenni a társadalom irányába, figyelembe véve, hogy Ukrajnában 2019 óta nem zajlottak választások, és a közvélemény egyre inkább elégedetlenné vált a kormány teljesítményével. Seremet véleménye szerint azonban a kormányváltás nem fog jelentős változást hozni, mivel a legfontosabb feladatuk továbbra is az Elnöki Hivatal - a "Bankova" - döntéseinek végrehajtása marad.

Bár Zelenszkij és az Elnöki Hivatal a hatalmi stabilitás megteremtésén fáradozik, a legutóbbi parlamenti döntések nemcsak az ukrán belpolitikát, hanem az uniós döntéshozókat is megrázták. A törvénymódosítások, amelyek gyakorlatilag megkérdőjelezik Ukrajna korrupcióellenes intézményeinek függetlenségét, aggasztóan hatnak a nemzetközi közösségre. Miközben az EU politikai nyomást gyakorol Ukrajna tagságának előmozdítása érdekében, az Európai Bizottság kénytelen volt reagálni, és már jelezte, hogy figyelemmel kíséri a helyzet alakulását. Kijevben és más városokban fiatal tüntetők vonultak az utcákra, hogy hangot adjanak véleményüknek és követeljék a törvény megvétózását. Zelenszkij, a demonstrációkra reagálva, azt nyilatkozta, hogy "hallják, amit a társadalom mond", mégis aláírta a vitatott jogszabályt, így a politikai feszültség továbbra is fennáll.

Seremet Sándor rámutatott, hogy a 2014-es Majdanon kirobbanó "Méltóság Forradalma" után Ukrajnában számos korrupcióellenes intézmény jött létre. Ezek a szervezetek aktívan nyomoznak, házkutatásokat végeznek, és olykor a központi hatalom képviselőit is célba veszik. Az együttműködés leginkább az amerikai demokrata kormányokkal volt jellemző, és sokan úgy vélik, hogy ezek a szervezetek inkább az Egyesült Államok nyomásgyakorlásának eszközeiként működtek, mivel tevékenységük gyakran független volt az ukrán igazságszolgáltatási rendszertől.

A kutató hangsúlyozta, hogy ezek az intézmények, továbbá a nyugati aktivisták és politikai szereplők – különösen az amerikai Demokrata Párthoz kapcsolódóak – szerves részét képezik az ukrán belpolitikai feszültségeknek. Rendszeresen megfogalmazzák kritikáikat Andrij Jermakkal, az Elnöki Hivatal vezetőjével szemben.

Bár Donald Trump hatalomra kerülésével csökkent a demokratákhoz köthető hálózat befolyása, ezek a szereplők továbbra is igyekeznek befolyást gyakorolni az ukrán belpolitikára, ami gyakran ütközik az Elnöki Hivatal érdekeivel. A korrupcióellenes intézmények ráadásul nem haboznak eljárásokat indítani az Andrij Jermakhoz köthető személyek ellen sem. A most elfogadott törvénymódosítások éppen azt célozzák, hogy az ilyen ügyeket az ukrán főügyész felülbírálhassa, illetve ejthesse.

Seremet Sándor szerint ezek a politikai folyamatok és intézkedések akár a nyugati támogatás elvesztéséhez is vezethetnek, sőt, Ukrajna EU-integrációjára is hatással lehetnek. A Kijevben, Lvivben, Odesszában, Dnyipróban és Ungváron zajló tiltakozásokkal kapcsolatban ugyanakkor a kutató úgy vélekedett: eredményességük kérdéses, mivel az ilyen jellegű megmozdulások sikere nagyrészt attól függ, hogyan értékelik azokat Ukrajna nyugati partnerei.

Zelenszkij próbálta kezelni a tüntetésekből fakadó feszültségeket: hagyományos esti videóüzenetében kiemelte, hogy a harcuk nem a korrupcióellenes intézmények ellen irányul, hanem az orosz befolyás leküzdésére összpontosít. Ezzel a lépéssel igyekezett enyhíteni a hazai és nemzetközi bírálatokat.

Brüsszelből már megérkezett egy figyelmeztetés, amelyben magyarázatot kérnek az aktuális helyzetről, de egyelőre nem világos, milyen következményekkel járhat ez a helyzet. Egyes szakértők véleménye szerint Kijev azt a narratívát képviselheti az EU felé, miszerint ezek csupán átmeneti intézkedések, amelyeket a nemzetbiztonsági megfontolások indokolnak, és a háború lezárultával az érintett intézmények önállóságát visszaállítják. Ha sikerül a tüntetéseket orosz vagy más belső destabilizáló kísérletként feltüntetni, és az EU, valamint az Egyesült Államok nem reagál szankciókkal Kijev korrupcióellenes intézményeinek autonómiájának csökkentése miatt, akkor valószínű, hogy a tiltakozásoknak nem lesznek kézzelfogható eredményei.

- magyarázta el Seremet Sándor.

A szakértő véleménye szerint a Bankova számításai arra utalnak, hogy az intézkedések következtében elmaradhatnak a nyugati szankciók, amelyek egyébként veszélyeztetnék az Ukrajna köré kialakított narratívát. Ezen felül, ha ilyen lépések történnének, az jelentősen gyengítené Ukrajna háborús helyzetét, ami a jelenlegi európai politikai kontextusban elfogadhatatlan lenne az Európai Unió számára.

Az Index kérdésére, hogy mennyire szilárd Volodimir Zelenszkij hatalma, és milyen a kormánya társadalmi támogatottsága, az Eurázsia Központ és a Magyar Külügyi Intézet kutatója kiemelte: Zelenszkijnek egyelőre nincs kihívója az ukrán politikai palettán. A nagy népszerűségnek örvendő Valerij Zaluzsnij londoni nagykövet, volt főparancsnok, valamint Kirilo Budanov, a katonai hírszerzés vezetője eddig nem jeleztek politikai ambíciót (kettőjükről korábban már írtunk a márciusban megjelent Világjátszma-cikkünkben).

A kutató figyelmeztetett arra, hogy ha a fronthelyzet kedvezőtlen fordulatot venne, és Zelenszkij politikai pozíciói is meginganának, érdemes lehet megszabadulnia minden olyan tényezőtől, amely ezt a gyengülést kihasználhatná.

A korrupcióellenes intézmények ebben a kontextusban a külső befolyás eszközeiként funkcionálnak, így azok eltávolítása a rendszer stabilitásának fenntartása érdekében érthető lépésnek tűnik. A tüntetések főként az Elnöki Hivatal vezetője ellen irányulnak, de Zelenszkij is jelentős kritikát kap. A tiltakozások központi üzenete jelenleg az, hogy a tervezett intézkedések visszalépést jelentenek a Janukovics-korszakhoz, ami a Majdan eszméinek árulását jelenti. Ezek a megmozdulások egyelőre nem tekinthetők kifejezetten Zelenszkij-ellenesnek, hiszen az elnök megítélése egyelőre stabil. Az ukrán belpolitikai helyzet arra utal, hogy Zelenszkij csapata felkészül a hatalom megőrzésére, amennyiben a helyzet szorossá válik – akár a harctéren, akár Kijev és Washington kapcsolatában.

- fogalmazott.

Hozzátette, hogy a korrupcióellenes intézmények elfoglalása révén a nyugati ellenőrzési mechanizmusok is gyengülnek, ami már most is aggasztó Brüsszel számára, és idővel Washington számára is problémát jelenthet. Seremet Sándor véleménye szerint Zelenszkij leváltásáról még nem hoztak végső döntést, de az ilyen irányú lépések elgondolkodtathatják a fő támogatókat.