Határozatlan védekezés és kapusproblémák - miért akadt meg a DVTK a Fizz Liga nyitányán? | M4 Sport

Új időszak, új sportigazgató, de a régi problémák továbbra is velünk maradtak - mindez a reaktivált vezetőedző irányítása alatt. Így lehetne összefoglalni a DVTK szezonkezdetét, amely bár nem annyira drámai, mint ahogy azt a tabella sugallja, mégis távol áll a bizalom keltésétől. Nézzük meg, miért akadtak meg ennyire a rajtnál, és mely területen lenne a legfontosabb a fejlődés!

A bajnokság állása gyakran megtévesztő, négy fordulót követően pedig pláne, így nincs ez másként most sem. Ha vetünk egy pillantást a tabellára, 12 kapott gól szerepel a borsodiak neve mellett, ami rengeteg, viszont ha a helyzetek mennyiségét és minőségét is számításba vesszük, akkor csak 7 kapott góllal állnak, ami természetesen még mindig közel 2-es meccsenkénti átlagot takar, de mégis barátságosabban nézne ki, mint a jelenlegi 3-as. Ettől függetlenül a csapat védekezése a problémák gócpontja, csakúgy, mint a 2024/25-ös idényben. Akkor ugyan nem a piros-fehérek kapták a legtöbb gólt, de a várható gólok modelljére hivatkozva kijelenthető, hogy nekik kellett volna, mert nagyságrendileg 10 várható góltól menekültek meg.

Már a 2024/25-ös szezonban is jellemző volt a Diósgyőrre, hogy magasra tolják a védekezésüket, hellyel-közzel próbálnak nyomást helyezni a labdára, azonban ezutóbbi már akkor sem működött üzembiztosan és egyelőre idén sem.

A fenti jelenetekben az a közös szál, hogy a DVTK védelme rendre közepes vagy magas blokkban helyezkedett, azonban az ellenfél labdás emberére nem helyeztek nyomást. Rendszerint túl messze voltak ahhoz, hogy megtámadhatják és ezáltal megzavarhassák a labdát birtokló játékost, miközben a riválisok rövid passzokkal vagy hosszú indításokkal kényelmesen átjátszották a miskolciak védelmét. Amíg nincs meg a kellő szervezettség és a kellő intenzitás, addig aligha lesz ellenállóbb a csapat védekezése. Ennek hiányát mutatja a földi párharcokat ábrázoló hőtérkép is, amelyen látszik, hogy az ellenfél térfelén alig-alig bonyolódnak fizikális küzdelembe.

Amikor a DVTK védekezése mélyebbre húzódik, a játékosok létszámban stabilan jelen vannak. Ugyanakkor, ahogyan a Kazincbarcika ellen szerzett első, vagy az MTK ellen elért második gól példája is jól szemlélteti, még ilyenkor sem képesek megfelelő nyomást gyakorolni az ellenfélre. Gyakran távol maradnak, ami miatt a blokkolások is késlekednek.

A DVTK a bajnokságban kiemelkedik azzal, hogy a legkevesebb blokkot végző csapatként tűnik fel, és a földi párharcok terén is az átlagos teljesítmény alatt marad a ligában.

Ugyancsak visszatérő játékhelyzet, hogy a DVTK támad, próbál kreálni az ellenfél védekező harmadában (sokszor egyébként kifejezetten ügyesen), de ez labdavesztésbe torkollik. Ilyenkor próbálnak azonnal visszatámadni - amely dicséretes -, viszont újra előjönnek a helyezkedési gondok. Ha nagyok a távolságok, akkor nem sikerül nyomást helyezni az ellenfélre, amely így könnyedén támadásba tud lendülni, amit még mindig meg lehetne fékezni az úgynevezett "rest defense"-szel, azonban jól látható az MTK elleni ötödik kapott gól előtti szituációban, hogy pont az ennek a sikerességéhez elengedhetetlen terület nincs feltöltve.

Karlo Sentic szezont nyitó teljesítménye kifejezetten csalódást keltő volt, hiszen három mérkőzésen védett, és 2,34-es mutatóval több gólt kapott, mint amit a lövések minősége indokolt volna. A DVTK kapusainak problémái nem újkeletűek, hiszen a tavalyi idényben Artem Odincov (-6,73) és Simon Barnabás (-1,26) is messze elmaradtak a várakozásoktól, míg Sentic csupán a minimumot hozta (0,38). Az idei szezon kezdete azonban még kedvezőtlenebbül alakult számára, így a 4. fordulóra már az új szerzemény, Megyeri Gábor került a kapuba. Ő rögtön a bemutatkozó mérkőzésén tizenegyest hozott össze, amit bravúrral hárított, így a teljesítménye összességében pozitívnak mondható.

Négy forduló elteltével a miskolci csapat gólkülönbsége hat góllal elmarad az xG-differencia által várt teljesítménytől. Ennek ellenére a DVTK jelenleg az alsóházban helyezkedik el, ami igencsak eltér a szurkolók elvárásaitól. Viszont a szezon még hosszú, és ha új játékosok érkeznek, elképzelhető, hogy megváltozik a csapat sorsa, és újra nekirugaszkodhatnak a felzárkózásnak.