Bár a kormányzati ösztönzők folyamatosan érkeznek, a magyar emberek pénztárcájának tartalma továbbra is szűkös, és ez egyértelműen tükröződik a mindennapi életben.

Bár a lakhatási válságot enyhíteni szándékozó kormányzati intézkedések élesek, érzékelhető hatásuk ideje kérdéses. Elemző szerint már idén láthatóvá válnak a támogatási elemek hatásai, az építőipari szakszövetség - amely átfogó javaslatcsomagot dolgozott ki az otthonhoz jutás, valamint a felújítás hatékony megvalósítására -, azonban úgy látja, legkorábban jövőre enyhülhetnek a lakhatási nehézségek. Az ingatlanpiac kétségkívül már jelenleg is felfokozott érdeklődés mellett üzemel, kérdés azonban, mennyire szállnak tovább a már tavaly ősztől repülőrajtot vett ingatlanárak. Ahhoz azonban kétség sem fér, hogy az egekben lévő árakat a kínálat bővítésével lehet leginkább kordában tartani. Vagyis minél több lakást kell építeni, ám azokat értékesíteni is tudni kell.

Az Index beszámolója szerint 2024-ben drámai mértékben csökkent az új lakások építése. Míg tavaly 13 295 új lakás készült el, ez 29%-kal elmarad az előző év teljesítményétől. Az építési engedélyek és az egyszerű bejelentések alapján tervezett lakások száma is csökkent: 20 494 építkezés várható, ami 4,7%-kal kevesebb a 2023-as adatokhoz képest. Az adatokat a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) tette közzé.

Aggodalomra ad okot, hogy az építési engedélyek és az egyszeri bejelentések száma az előző év alacsony szintjéhez képest is tovább csökkent. Ez alapján az idei év kilátásai sem tűnnek túl derűlátónak. Felmerül a kérdés: vajon a lakhatási válság enyhítését célzó állami intézkedések képesek-e javítani a helyzeten? Nehezíti a dolgot, hogy az ingatlanárak már tavaly jelentős emelkedésnek indultak. Ugyanakkor az építőanyag-kereskedelem terén már megfigyelhetők pozitív tendenciák, amelyek reménysugárként hathatnak a szektor jövőjére.

Az utolsó negyedéves lakásépítési statisztikák kedvezőtlenül alakultak, hiszen csupán 4,6 ezer ingatlan került átadásra, ami több mint 40 százalékos visszaesést jelent az előző évhez képest - mondta Molnár Dániel, a Makronóm Intézet vezető makrogazdasági elemzője. Hangsúlyozta, hogy az első negyedéves adatokból kiderül, mekkora hatással volt a vártnál alacsonyabb lakásépítési számokra az, hogy a hagyományos év végi átadások egy része áthúzódott az idei évre.

Az utolsó negyedévben a mérséklődés egyaránt érintette a vállalkozások és a természetes személyek által épített lakásokat. Emellett településtípus szerint sincs érdemi eltérés, a fővárosban és a nagyobb városokban az országos átlagnak megfelelő, a kisebb városokban annál némiképp nagyobb, a községekben pedig kisebb volt a csökkenés mértéke - fejtette ki.

A legutóbbi negyedévben a kiadott lakásépítési engedélyek száma csökkent, éves szinten körülbelül 10 százalékkal, ami arra utal, hogy a harmadik negyedévben tapasztalt fellendülés nem bizonyult tartósnak. Érdekes módon a lakásépítési engedélyek esetében ellentmondásos trendek figyelhetők meg: Budapesten közel 30 százalékos növekedés történt, míg a többi településtípus esetében átlagosan mintegy 40 százalékos csökkenés tapasztalható - mondta el a szakember.

2024 folyamán összesen 13,3 ezer lakást adtak át, ami figyelemre méltó csökkenést jelent az előző évekhez viszonyítva. Ennek ellenére ez a szám még mindig jelentősen meghaladja a 2016-ig terjedő időszakban, a pénzügyi válság után tapasztalt éves tízezres lakásépítési volumeneket.

A lakásépítési számok csökkenésében az energiaválság játszotta a legmeghatározóbb szerepet. A magas infláció következtében romló jövedelmi helyzet sokak kedvét elvette a lakásépítéstől, bár ez a tendencia csak késlekedve tükröződik a statisztikákban. Ami a jövőt illeti, fontos megemlíteni, hogy tavaly 20,5 ezer lakásépítési engedélyt adtak ki. Ez ugyan közel 5%-os csökkenést jelent az előző évhez képest, de emellett számos, korábban kiadott engedély is érvényben maradt, amelyek még nem valósultak meg.

- emelte ki Molnár Dániel.

Az elemző véleménye szerint az idei év jelentős változást hozhat a lakásépítések terén. A lakáspiaci tranzakciók számának dinamikus növekedése már most is arra utal, hogy az ingatlanpiac fokozatosan talpra áll, ami a lakosság körében tovább növelheti a lakásépítési kedvet. Ezt a tendenciát még inkább erősíthetik az év elején esedékes magas állampapír-kamatkifizetések, amelyeket sokan lakáscéljaik megvalósítására kívánnak felhasználni – tette hozzá.

A következő hónapokban érdemi lökést adhat a kínálati oldalon a lakásfejlesztési tőkeprogram. Ennek kerete az érdeklődésre tekintettel már a március eleji indulást megelőzően 100 milliárd forinttal 300 milliárd forintra emelkedett. "Várakozásaink szerint a lakásépítések száma már az idei évben - kedvező esetben - akár a húszezret is megközelítheti, amely a következő években tovább emelkedhet. A lakásállomány bővülése pedig fontos feltétele annak, hogy a lakásárak emelkedése lassuljon, illetve megvalósuljon az állomány megújulása, a lakhatási körülmények javulása" - emelte ki Molnár Dániel.

Az építési vállalkozások szakszövetsége (ÉVOSZ) elemzése új perspektívába helyezi az idei évre prognosztizált változásokat.

A 2024-es év során 13 245 új lakás épült, míg az ÉVOSZ előrejelzése szerint 2025-re körülbelül 12 ezer új lakásra lehet számítani. Ezt a trendet alátámasztják a csökkenő számú kiadott építési engedélyek és egyszerű bejelentések. A kormány által bevezetett intézkedések, melyek célja a lakáskínálat növelése, legkorábban a 2026-os statisztikákban tükröződhetnek.

- emelte ki Koji László, az ÉVOSZ elnöke, aki a kereslet és kínálat egyidejű élénkítésének fontosságára hívta fel a figyelmet - ahogy tette azt korábban Indexnek adott interjújában is.

"A drasztikus áremelkedések következtében a lakosság reálkeresetének növekedése elmarad a lakásárak árnövekedésétől. A lakosság lakáscélú megtakarítása nem elegendő az új lakások vásárlásának finanszírozásához, mindenképpen hitelekre van szükség. Magas kamatok mellett a lakosság azonban nem vesz fel lakáscélú hitelt, kivárás tapasztalható" - hangsúlyozta az ÉVOSZ.

Koji László rámutatott, jelenleg Magyarországon elsődlegesen nem szabályozási kérdések és kapacitásszűkösség szabnak korlátot a lakásgazdálkodásnak, hanem a forráshiány. "Az ÉVOSZ javaslatai évek óta elsődlegesen a forrás bővítésére irányulnak. A pénzügyi lehetőséget egyszerre kell bővíteni a közösségi (állami), a magán (lakossági) és a vállalkozói oldalon" - jelezte az elnök.

A lakossági megrendelés alapján zajló lakásépítések és lakóingatlan-felújítások során a fekete foglalkoztatás mértéke kiemelkedően magas. E mögött elsősorban a szerződés nélküli munkavégzés elterjedtsége áll, ami lehetőséget teremt a jogtalan foglalkoztatásra. Ez a gyakorlat nemcsak a tisztességes vállalkozók versenyelőnyét csökkenti, hanem komoly kockázatokat is rejt magában mind a megrendelők, mind a kivitelezők számára. A helyzet sürgős változtatásokat igényel, hogy a piacon fennálló egyenlőtlenségeket megszüntessük.

Az ÉVOSZ által végzett elemzések alapján...

A kivitelezői szolgáltatások áfája és egyéb adójárulékai összesen körülbelül 55 milliárd forintot tesznek ki, ezzel jelentős bevételtől fosztva meg az állami költségvetést.

Ahhoz, hogy a 2021-2024 közötti nem várt mértékű építőanyagár-emelkedés, valamint az infláció ellenére 2025-ben megálljon a lakásépítések számának zuhanása, továbbá hogy a lakásépítés és lakásfelújítás egyenrangú legyen, az ÉVOSZ is javaslatokat ajánl a lakosság, a kormányzat és a szakma figyelmébe.

A családi otthonteremtési támogatási programok, valamint a lakásépítés és lakásfelújítás fellendítése érdekében elengedhetetlen, hogy a támogatási és kedvezményes áfaelőírások hosszú távon stabil és kiszámítható keretek között működjenek. Jelenleg a lakásgazdálkodási piacon tapasztalható keresleti hullámokat nagymértékben befolyásolják a támogatások és adókedvezmények időszakos változásai. Az egyenletes és dinamikus egyensúly megteremtéséhez elengedhetetlenek a hosszú távon fenntartható, kiszámítható viszonyok, amelyek lehetővé tennék a kereslet és kínálat harmonikus növekedését. A szövetség hangsúlyozza, hogy az új építésű lakóingatlanok esetében érdemes lenne határidős megkötések nélkül alkalmazni az 5 százalékos áfa rendszert, így erősítve a piac stabilitását.

Javaslatunk alapján a kormány jelenleg 2030-ig garantálja ezt a lehetőséget.

- jegyezte meg Koji László.

Koji László az Indexnek korábban kifejtette, hogy az építőiparban a szükséges anyagok és kivitelezési kapacitások adottak ahhoz, hogy évente akár 25 ezer lakás épüljön meg és kerüljön átadásra.

A lakhatási válság kezelése a kormány friss gazdaságpolitikai akciótervének középpontjában áll. Az Index az elmúlt két évben többször is rámutatott erre a sürgető problémára. Az előző év második felében a kormány is észlelte a helyzet súlyosságát, és elhatározta, hogy különféle intézkedésekkel próbálja enyhíteni a krízist: