A különféle kampányok ellenére a magyar lakosság továbbra is bizalmat szavaz az Európai Uniónak, és nem kívánja elhagyni a közösséget - Pénzcentrum.
A ma közzétett legfrissebb Eurobarométer felmérés szerint az elmúlt 18 évben az Európai Unióba vetett bizalom szintje és az euró támogatottsága a legmagasabb volt. A jelenlegi geopolitikai helyzetben az európaiak egy erősebb és határozottabb EU-t szeretnének látni egy közös védelmi és biztonságpolitika révén, miközben továbbra is a béke az az érték, amely a legjobban képviseli az EU-t.
Az európai lakosság több mint fele, pontosan 52%-a kifejezte bizalmát az Európai Unió iránt, ami a legmagasabb arány 2007 óta. Különösen bíztató, hogy a legfiatalabb korosztály, a 15-24 évesek körében ez az arány még magasabb, 59%-ra rúg. Az Európai Bizottság iránti bizalom szintén új csúcsra emelkedett, hiszen a fiatalok körében 57%-ot ért el, ami szintén rekordnak számít. Ezzel szemben a nemzeti kormányok iránti bizalom csupán 36%, míg a nemzeti parlamentek esetében 37%-ra tehető.
A válaszadók háromnegyede (75%) - több mint két évtizede a legmagasabb szint - állítja, hogy uniós polgárnak érzi magát. Emellett tíz uniós polgárból több mint hat (62%) optimista az EU jövőjét illetően is.
Az Eurobarométer legfrissebb felmérése alapján a közös euró valuta iránti támogatottság rekordszámokat ért el, hiszen az EU-ban a megkérdezettek 74%-a, míg az euróövezetben ez az arány 83%. A gazdasági helyzet megítélésére vonatkozóan az európaiak 44%-a véli jónak a jelenlegi állapotokat, míg 48%-uk a negatív szempontokat emeli ki. Érdekes, hogy a válaszadók többsége, 43%-a bízik abban, hogy az európai gazdaság stabil marad a következő egy évben.
A megkérdezett tíz emberből közel hét (69%) osztja azt a nézetet, hogy az Európai Unió a stabilitás szigete egy zavaros világban. A válaszadók közel kilencven százaléka (88%) hangsúlyozza, hogy a globális országok és régiók közötti szabályozott együttműködés szükségessége egyre fontosabbá válik. Az uniós polgárok több mint négyötöde (86%) egyetértene azzal, hogy a vámtarifák növelése negatívan hat a világgazdaságra. Ugyanakkor, ha más államok emelik a vámokat az EU-ból származó importtermékekre, a válaszadók 80%-a azt vallja, hogy az Európai Uniónak is vámtarifákat kellene bevezetnie saját érdekeinek megóvása érdekében.
A felmérések szerint a megkérdezettek több mint 80%-a (81%) egyetért a tagállamok közös védelmi és biztonságpolitikájának megerősítésével, ami 2004 óta a legmagasabb támogatottsági szintet jelenti. Ezzel párhuzamosan azonban a válaszadók 78%-a kifejezte aggodalmát az EU jövőbeli védelmi és biztonsági helyzetével kapcsolatban, különösen a következő öt év során.
Ami az uniós költségvetés prioritásait illeti, az európai polgárok azt szeretnék, ha az uniós költségvetést védelemre és biztonságra (43%), foglalkoztatásra, szociális ügyekre és közegészségügyre (42%), valamint oktatásra, képzésre, ifjúságra, kultúrára és médiára (34%, stabil) fordítanák. 40%-kal a biztonság és a védelem az a terület, ahol a polgárok szerint nagyobb uniós finanszírozásban kellene részesülniük, ezt követi az energetikai átállás/megfizethető energia (32%).
Az európaiak szerint az EU-nak középtávon intézkedéseket kell hoznia a biztonság és a védelem területén (39%), ezt követi a gazdaság (29%), a migráció (24%), valamint az éghajlat és a környezet (24%). Ugyanakkor az európai polgárok 44%-a gondolja úgy, hogy rövid távon a béke és a stabilitás biztosítása lesz a legnagyobb pozitív hatással az életükre, ezt követi az élelmiszer-, egészségügyi és ipari ellátás biztosítása az EU-ban (27%), valamint több munkalehetőség teremtése (26%).
A béke (41%, +2 százalékpont) továbbra is az a legfontosabb érték, amely leginkább tükrözi az EU szellemiségét. Ezt követi a demokrácia (33%, -2 százalékpont), míg a jogállamiság és az alapvető jogok tiszteletben tartása (28%, új elem) szintén jelentős szerepet játszik a közösség értékrendjében.
Az Ukrajna ellen indított orosz agresszióra reagálva az európai válaszadók körében 80%-os támogatottságot élvez az a vélemény, hogy az Európai Unió fogadja be a háború elől menekülő embereket. Ezen kívül a megkérdezettek több mint háromnegyede (76%) egyetértene Ukrajna pénzügyi és humanitárius segélyezésével. Az uniós polgárok 72%-a támogatja a gazdasági szankciók bevezetését az orosz kormány, vállalatok és magánszemélyek ellen. Tízből hat válaszadó (60%) azt is helyesli, hogy Ukrajna tagjelölti státuszra pályázzon, míg 59%-uk támogatja, hogy az EU anyagi segítséget nyújtson katonai eszközök beszerzéséhez és szállításához Ukrajnába.
Az Ukrajna ellen indított orosz invázió továbbra is a legkiemelkedőbb témának számít az uniós szinten, a válaszadók 27%-a így vélekedik a 15 napirendi pont közül. Ezt követi a nemzetközi helyzet, amely a válaszadók 24%-ának figyelmét kelti fel, valamint a biztonság és védelem kérdése, amely 20%-os arányt mutat. Az európai válaszadók 77%-a osztja azt a nézetet, hogy Oroszország Ukrajna elleni agressziója komoly fenyegetést jelent az EU biztonsági helyzetére.
