Hóesés, zűrzavar, csúszások - már másfél évszázada is ezek voltak a hírek középpontjában.

A havazás okozta káoszról szóló írás, amely a Népszabadság 1998. december 5-i lapszámában jelent meg, ma is érvényes képet fest a téli időjárás hatásairól. A cikk, amely az Arcanum archívumában továbbra is elérhető, már a címével is figyelmeztetett a váratlan helyzetekre. A felvezető mondat, miszerint „Az Útinform azt jelentette, hogy minden út járható. Budapesten azonban gyakorlatilag megbénult a közlekedés délután”, jól tükrözi a 21 évvel ezelőtti eseményeket. A fővárosban a hideg és a havazás kombinációja nem csupán a közlekedést tette lehetetlenné, hanem a járművek akkumulátorait is próbára tette. A Magyar Autóklub segélyszolgálatának kapacitása a megnövekedett igények miatt összeomlott, így a bajba jutott autósok hiába várták a sárga angyalok segítségét. Ám nemcsak Budapesten, hanem Miskolc, Veszprém és Baranya térségében is hasonló nehézségekkel kellett szembenézni. A cikk végén található idézet ma is releváns, hiszen a zord téli időjárás mindig tartogat meglepetéseket, és felhívja a figyelmet arra, hogy a természet ereje bármikor felülírhatja a legjobban kidolgozott terveinket.

Az első hóesés hatására hirtelen hússzorosára nőtt a gumijavító műhelyek forgalma. A kevéssé előrelátó megrendelők döntő többsége most akarta a nyári gumikat télire cseréltetni, lehetőleg azonnal."

Bár 1998 nem volt olyan rég, az Arcanum adatbázisában kutatva sokkal régebbi cikkeket is találunk a hókáosz témájában. "A mult [sic] heti 4. 5. és 6-án tartott erős havazás még a vasúti közlekedésben is fennakadást szült. Mint értesültünk, a csütörtöki éjfél előtti vonat még péntek délelőtt 11 órára - tehát 12 órai időzés után sem jutott be a helybeli indóház udvarára, Csaba és Orosháza közt, Csorvás körül útját állván a nagy hófúvás. A péntek hajnali vonat, melynek Szeged felől fél 4-kor kelle érkeznie: délelőtt fél 11 óra körül hajtott be az indóházhoz" - írta a Hód-Mező-Vásárhely, 1876 januárjának elején. Egy évtizeddel később pedig a Pesti Hírlap Havas világ. (A közlekedési mizériák.) címmel közölt cikket. Ebből értesülhettek az olvasók, hogy bár megszűnt a havazás, a problémák még nem, és elhárításuk érdekében a "hatóság most már a legerélyesebb lépeseket teszi meg, nem kímélve a költségeket".

1886 tele különösen kemény lehetett, mert február 5-én a Budapesti Hírlap hosszan sorolta a havazás okozta vasúti késéseket. A késések a teljesség igénye nélkül: 6 óra 30 perc, 4 óra 20 perc, 4 óra. Nehéz megítélni azt is, hogy azok jártak-e rosszabbul, akik Pécsről Budapestre indultak február 3-án délután, vagy akik Szekszárdról szerettek volna a fővárosba jutni. Az előbbi, a menetrend szerint valamivel este fél kilenc után érkező vonat csak másnap reggel nyolc óra után érkezett meg. Szekszárdról ezzel szemben el sem indult a szerelvény, de így az utasoknak legalább nem kellett a vonaton várniuk egy éjszakát. 1889 decemberének elején is totális káoszról számolt be a Budapesti Hírlap, azonban nem mulasztotta el megjegyezni, a helyzet bár itthon nem jó, Ausztriában még rosszabb. 1925 novemberében pozitívan indult a tél: a 8 Órai Újság arról írt, hogy bár 29-én hajnalban sűrű havazás indult meg az országban, a vasúti közlekedésben nincs fennakadás, ráadásul a hólepel előnyös hatással van a mezőgazdaságra.

Az 1925-ös, közel egy évszázados írásban említést nyer, hogy a teheráruval megrakott fuvaros kocsik nehezen boldogulnak az utakon, hiszen különféle akadályok nehezítik a közlekedést. A főváros hóeltakarítási munkálataiban 1300 ember működik közre, akik az állandó havazás miatt rendkívüli erőfeszítéseket tesznek. Az éjjeli órákban, váltott csoportokban, fáradhatatlanul dolgoznak, hogy a város közlekedését biztosítsák. A cikk szerint...

A főváros kreatív újításokat is bevezetett: az egyik locsolóautóra hóekét szereltek, amely lehetővé tette, hogy hatékonyan tisztán tartsa az Andrássy utat.

A cikk arról számolt be, hogy a hóesés ellenére a villamosközlekedés zavartalanul működik, mivel a hó nem befolyásolja a felsővezeték áramellátását. Ugyanakkor nem minden ment simán: a Horthy Miklós úton (jelenlegi Bartók Béla úton) egy megrakott teherkocsi a villamossínekre csúszott, ami némi fennakadást okozott. Továbbá, a Magyar Királyi Államvasutak is felkészültek a téli viszonyokra, így komolyabb problémák nem merültek fel, de kisebb-nagyobb késések előfordulhatnak.

A Filmhíradó 1940 januárjában különleges tudósítással jelentkezett, amely bemutatta az országot megfélemlítő hatalmas havazást, amely gyakorlatilag megbénította a közlekedést mindenütt. Az eseményről készült felvételek szövevényes hófúvásokat és elakadt járműveket örökítettek meg, miközben az emberek próbáltak boldogulni a zord időjárás közepette.

A téma szempontjából elengedhetetlen 1986/87 telének eseményei. Az azóta "86-os havazásként" ismertté vált januári havazás valóban drámai hatással volt az egész országra, ahogyan azt a korabeli M1 Híradó is bemutatta. A hóesés olyan mértékű volt, hogy szinte minden közlekedési útvonalat elzárt, és az emberek mindennapjait gyökeresen megváltoztatta.

Január 12-én a Népszabadság figyelemfelkeltő címlappal jelentkezett, amely arról tudósított, hogy Európa-szerte havazás sújtja a vidéket. Másnap a helyzet drámai romlása miatt a teljes első oldal a hazai rendkívüli állapotról számolt be. A MÁV már akkor is középpontba került, hiszen a cikk bevezetője után azzal folytatódott, hogy vasárnap 90 vonat összesen 2545 perc késést szenvedett el, és hétfőre már a vonatforgalom jelentős korlátozására is szükség volt. Valóban válságos körülmények alakultak ki: országszerte számos autó akadt el a hóban, Komárom megyében pedig minden mellék- és összekötő út járhatatlanná vált. Borsod megyében 130 település zárta le a hó a külvilág elől, a fővárosban pedig a három nap alatt lehulló félméteres hó is komoly nehézségeket okozott.

Ahogy az elmúlt évek során már megszokhattuk, idén sem volt meglepetés, amikor megérkezett az első hó – noha előre jelezni lehetett. Kora reggel a HVG már beszámolt arról, hogy több vonat közlekedése akadozik, vagy éppen módosított menetrenddel zajlik. Karácsony Gergely főpolgármester ugyan próbálta megnyugtatni a fővárosiakat, hogy felkészültek a havazásra, és ajánlotta a közösségi közlekedést, de a BKK-nak aznap sem sikerült zökkenőmentesen működnie. Az autósoknak sem volt könnyű dolguk, hiszen az időjárás igencsak megnehezítette a közlekedést.

"A kép nem valami vigasztaló. Megismétlődött november közepén, vagyis a tegnapi nap délelőttjén az, ami két évvel ezelőtt, egy nagyobb hóesés kapcsán már előfordult: bizonytalanná vált a főváros közlekedése" - az idézőjel azért indokolt, mert újfent a múltba ugrunk: 1965 novemberében jelent meg A hó télen esik című cikk a Népszabadságban. A szerző, bár elismeri, hogy a "váratlan" (idézőjel az eredetiben - a szerk.) akadályok elhárítása nem lehet teljesen zökkenőmentes, emlékeztet arra is, hogy "télen hó is szokott esni, olykor sok, amelyet gyorsan, szakszerűen, megfelelő erők mozgósításával el kell takarítani, különben megbénul a közlekedés. Jó lenne a következőkben a kissé fellengzős nyilatkozatok helyett inkább azt tapasztalni, hogy a köztisztasági szerveket és közlekedési vállalatokat nem éri váratlanul a tél nagyon is szokásos kísérője, a hóesés."