Orbán Viktor hatása mélyen beágyazódik Csehország politikai tájába, hosszú árnyékot vetve a két ország közötti kapcsolatokra.

A magyar miniszterelnökkel remek kapcsolatokat ápoló Andrej Babis négy év után visszatér a hatalomba. Egypárti kormányt szeretne, de két olyan populista párt külső támogatását akarja megszerezni, amelyek messze nem szövetségesek.

Andrej Babiš azonnal nekilátott az egyeztetések lebonyolításának, miután pártja, az Elégedetlen Polgárok Mozgalma (ANO) meggyőző fölénnyel diadalmaskodott a szombaton véget érő parlamenti választásokon. Hasonlóan a Fideszhez, a Patrióták Európáért európai parlamenti képviselőcsoport tagjaként működő párt 34,5%-os eredménye felülmúlta a közvélemény-kutatók előrejelzéseit. Az újonnan szerzett 80 mandátum nyolccal több, mint amit az előző választáson elértek, azonban még mindig nem elegendő ahhoz, hogy egyedül irányíthassák a 200 fős parlamentet.

Andrej Babiš, a vérbeli populista politikai játékos, kampányában szinte mindent megígért, miközben fő üzenete az volt, hogy ha az ő pártja kormányra kerül, akkor a kerítések kolbászból fognak készülni. A nyugdíjkorhatárt befagyasztaná, csökkentené a lakossági energiaárakat, az egészségügyi járulékokat, a nyereségadó mértékét, valamint az élelmiszerárakat, miközben emelné a nyugdíjakat és a szociális juttatásokat, valamint csökkentené a kórházi várólistákat. Bár a határtalan ígérgetések vonzóak, a legnagyobb kihívást nem is Babiš vagy az ANO párt jelenti, hanem két potenciális koalíciós partnere. A visszatérő miniszterelnök ugyan azt preferálná, hogy ezek a pártok ne lépjenek be a koalícióba, csupán kívülről támogassák az elképzeléseit, ám nyilvánvaló, hogy jelentős hatással lennének a kabinet politikai irányvonalára, akár belső, akár külső szereplőként.

Különösen a szélsőjobboldali Szabadság és Közvetlen Demokrácia (SPD) nevű, a japán gyökerekkel rendelkező Tomio Okamura vezette politikai erő szerepvállalására tekint komoly aggodalommal az Európai Unió.

Sovány vigasz, hogy az SPD jelentősen gyengébben teljesített a korábbi felmérésekhez viszonyítva, hiszen a várt szavazati arányhoz képest csak körülbelül a felét, mindössze 7,8%-ot tudhat magáénak. Ez a helyzet részben a Csehországban szokatlanul magas, 69%-os részvételi arányra is visszavezethető, amely a második legmagasabb a független Csehország történetében.

Az SPD nem csupán populista párt, hanem határozottan EU- és NATO-ellenes is. Programjának középpontjában a kilépés ezen szervezetekből, valamint a kapcsolódó referendum megszervezése áll. Itt kezdődnek a nehézségek. Az ANO mozgalom határozottan elutasítja a népszavazás lehetőségét az EU-ból és NATO-ból való kilépés kapcsán. Bár az SPD az utóbbi időszakban mintha kevésbé hangsúlyozta volna ezt a témát, a Czexit továbbra is a legfőbb célkitűzéseik között szerepel.

Tomio Okamura más tekintetben is időzített bomba lehet Andrej Babiš számára. Így az Ukrajnának nyújtott támogatás miatt is, bár e kérdésben könnyen kompromisszumra juthat Babissal, aki nem támogatja a további katonai segítség folyósítását. Az SPD narratívája, hogy Petr Fiala kormányfő kabinetje prioritásként kezelte az ukránokat, eközben elhanyagolta "a tisztességes és dolgozó cseh állampolgárokat", akik helyzete folyamatosan romlik a megélhetési költségek emelkedése miatt.

Andrej Babiš az SPD mellett a másik jobboldali populista párttal, az európai zöld megállapodást mereven elutasító Autósok nevű politikai erővel szövetkezne. Itt ismét felmerül egy nagy konfliktusforrás. Ez a politikai erő - függetlenül attól, hogy képviselője, Filip Turek szintén a Patrióták padsoraiban foglal helyet és elismerően szólt Orbán Viktorról -, szemben az oroszbarát narratívát terjesztő SPD-vel, erősen Oroszország-kritikus. A párt kizár mindenfajta párbeszédet a Kremllel mindaddig, amíg folytatja a háborút Ukrajna ellen. És miközben az SPD inkább Kelet felé fordulna,

az Autósok egyértelműen Nyugat-barátként határozza meg magát. A párt nem akar kilépni az EU-ból, de annak alapvető reformját szorgalmazza, a nem éppen bonyolultságáról ismert magyar kormányzati narratíva nyelvezetére lefordítva "elfoglalná" Brüsszelt.

Ha Andrej Babiš sikerülne közös nevezőre jutnia a két párttal, akkor biztos többségre, 108 képviselőre támaszkodhatna ugyan, de a különféle nézetek, elképzelések miatt bizonytalan jövő várna Csehországra. És Európára is.

A régi-új miniszterelnök előtt egy komoly kihívás áll: az összeférhetetlenség kérdése. A 2017-ben életbe lépett lex Babis szerint, amely a politikai tisztségeket betöltők üzleti érdekeltségeit szabályozza, az Agrofert nevű holding tulajdonosaként nem töltheti be a kormányfői posztot. Ahhoz, hogy ezt a helyzetet megoldja, le kellene mondania az Agrofert feletti befolyásáról, ami azt jelenti, hogy el kell adnia a vállalatát. A jogszabály nemcsak a tulajdonlást korlátozza, hanem a cégvezetést is tiltja a kormánytagok számára.

A kormányzó Petr Fiala vezette SPOLU (Együtt) pártszövetség teljesítménye a legutóbbi választásokon 23,3 százalékos eredménnyel zárult, amely 52 mandátumot jelent, 19-cel kevesebbet a 2021-es eredménynél. Ez azt mutatja, hogy sokan az utolsó pillanatban mégis a lista mellett döntöttek. A harmadik helyezést a polgármesterek pártja, a STAN szerezte meg 11,23 százalékkal. A negyedik helyen pedig a kampány hajrájában jól szereplő Kalózpárt végzett 8,97 százalékkal, ők is kevesebb mandátummal büszkélkedhetnek, mint korábban. A Kalózpárt a cseh politikai térképen a leginkább liberális irányvonalat képviseli.

Több hírmagyarázó szerint a három párt alkotta SPOLU-nak jelenlegi formájában vége, a következő parlamentben már nem alkotnak közös frakciót. A SPOLU visszaesésének legfőbb oka, hogy a kabinet a költségvetési hiány miatt takarékossági intézkedéseket fogadott el, sok választó pedig bedőlt Babis ígéreteinek.