Itt az ideje, hogy felfedezzük, milyen innovatív növényfajták lehetnek a jövőben a magyar mezőgazdaságban, és vajon el kell-e búcsúznunk a hagyományos fajtáktól. Az Agrárszektor legfrissebb elemzése rávilágít, hogy a klímaváltozás és a modern technológiák

Az RWA Magyarország Kft. közös repce- és búza hibrid bemutatót szervezett Bozzán, ahol a hazai nemesítőházak és az inputágazat jeles szakemberei gyűltek össze. Az esemény fókuszában a megváltozott termesztési körülmények álltak, amelyek a kalászos kultúráknál és az őszi káposztarepce esetében is a genetika és a helyes fajtaválasztás kiemelt szerepét hozták előtérbe. A rendezvényen részt vettek olyan neves cégek képviselői, mint az Adama, Corteva Agriscience, Karintia Kft., KWS, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara, Nutricon s.r.o., Yara, RAGT vetőmag, RAPOOL és Saaten Union. A bemutatott új nemesítések és fajták mellett a szakértők a hazai és nemzetközi piaci trendekről is megosztották gondolataikat. Különösen hangsúlyozták, hogy a mai nemesítési programokban elengedhetetlen a kórokozókkal és kártevőkkel szembeni rezisztencia, vagy legalábbis tolerancia biztosítása.

Pusztavámi Márton, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) Vas megyei elnöke kiemelte, hogy a vasi gazdák figyelemre méltó teljesítményeket érnek el, amelyek jóval meghaladják az ország más részein tapasztaltakat. Érdekes módon mindez nem a csapadék mennyiségének köszönhető, hiszen a térség az utóbbi időben országos szinten is alacsony csapadékot kapott. Márton rávilágított arra, hogy az Agrárkamara mindig is az intenzív gazdálkodás támogatója volt, és ennek kulcskérdése a megfelelő fajták kiválasztása. Előadásában hangsúlyozta, hogy a műtrágyázás, tápanyagellátás és növényvédelem szerepe csökken, míg a genetikai fejlesztések és a fajtaválasztás egyre nagyobb jelentőséggel bírnak. Megjegyezte, hogy míg egy évszázaddal ezelőtt egy-egy fajta évtizedekig dominálhatta a piacot, ma már három-négy évente szükség van a cseréjükre a gyorsan változó igények és körülmények miatt.

A legkiválóbb fajtákra van szükség, ha meg szeretnénk őrizni versenyképességünket.

- emelte ki Pusztavámi Márton, hangsúlyozva ezzel a mondanivaló fontosságát.

A NAK Vas megyei elnöke beszélt arról is, hogy 2022-ben volt az évszázad aszálya, ám a mostani szárazságot sem szabad lebecsülni, mivel 2024 októbere óta nem volt számottevő csapadék a térségben. 173 milliméter esett szeptemberben, még valamennyi esett októberben, és azóta nem volt csapadék. Ami még rosszabb, hogy az előrejelzések szerint a következő időszakban se várható komolyabb csapadék az országban. A szakember végezetül beszélt arról is, hogy a megyében a repce vetésterülete jelentősen lecsökkent, a 3-4 évvel ezelőtti 27 ezer hektárról 13 ezer hektárra esett vissza, a szója termesztése viszont folyamatosan növekvő tendenciát mutat, és immáron 17,3 ezer hektáron foglalkoznak ezzel a növénnyel a vasi gazdák.

Kiss János, a Nutricon s.r.o. értékesítési vezetője megosztotta tapasztalatait a cég magyarországi piacra lépéséről, amely három évvel ezelőtt történt. A vállalat főként műtrágyák gyártására specializálódott, termékeik pedig teljes mértékben saját kutatás-fejlesztésük és egyedi receptúráik alapján készülnek. Kiemelt figyelmet fordítanak a folyékony műtrágyák és permetezési segédanyagok előállítására, amelyek rendkívül koncentráltak, így a felhasználók csupán egy-két liter/hektáros dózisokkal kalkulálhatnak. Kiss János hangsúlyozta, hogy a gazdálkodók számára létfontosságú, hogy tudatosan költsenek, különösen a jelenlegi gazdasági helyzetben. Ezért elengedhetetlenné vált, hogy elkerüljék azokat a termékeket, amelyek nem garantálnak eredményt. A szakember különös figyelmet szentelt egy olyan problémának is, amely sokakat érint, de mégis kevesen foglalkoznak vele: a kemény víz hatásának a permetezés során. Ez a jelenség Magyarország egész területén elterjedt, és jelentős mértékben csökkenti a kijuttatott inputanyagok hatékonyságát. Ennek következményeként a gazdálkodóknak több műtrágyát kell vásárolniuk, ami további anyagi terhet ró rájuk. A Nutricon azonban megoldást kínál erre a kihívásra, hiszen egyik termékük kifejezetten a víz keménységének problémáját célozza meg, így segítve a gazdálkodókat a hatékonyabb növénytermesztésben – tette hozzá Kiss János.

Cserági Máté, az RWA Magyarország Kft. nyugat-magyarországi értékesítési vezetője a közelmúltban kifejtette, hogy a tavaszi vetésű gabonák közül a kukorica vetésterülete jelentős csökkenést mutatott az országos átlagban. Ugyanakkor a vállalat piacrészesedésében kedvező növekedést tapasztaltak, ami bizakodásra ad okot. Beszélt arról is, hogy folyamatosan új genetikákat importálnak az országba, köszönhetően saját nemesítőházuknak, és szoros együttműködésben végeznek nemesítési programokat a nagyobb nemesítőcégekkel, különösen az anyavállalatuk osztrák bázisán. Céljuk, hogy a legfrissebb és legnagyobb genetikai potenciállal rendelkező hibrideket, például kukoricában, elérhető áron kínálják a piacon. Az őszi vetésű növények közül a búza kiemelkedő szerepet játszik, így erre a kultúrára különösen nagy figyelmet fordítanak; az idei szezonra öt új búzafajtát is bevezettek. Cserági Máté hangsúlyozta, hogy az elmúlt három évben környező országokban összesen 36 ezer kísérletet végeztek el különböző partnercégeken keresztül, valamint saját szervezésben, és ennek alapján választották ki az új fajtákat. A szakember emlékeztetett arra, hogy a kutatások és kísérletek eredményei alapvetően befolyásolják a piaci kínálat minőségét és sokszínűségét.

A fajták hajlamosak a fáradtságra, és az idő múlásával az elavultabb típusok fokozatosan eltűnnek a termesztésből. Azok a fajták, amelyeket 50 évvel ezelőtt használtak, ma már nem képesek ugyanazokat a terméshozamokat produkálni.

Az RWA Magyarország Kft. nyugat-magyarországi értékesítési vezetője a jelenlegi piaci környezet kihívásairól osztotta meg gondolatait. A gazdák ma számos bizonytalansággal néznek szembe, beleértve a nemzetközi piaci helyzet ingadozásait, az időjárás előrejelezhetetlen alakulását és az EU-n kívüli terményekkel kapcsolatos kockázatokat. E körülmények között a stabilitás iránti igény kiemelkedően fontos. A kereskedők válaszul különféle programokat dolgoznak ki, amelyek célja, hogy a gazdálkodók már a vetőmag fajtaválasztásának kezdetén biztosak legyenek abban, hogy a kiválasztott kultúrnövény iránt lesz kereslet a piacon.

Fodor Elizabet az RWA Magyarország Kft. portfolió managere az őszi vetésű gabonafélék fejlesztési irányai kapcsán elmondta, hogy a kalászosok és búzák esetében már második éve a prémium minőséget hozó fajták nemesítésére koncentrálnak, mivel úgy látják, hogy a piaci tendencia ebbe az irányba indult el. A szakember beszélt arról is, hogy van egy új fajtájuk is a mostani a fajtasorban, ami a jövőben még nem lesz konvencionálisban, viszont már szeretnék idén előállíttatni, hogy a 2026-os évben szerepeljen a konvencionális termesztésben is. A termelők igényeit illetően Fodor Elizabet úgy nyilatkozott, hogy ezeket mindig a felvásárlási árak határozzák meg. Egyelőre azonban a bőtermő fajták teszik ki a gazdák portfóliójának 60-70%-át. Ennek oka, hogy az utóbbi években a terményárak között nem volt akkora különbség, és a bőtermők népszerűbbek voltak pusztán csak azáltal, hogy 10 tonnával rá tudtak venni egy 7,5 tonnás minőségi malmi gabonára. Ez azonban most változóban van, és egyre inkább a jó minőségű gabonák termesztése kezd előtérbe kerülni.