Jövő évben megkezdődhet a kassai kálvária felújítása | ma7.sk

Befejeződött a kassai kálvária kápolnáinak átfogó felújítását megelőző régészeti kutatási projekt. A feltárások során több alkalommal is komoly statikai problémákra bukkantak, ami azt jelenti, hogy egyes kápolnák esetében jelentős építészeti beavatkozásokra lesz szükség. A teljes körű felújítás megkezdését 2026-ra időzítik.

A kutatás fő célja a kápolnák alatt megbúvó kripták alapos dokumentálása volt. Peter Šimčík, a projekt vezető régésze, elmondta, hogy részletesen feltérképezték a kripták belső berendezését, valamint a bennük található koporsókat.

- részletezte és kiegészítette Šimčík. Megemlítette, hogy néhány műtárgy is napvilágra került, amelyeket alaposan meg fognak vizsgálni a közeljövőben.

Jelenleg az előkészítő munkálatok új szakaszába lépünk, amely során a közeljövőben statikai és feltáró vizsgálatokra, valamint szondázásokra kerül sor. Ezeknek a vizsgálatoknak az a fő célja, hogy felmérjük, milyen jellegű földmunkák végezhetők el a kápolnák stabilizálásának érdekében.

- közölte a városi hivatal. Hangsúlyozták, hogy olyan szakembert kell keresniük, aki képes megtervezni a felújítást, valamint hatékony megoldásokat találni a statikai problémák megszüntetésére, továbbá foglalkozni a kápolnák nedvesedésének és a sókivirágzásnak a megelőzésével is.

A kálvária felújításáról 2023-ban írt alá szándéknyilatkozatot a kassai önkormányzat, Kassa-Észak városrész, a Szent Erzsébet római katolikus plébánia, valamint a Don Bosco Szalézi Társaság. A városi hivatal részéről Richard Dlhý közölte, hogy a tervek szerint a közbeszerzési eljárást 2026-ban szeretnék elindítani, ekkor kezdődhetne el a tényleges helyreállítás is. Az 1,35 millió eurós felújítás pontos terjedelméről, hogy az hány kápolnát érint és milyen mértékben, az illetékesek a kerületi műemlékvédelmi hivatallal együttműködve döntenek majd.

A kálvária-együttes egy templomból, 16 kápolnából és több szoborcsoportból áll, fontos zarándokhely. A komplex felújítás célja a nemzeti kulturális műemlék művészeti-történeti, esztétikai, örökségvédelmi, kulturális és lelki értékének visszaállítása. A város a látogatók számának növekedését is várja a beruházástól.

A Borovszky Samu szerkesztette Magyarország vármegyéi és városai című monográfia-sorozat Abaúj-Torna vármegyével és Kassával foglalkozó kötete így ér a kálváriáról:

"A Ferencz-József térről a Kálvária-utczán át rövid idő alatt kisétálhatunk a kálvária-hegyre, melyen a fájdalmas Sz. Szűz tiszteletére 1730-ban készült emeletes bejáratu, stiltelen épitésü templom áll. A Kálvária mellett a régi temető sírkeresztjei állanak, hárs- és vadgesztenye-lombok susognak a mulandóságról. Az uj temetőt kiköltöztették messze, a Pesti útra. Temetőhely volt maga a kálvária is. Sajátságosan használták föl egyes családok, a kik a stácziókat épittették, e szent helyet sirboltjukul. Mind a tizennégy stáczió, mely zeg-zug vonalban emelkedik egymás fölött a hegyoldalon, egy-egy kápolna, kis oltárral, melynél isteni tisztelet tartható; a kápolna aljában van a sirbolt, melynek lakóit a kápolna falába illesztett tábla jegyezte föl. A szomszéd Rozália-hegyen áll a Rozália-kápolna, melyet a kassai polgárok 1715-ben épittettek a pestis megszüntének emlékére; ugyanott a Rozália-temető, mely sok kiváló kassai polgárnak szolgál nyugvó helyül."