Kassa, a skizofrén város, ahol a múlt és a jelen szövevényes módon fonódik össze. Ez a település nem csupán építészeti csodáival, hanem különleges hangulatával is lenyűgözi látogatóit. A történelmi belváros szívében a barokk és gótikus stílusú épületek me

A MaJel Rovás Központban bemutatták a "Kassa, a skizofrén város" című dokumentumfilmet, amely a kassai magyarság életét és az identitásuk megőrzéséért folytatott küzdelmüket tárja fel. A vetítés után a közönség lehetőséget kapott arra, hogy beszélgessen a film készítőjével, Margittai Gáborral, aki a Magyar Összetartozás Intézetének igazgatójaként is ismert.
Margittai Gábor és Major Anita dokumentumfilmje egy különleges utazásra hív minket Márai Sándor városába, amely hajdanán a polgári életforma és a harmónia szimbóluma volt, ám mára saját kihívásaival küzd. A film a helyi szórványmagyarság szemszögéből mutatja be azokat a mindennapi harcokat, amelyeket az identitásuk megőrzéséért folytatnak. A program az MCC Felvidék támogatásával valósult meg, és különleges betekintést nyújt a helyi közösség életébe. Margittai Gábor beszélgetőpartnerei Balassa Zoltán helytörténész és a tősgyökeres kassai polgár, Haltenberger Sarolt voltak, akik gazdagítják a történetet saját tapasztalataikkal és tudásukkal.
A Magyar Összetartozás Intézetének igazgatója elmondta, több szállal is kötődik a városhoz. "Valahol én is kassainak érzem magam, pontosabban az identitásomnak megalapozó része a kassaiság, ugyanis a nagyszüleim kassaiak voltak. Itt születtek, aztán 1947-ben száműzték őket Kassáról, Magyarországra. Én ennek a politika és történelmi helyzetnek köszönhetem a megszületésemet, de a nagyszüleim ennek "köszönhetik" a teljes deklasszálódásukat.
- emelte ki, hozzátéve, hogy a nagyszülők küzdelme és életútja jelentős hatással lehet a gyerekek identitásának formálódására. Az ő érdeklődésük a kisebbségi magyar identitás iránt is nagymértékben Kassáról ered.
Mint mondta, Kassa nagyon sokféle identitásváltáson ment keresztül, de azért egy magyar nagyváros és kulturális központ volt. A 20. században aztán ez alaposan megváltozott, napjainkra pedig még inkább. "Amikor 10 évvel ezelőtt forgattuk ezt a filmet a feleségemmel, akkor döbbentem rá, hogy ez itt mély szórvány" - mondta Margittai Gábor. Hozzáfűzte, a film címében említett skizofrénia nemcsak a kassai magyarokra, a szlovákokra is vonatkozik.
"Amikor Kassára érkezem, szinte mindig bejárom a Fő utcát. Olyan benyomásom van, mintha az Óváros csupán egy díszlet lenne, ahol idegenek kószálnak a háttér előtt, mintha nem is ide tartoznának. Folyamatosan átjár a szervetlenség érzése."
Kiemelte, hogy az utolsó harminc év során sok olyan települést látogattak meg, ahol a szórványban élő magyarság helyzete kritikusra fordult. Szemtanúi voltak annak, hogyan hat az identitásválság a közösségek széthullására, és milyen súlyos következményekkel jár ez a helyi identitás megőrzésére nézve.
„Ne hagyd, hogy a remény eltűnjön!” – emelte ki Margittai Gábor, hozzátéve, hogy mindig van lehetőség a változásra.