Felfedezésre került, hogy ez az ország dominálja a haltermelést Európában - Agrárszektor.

A NAK-tagok és NAK-szaktanácsadók most 35% kedvezménnyel élhetnek a regisztrációs lehetőséggel! Ne hagyd ki ezt az értékes ajánlatot!

Az Európai Unió akvakultúrás tenyésztése 2023-ban körülbelül 1,1 millió tonna vízi élőlényt állított elő, ami a kontinens halászatának 25%-át jelenti. Ez a szám jelentősen elmarad a 2020-as globális átlaghoz képest, és jól tükrözi az EU-ban rejlő fejlődési lehetőségeket – áll az Eurostat hivatalos jelentésében. A kibocsátás szempontjából az unió akvakultúra szektora a világ tizenharmadik legnagyobb ágazataként működött abban az évben, hozzájárulva a globális kibocsátás 0,9%-ához 2022-ben. Az akvakultúra termelésének értéke az EU-ban 2023-ban megközelítőleg 4,8 milliárd euróra rúgott, ami a teljes halászati terméktermelés több mint 40%-át képviseli.

Négy uniós ország állította elő 2023-ban a tenyésztett víziállatok tonnában kifejezett teljes uniós termelésének mintegy kétharmadát, 66,6%-ot. Ebből Spanyolország az össztermelés valamivel kevesebb mint negyedét, körülbelül 23,1%-át állította elő, őt követte Franciaország 17,8%-kal, Görögország 13,4%-kal és végül Olaszország 12,3%-kal.

A különböző víziállatok árai között óriási különbségek lehetnek: például a kagyló átlagos első eladási ára kilogrammonként 1 euró, a tengeri sügéré 7 euró/kg körül, a tonhalé pedig 12 euró/kg körül volt. Az uniós országok közül Franciaországban volt a legmagasabb az akvakultúra-termelés értéke 2023-ban, a becslések szerint 906 millió euró, ami az uniós összérték 18,8%-át teszi ki. A termelés értéke a következő legmagasabb Spanyolországban volt, 802 millió euróval, majd ezt követte Görögországban 684 millió euróval és végül Olaszországban 618 millió euróval.

Az uniós akvakultúra szektorának megértéséhez fontos perspektívát ad, hogy Norvégia akvakultúra-termelése meghaladja az Európai Unió összes tagállamának értékét együttesen. 2023-ban Norvégia lenyűgöző, 1,6 millió tonna vízi élőlényt termelt, amely szinte kizárólag lazacot jelentett, és ennek a termelésnek az értéke elérte a 10 milliárd eurót. Ez a skandináv ország 2022-ben a világ hatodik legnagyobb akvakultúra-haltermelőjének számított, globálisan 2,7%-os részesedéssel. Kína után Norvégia a második legjelentősebb exportőr a vízi élőlények piacán, ami tovább erősíti pozícióját a nemzetközi akvakultúra-iparban.

Az Európai Unió tengerparttal nem rendelkező tagállamaiban – mint például Csehország, Magyarország, Ausztria és Szlovákia – a halászati termelés teljes egészében az akvakultúrára épül. Érdemes megemlíteni, hogy Luxemburgban nem zajlik piaci haltermelés.

Az akvakultúra kiemelkedő szerepet játszik a Földközi- és a Fekete-tenger környéki országok gazdaságában. Máltán 2023-ban az összes halászati termelés 91,2%-át az akvakultúra adta, ami hasonló arányt mutat Szlovénia esetében is. Cipruson az akvakultúra részesedése még jelentősebb, 89,3%-ot képvisel, míg Romániában ez az arány 77,4%, Görögországban 69,4%, Bulgáriában 59,8%, és Olaszországban 51,8% körül mozog. Ezek az adatok jól tükrözik, hogy az akvakultúra nem csupán egy gazdasági ágazat, hanem alapvető elem a régió halászati stratégiájában.

Az EU-ban 2023-ban az akvakultúra-termelés szinte teljes súlyát az uszonyos fajok (különösen a pisztráng, a tengeri durbincs, a tengeri sügér, a ponty, a tonhal és a lazac) és a puhatestűek (különösen az éti kagyló és az osztriga) együttesen adják. Az unióba 2023-ban a szivárványos pisztráng volt a legértékesebb tenyésztett faj, amely az összes akvakultúra-termelés 17,7%-át tette ki. A következő legértékesebb fajok a tenyésztett tengeri sügér, a tengeri süllő és az osztriga voltak.

Az alga- és moszattermelés a kék gazdaság egyik dinamikusan fejlődő szegmense. A tengeri halászat mellett – különösen az Atlanti-óceán északkeleti régiójában – egyre növekvő mértékben hozzájárul az akvakultúra is a kínálathoz. Ezek az algák és moszatok, beleértve a barna, vörös és zöld fajtákat, számos területen találják meg alkalmazásukat. Élelmiszerekben, takarmánygyártásban, valamint ipari és gyógyszeripari termékekben egyaránt szerepet játszanak, így a fenntartható fejlődés szempontjából is jelentős potenciállal bírnak.

Bár a vízi növények akvakultúrából származó termelése a fogások és kirakodások mennyiségéhez képest viszonylag csekély (csupán körülbelül 1%-ot képvisel), a termelés értékét tekintve mégis jelentős. 2023-ban a termesztett vízinövények legnagyobb uniós termelője Franciaország volt. Ezeknek a vízi növényeknek az átlagos piaci ára körülbelül 20 EUR/kg (nedves tömeg) volt.

A piaci tájékozódás során kiemelkedő szerepet játszik a specializáció, hiszen egyes uniós országok, mint Spanyolország és Portugália, a prémium kategóriás, magas hozzáadott értéket képviselő termesztett fajok irányába fordulnak. 2023-ban Spanyolország volt az élenjáró az EU-ban a tenyésztett mediterrán kagyló (Mytilus galloprovincialis) termelésében, hiszen az ország az összes uniós termelés körülbelül 70%-át adta, köszönhetően az észak-spanyol torkolatokban alkalmazott innovatív "off bottom" termesztési módszereknek. A kékkagyló (Mytilus edulis) tenyésztésének jelentős része az Atlanti-óceán északkeleti partvidékén zajlik, ahol Franciaország 2023-ban a kagylótermelés mintegy 41%-át, Hollandia körülbelül 26%-át, míg Írország körülbelül 12%-át tette ki.

2023-ban Görögország termelte az EU tenyésztett aranyszínű durbincs (Sparus aurata) termelésének 62%-át, valamint az európai tengeri sügér (Dicentrarchus labrax) termelésének 51%-át. Lengyelország és Csehország a közönséges ponty (Cyprinus carpio) vezető uniós termelői, együttesen az uniós össztermelés mintegy 53%-át állították elő. Világszinten a közönséges ponty az ötödik legtöbb tenyésztett uszonyos halfaj volt.

Az Európai Unió területén a csendes-óceáni kagyló (Magallana gigas) kiemelkedő szerepet játszik, hiszen 2023-ban a teljes termelés körülbelül 89%-át Franciaország biztosította. A globális szinten, 2022-ben előállított puhatestűek között a kagylós osztriga tette ki az összes mennyiség körülbelül 33%-át. Ezen kívül, az EU-ban tenyésztett japán szőnyegkagyló (Ruditapes philippinarum) szinte teljes egészében, 2023-ban mintegy 94%-ban Olaszországban került előállításra. Ez a faj világszerte a második helyet foglalja el a puhatestűek közül, hiszen 2022-ben az összes puhatestű faj 23%-át képviselte.

Az atlanti kékúszójú tonhalat (Thunnus thynnus) csak négy uniós országban tenyésztették ketrecben: Málta az EU tenyésztett kékúszójú tonhaltermelésének mintegy 57%-át, Spanyolország mintegy 33%-át, Horvátország mintegy 10%-át adta, és egy kis mennyiséget (kevesebb mint 1%-ot) Portugáliában is termeltek. Írország volt az egyetlen olyan uniós ország, amely 2023-ban lazacot tenyésztett az EU-ban, és körülbelül 9300 tonna lazacot állítottak el. Ez a mennyiség azonban messze elmaradt a Norvégiában tenyésztett 1,5 millió tonnától. Világszinten az atlanti lazac (Salmo salar) a nyolcadik legtöbbet termelt uszonyos halfaj volt.

A tenyésztett szivárványos pisztráng (Oncorhynchus mykiss) előállítása az EU területén némileg eltér a tagországok közötti általános specializációs trendtől, mivel ezt a halat 20 különböző uniós országban tenyésztik. 2023-ban a tenyésztett szivárványos pisztráng élőtömegének körülbelül 50%-a három ország – Franciaország, Olaszország és Dánia – termeléséből származott. A halak tenyésztése főként belvízi édesvizekben történik, amely a teljes termelés több mint kétharmadát adja, de az Atlanti-óceán északkeleti régiójának sós vizeiben is előfordul, leggyakrabban tartályos körülmények között.

2010 és 2023 között az uniós akvakultúra-termelés volumene viszonylag stabil maradt. A termelés értéke azonban a magasabb áraknak köszönhetően - különösen 2021-ben és 2022-ben - meredeken, mintegy 78%-kal emelkedett.

Ebben az időszakban a norvég akvakultúra-termelés mennyisége és piaci értéke jelentős mértékben emelkedett. 2023-ra Norvégia akvakultúra-termelésének volumene 62%-kal nőtt a 2010-es adatokhoz képest, bár 2022 és 2023 között egy enyhe, mindössze 0,7%-os visszaesés figyelhető meg. A termelés értéke 2023-ban már több mint két és fél szerese volt a 2010-es szintnek, a 2021-es és 2022-es időszakban tapasztalt robusztus növekedés pedig a korábbi évek fokozatosabb fejlődésére épült.

Több uniós ország is elkötelezetten követi az ökológiai normákat az akvakultúra-termékek előállítása során. Írország különösen kiemelkedő teljesítményt nyújtott 2022-ben, hiszen az akvakultúra-termelésének közel 86%-át ökológiai módszerekkel valósította meg, elsősorban lazacfajtákra összpontosítva. Ez az arány a legmagasabb az EU-tagállamok között. Más országok, mint Hollandiában, Szlovéniában, Litvániában és Dániában is figyelemre méltó eredményeket értek el: 2022-ben Hollandiában körülbelül 36%, Szlovéniában 30%, míg Dániában 24% volt a bio akvakultúra aránya, Litvániában pedig 2023-ban szintén elérte a 30%-ot.

Ezek az arányok éles ellentétben állnak más uniós országokkal, köztük azzal a három országgal, ahol 2023-ban a legmagasabb az akvakultúra-termelés szintje; Görögországban, Franciaországban és Spanyolországban (mindhárom országban 2022-ben) az ökológiai akvakultúra-termelés aránya a teljes akvakultúra-termelésben kevesebb mint 2% volt.

A 2014 és 2023 közötti időszakban az ökológiai akvakultúra-termelés számos uniós országban gyorsan nőtt. Olaszországban az ökológiai akvakultúra-termelés mintegy 12 ezer tonnával nőtt ebben az időszakban. Hollandia és Dánia ökológiai akvakultúra-termelése 2022-ben együttesen elérte a 22,5 ezer tonnát, míg 2014-ben még alig volt ökológiai termelés. Ezzel szemben az ökológiai akvakultúra-termelésben visszaesés volt tapasztalható, különösen Romániában, de Magyarországon is, a két ország együttesen mintegy 5 ezer tonnával kevesebbet termel 2022-ben, mint 2014-ben.