Felfedeztük: ez a nemzet tölti meg halakkal Európát - Agro Napló

2023-ban az Európai Unió vízi élőlényekből közel 1,1 millió tonnát termelt, ami körülbelül 4,8 milliárd euró értéknek felel meg. E termelés jelentős részét négy ország, nevezetesen Spanyolország, Franciaország, Görögország és Olaszország adta, amelyek együtt a teljes mennyiség kétharmadát teszik ki. Érdekesség, hogy Norvégia egyedül felülmúlta az EU akvakultúra-ágazatának összes kibocsátását, hiszen 1,6 millió tonna vízi élőlényt állított elő, 10 millió euró értékben. Az utóbbi évek tendenciái azt mutatják, hogy az EU-ban egyre nagyobb figyelmet kap az algák, moszatok és hínárok termesztése, valamint az ökológiai akvakultúra fejlesztése is.

Az Európai Unióban az akvakultúrás tenyésztés 2023-ban a becslések szerint 1,1 millió tonna vízi élőlényt termelt, ami az európai halászat egésze 25%-ának felelt meg. Ez az arány jóval a 2020-as globális átlag alatt volt, ami jól mutatja az EU-ban rejlő növekedési potenciált - olvasható az Eurostat oldalán. A kibocsátást tekintve az unió akvakultúra-ágazata a világ tizenharmadik legnagyobb ágazata volt abban az évben, amely a globális kibocsátás volumenének 0,9%-át adta 2022-ben. Az EU-ban az akvakultúra-termelés értéke 2023-ban becslések szerint 4,8 milliárd euró volt, ami a blokk teljes halászati terméktermelésének valamivel több mint 40%-át tette ki.

Négy uniós ország állította elő 2023-ban a tenyésztett víziállatok tonnában kifejezett teljes uniós termelésének mintegy kétharmadát, 66,6%-ot. Ebből Spanyolország az össztermelés valamivel kevesebb mint negyedét, körülbelül 23,1%-át állította elő, őt követte Franciaország 17,8%-kal, Görögország 13,4%-kal és végül Olaszország 12,3%-kal.

A vízi élőlények piaci árai között jelentős eltérések tapasztalhatók: például a kagyló kilogrammonkénti átlagos árfolyama mindössze 1 euró, míg a tengeri sügér ára körülbelül 7 euró/kg-ra rúg, a tonhal esetében pedig ez az összeg 12 euró/kg-ra emelkedik. Az uniós tagállamok közül Franciaország emelkedik ki 2023-ban, ahol az akvakultúra-termelés értéke elérte a lenyűgöző 906 millió eurót, ezzel az uniós összesítés 18,8%-át képviselve. Ezt követi Spanyolország 802 millió euróval, majd Görögország 684 millió eurós értékkel, végül pedig Olaszország 618 millió eurós termelési értékkel zárja a sort.

Az uniós akvakultúra-iparágat némi perspektívába helyezi, hogy Norvégia akvakultúra-termelésének értéke meghaladta az EU egészének értékét. Norvégia egymagában 1,6 millió tonna vízi élőlényt (szinte kizárólag lazacot) termelt, 2023-ban 10 milliárd euró értékben. Ez a skandináv ország 2022-ben a világ hatodik legnagyobb akvakultúra-haltermelője volt, 2,7%-os globális részesedéssel, Kína után pedig a világ második legnagyobb exportőr a vízi élőlények terén.

Az Európai Unió tengerparttal nem rendelkező országai – mint például Csehország, Magyarország, Ausztria és Szlovákia – teljes halászati termelése az akvakultúrára támaszkodik. Érdemes megemlíteni, hogy Luxemburgban a piaci haltermelés teljesen hiányzik.

Az akvakultúra kiemelkedő szerepet játszik a Földközi-tenger és a Fekete-tenger körüli régiókban, ahol a halászati termelés jelentős része ehhez a tevékenységhez kapcsolódik. Máltán 2023-ban a halászati termelés élőtömegének 91,2%-át az akvakultúra tette ki, ami hasonló arányt mutat, mint Szlovéniában. Cipruson az akvakultúra szintén dominál, hiszen a teljes halászati termelés 89,3%-át adja, míg Romániában ez az arány 77,4%, Görögországban 69,4%, Bulgáriában 59,8%, és Olaszországban 51,8% körüli. Ezek az adatok jól tükrözik az akvakultúra elterjedtségét és fontosságát a térség halászati szektorában.

2023-ban az Európai Unió akvakultúra-termelésének zöme az uszonyos halak, különösen a pisztráng, a tengeri durbincs, a tengeri sügér, a ponty, a tonhal és a lazac, valamint a puhatestűek, mint az éti kagyló és az osztriga kombinációjából tevődött össze. A szivárványos pisztráng kiemelkedett a tenyésztett fajok közül, hiszen az összes akvakultúra-termelés 17,7%-át képviselte, ezáltal a legértékesebbnek számított. Ezt követően a tenyésztett tengeri sügér, tengeri süllő és osztriga álltak a sorban, tovább gazdagítva az unió vízi gazdaságát.

Az alga- és moszattermelés a kék gazdaság egyik dinamikusan fejlődő szegmense. A tengeri halászat mellett, különösen az Atlanti-óceán északkeleti vidékén, egyre inkább teret nyer az akvakultúrából származó algák és moszatok termelése. Ezek a vízi növények, mint például a barna, vörös és zöld moszatok, sokféle felhasználási lehetőséggel bírnak: az élelmiszeripartól kezdve a takarmánygyártáson át egészen az ipari és gyógyszeripari termékekig. A kék gazdaság ezen szegmense tehát nem csupán környezetbarát alternatívát kínál, hanem gazdasági növekedést is elősegít.

Bár a vízi növények akvakultúrából származó termelése a természetes fogásokhoz és kirakodásokhoz képest csupán kis részarányt képvisel (körülbelül 1%-ot), a gazdasági értéke meglehetősen jelentős. 2023-ban Franciaország volt a legnagyobb uniós termelője a vízinövényeknek, ahol az átlagos áruk körülbelül 20 EUR/kg (nedves tömeg) körüli szinten alakult.

A piacon jelentős a specializáció, néhány uniós ország, például Spanyolország és Portugália is a magas hozzáadott értékű termesztett fajokat célozza meg. 2023-ban Spanyolország állított elő az EU-ban tenyésztett mediterrán kagyló (Mytilus galloprovincialis) minden 10 tonnájából körülbelül 7-et, nagyrészt az észak-spanyolországi torkolatokban az "off bottom" módszerrel működő tutajoknak köszönhetően. A kékkagylót (Mytilus edulis) az Atlanti-óceán északkeleti részén Franciaországban (az EU összes kagylótermelésének mintegy 41%-a 2023-ban), Hollandiában (megközelítőleg 26%) és Írországban (mintegy 12%) tenyésztették.

2023-ban Görögország dominálta az EU haltermelését, hiszen a tenyésztett aranyszínű durbincs (Sparus aurata) 62%-át, valamint az európai tengeri sügér (Dicentrarchus labrax) 51%-át állította elő. A közönséges ponty (Cyprinus carpio) esetében Lengyelország és Csehország a vezető uniós termelők, közösen az uniós termelés körülbelül 53%-át biztosítva. Világszinten a közönséges ponty a legnépszerűbb tenyésztett uszonyos halfajok között az ötödik helyet foglalja el.

Az Európai Unió területén a csendes-óceáni kagyló (Magallana gigas) kiemelkedő szerepet játszik, hiszen 2023-ban a teljes termelés körülbelül 89%-át Franciaország biztosította. Ezen kívül, a globális színtéren a 2022-es adatok szerint a puhatestűek közül körülbelül 33% volt kagylós osztriga. Az EU-ban tenyésztett japán szőnyegkagyló (Ruditapes philippinarum) esetében pedig Olaszország dominál, hiszen 2023-ban a teljes előállítás 94%-át itt végezték. Világszinten ez a faj a második legnagyobb mennyiségben termelt puhatestű volt, 2022-ben a teljes fajkínálat 23%-át képviselve.

Az atlanti kékúszójú tonhalat (Thunnus thynnus) csak négy uniós országban tenyésztették ketrecben: Málta az EU tenyésztett kékúszójú tonhaltermelésének mintegy 57%-át, Spanyolország mintegy 33%-át, Horvátország mintegy 10%-át adta, és egy kis mennyiséget (kevesebb mint 1%-ot) Portugáliában is termeltek. Írország volt az egyetlen olyan uniós ország, amely 2023-ban lazacot tenyésztett az EU-ban, és körülbelül 9300 tonna lazacot állítottak el. Ez a mennyiség azonban messze elmaradt a Norvégiában tenyésztett 1,5 millió tonnától. Világszinten az atlanti lazac (Salmo salar) a nyolcadik legtöbbet termelt uszonyos halfaj volt.

A tenyésztett szivárványos pisztráng (Oncorhynchus mykis) termelése az EU-ban némileg kivételt képez az országonkénti specializációra vonatkozó általános megfigyelés alól; a szivárványos pisztrángot 20 uniós országban tenyésztették. Az EU-ban 2023-ban a tenyésztett szivárványos pisztráng élőtömegének mintegy 50%-a Franciaország, Olaszország és Dánia együttes termeléséből származott. A halakat vagy belvízi édesvizekben (az összmennyiség több mint kétharmada), vagy az Atlanti-óceán északkeleti térségének sós vizében tenyésztették, és főként tartályban.

2010 és 2023 között az uniós akvakultúra-termelés mennyisége viszonylag állandónak bizonyult. Azonban a termelés értéke jelentős növekedést mutatott, elsősorban a magasabb árak következtében - különösen a 2021-es és 2022-es években - körülbelül 78%-kal emelkedett.

Ebben az időszakban a norvég akvakultúra-termelés mennyisége és piaci értéke jelentős emelkedésen ment keresztül. 2023-ra Norvégia akvakultúra-termelési volumene 62%-kal meghaladta a 2010-es szintet, habár 2022 és 2023 között egy kis, 0,7%-os visszaesés is észlelhető volt. Az iparág értéke 2023-ban több mint kétszeresére nőtt a 2010-es adatokhoz képest. A 2021-es és 2022-es időszakban tapasztalt dinamikus növekedés a korábbi évek fokozatosabb fejlődésének alapjaira épült.

Számos uniós országban az ökológiai normáknak megfelelően folyik az akvakultúra-termékek előállítása. Írország kiemelkedő példaként szolgál, hiszen 2022-ben az akvakultúra-termelésének körülbelül 86%-át ökológiai módszerekkel valósították meg, főként a lazactenyésztésre fókuszálva. Ez az arány messze a legmagasabb az egész unióban. A többi uniós ország közül Hollandiában 2022-ben körülbelül 36%, Szlovéniában 30%, Litvániában 2023-ban szintén 30%, míg Dániában 2022-ben 24% volt az ökológiai termesztés aránya.

Ezek az arányok világosan kiemelik a különbséget más uniós országok helyzeteivel szemben. Különösen figyelemre méltó, hogy 2023-ban a legnagyobb akvakultúra-termelési szinttel rendelkező három ország – Görögország, Franciaország és Spanyolország – esetében az ökológiai akvakultúra aránya a teljes termeléshez viszonyítva csupán 2% alatt maradt 2022-ben.

A 2014 és 2023 közötti időszakban az ökológiai akvakultúra-termelés számos uniós országban gyorsan nőtt. Olaszországban az ökológiai akvakultúra-termelés mintegy 12 ezer tonnával nőtt ebben az időszakban. Hollandia és Dánia ökológiai akvakultúra-termelése 2022-ben együttesen elérte a 22,5 ezer tonnát, míg 2014-ben még alig volt ökológiai termelés. Ezzel szemben az ökológiai akvakultúra-termelésben visszaesés volt tapasztalható, különösen Romániában, de Magyarországon is, a két ország együttesen mintegy 5 ezer tonnával kevesebbet termel 2022-ben, mint 2014-ben.