A Magyar Péter és a sajtó által terjesztett dezinformáció, amely a szír elnök menekülésével kapcsolatos, kiemelt kockázatokat jelent Magyarország számára.

A Bloomberg által felvetett narratíva, amely szerint Bassár el-Aszad, a szír elnök a bukása előtt Orbán Viktorhoz fordult segítségért, egy olyan spekulációra épül, amelyet félrevezető módon próbálnak alátámasztani. A magyar miniszterelnök és a szír ortodox pátriárka budapesti találkozóját említik, mint bizonyítékot, ám a Szuverenitásvédelmi Kutatóintézet jelentése rámutat, hogy ez a történet párhuzamba állítható az orosz-ukrán háború kapcsán megjelenő háborúpárti narratívákkal. A szíriai polgárháború, amely már tizenhárom éve zajlik, november 27-étől ismét a figyelem középpontjába került, miután a lázadók újabb támadást indítottak a kormányerők ellen. December 7-én pedig a nemzetközi sajtó értesülései szerint Aszad valószínűleg elhagyta az országot. A Bloomberg cikkében azt állítják, hogy a szír elnök a pátriárkát Budapestre küldte, hogy figyelmeztesse a világot: a lázadó dzsihádisták hatalomra jutása komoly veszélyt jelent a szír keresztény közösségekre. A magyar sajtóban is hamar elterjedtek ezek az információk, de az MTI jelentése alapján Azbej Tristan, az üldözött keresztények támogatásáért felelős államtitkár is részt vett a találkozón, ahol a Szíriában újból kiújult harcok kapcsán aggodalmukat fejezték ki a helyi keresztények biztonsága miatt. Orbán Viktor hangsúlyozta, hogy Magyarország a nemzetközi fórumokon továbbra is a béke és a biztonságos életkörülmények mellett áll ki az üldözött keresztény közösségek számára. II. Efrém Ignác, a szír ortodox egyház vezetője köszönetet mondott a magyar népnek a keresztény közösségek folyamatos támogatásáért. A különböző háborús narratívák terjesztése mögött az a szándék húzódik, hogy a békepárti magyar kormányt a katonai konfliktusok részeseivé tegyék. A közelmúlt eseményei, mint a december 8-án Damaszkuszban lezajlott kormányellenes események, és az azt követő hírek, miszerint Aszad ismeretlen helyre menekült, tovább erősítik a feszültséget. A Reuters tudósítása alapján egy szír kormánygép a budapesti Liszt Ferenc repülőtéren landolt, ami alapján a média azt sugallta, hogy a szír elnök a magyar fővárosba menekült a bukása után.

Az eredeti cikkben, amely azóta több módosításon esett át, a következő állítások szerepeltek: "Egy titokzatos szíriai gép landolt Ferihegyen 2024. december 7-én, este nyolc óra körül. A SyrianAir járatának érkezése előtt jelentős előkészületek zajlottak a reptéren - értesült a Magyar Hang. Forrásaink szerint a szíriai gép nyolc óra előtt érkezett az I. terminálra, ami különös, mivel a nyilvánosan elérhető radartérképen nem volt nyoma a járatnak. Továbbá, több mikrobuszt is mozgósítottak a repülőhöz. Információink szerint a SyrianAir gépének érkezése szigorú biztonsági intézkedéseket vonzott, és a kiszolgáló személyzet sem a reptéren dolgozóktól került ki, sőt, az őket is távol tartották a szíriai géptől. Nem megerősített hírek szerint a Terrorelhárítási Központ egységei is megjelentek a helyszínen, és a helyi dolgozókkal titoktartási megállapodást írattak alá - így ez a repülő talán sosem landolt hivatalosan." Később kiderült, hogy a Magyar Hang egy 2012-ben készült, ankarai repülőtéren készült képpel próbálta alátámasztani a cikk állításait, ami álhírek terjesztéséhez vezetett. Az írást számos más portál is átvette, például a Hvg.hu, a Nyugati Fény, az Atv.hu, a Magyarnarancs.hu, a 24.hu és a Hírklikk.hu. Ezt követően a Magyar Hang és az említett portálok is átfogalmazták vagy helyreigazították a cikkeiket. A tények átkontextualizálása és manipulálása révén egy már meglévő narratíva megerősítését célozzák, amely politikailag motivált dezinformációs kampányokhoz járulhat hozzá. Az események párhuzamba állíthatók a nyugati háborúpárti narratívával, amely szerint a magyar kormány békepárti álláspontja az orosz befolyás jele, valamint azt sugallja, hogy diktátorokat támogat.

A narratíva alátámasztására szolgáló dezinformációt Magyar Péter, az egyik legnagyobb ellenzéki párt vezetője is átvette. A Tisza Párt elnöke a Magyar Hang által közölt hamis információra reagálva a következőket osztotta meg Facebook-oldalán a múlt vasárnap: "Tegnap este, teljes titokban, a Terrorelhárítási Központ védelme mellett, egy szír utasszállító gép landolt a Liszt Ferenc Repülőtéren, miután Aszad elhagyta Szíriát. Követelem, hogy nyilvánosságra hozzák, Orbán Viktor milyen segítséget nyújtott az utóbbi években, különösen az elmúlt egy hétben a megbukott szíriai diktátornak, akinek a nevéhez százezrek halála fűződik. Kérem, hozzák nyilvánosságra, kik érkeztek Szíriából Budapestre a titkos repülőgépen tegnap este." A hivatalos hatóságok azonnal cáfolták ezt az álhírt, és a Magyar Hang is helyreigazítást tett közzé. Ennek ellenére Magyar Péter továbbra is ragaszkodott az álhírhez, és a következő frissítést fűzte az eredeti posztjához: "Most már sűrűn cáfolja a szír gép érkezését az Orbánék által megvásárolt Budapest Airport... csupán az a kérdés, mit kért Aszad nevében a szír pátriárka Orbán Viktortól a Karmelita Palotában december 2-án... vagy esetleg ezt a találkozót is megcáfolják?" December 10-én Magyar Péter továbbra is azt sugallta, hogy Aszad gépe Budapestre érkezett, amikor a Facebookon így posztolt: "Arra pedig nyugodtan válaszolhat őszintén, hogy járt-e Magyarországon vasárnap a bukott szír diktátor, vagy csak a postás szerepét tölti be a valódi nagyfiúk játékában." Az álhír terjesztése jól időzített dezinformációnak tűnik, amely a "tényleges igazság pillanataként" jelenik meg, miközben az a paradox helyzet áll elő, hogy az álhír sokkal szélesebb körben terjed el, mint a tényszerű cáfolat. Magyar Péter módszeresen ragaszkodott az álhírhez, a bevett gyakorlat szerint, amely során a tények ellenére a dezinformációt gyakran hazugságként vagy egy alternatív narratíva részének tüntetik fel. Ez a fajta dezinformációs tevékenység komoly kockázatot jelent a magyar nemzetbiztonság és a külpolitika szempontjából, mivel az álhírt terjesztők Magyarországot egy jelentős nemzetközi konfliktus részévé próbálják tenni, ami diplomáciai és terrorfenyegetettséghez is vezethet. A korábbi dezinformációs kampányok mögött gyakran külföldi érdekek és finanszírozás álltak, így ennek az ügynek a hátterének alapos feltárása is kiemelten fontos.