A vadászoknak van-e joguk kóbor kutyákra lőni?
Az állandó diskurzus középpontjában áll: vajon megengedett-e a vadászterületen kószáló kutyák és macskák kilövése? E kérdéskör jogi kereteit és gyakorlati megvalósítását a csíkszeredai vadásztársulat vezetőségével részletesen áttekintettük.
Néhány héttel ezelőtt nagy port kavart a Botoșani megyében történt eset, amely során több kóbor kutya tetemét találták a település határában. Az ott élők és egy állatvédő szervezet azzal vádolja a helyi polgármestert, hogy vadászokat fogadott fel a falu "megtisztítása" érdekében. A rendőrség azonban az elsődleges nyomok elemzése után arra a következtetésre jutott, hogy az illetékesek a jogszabályoknak megfelelően jártak el egy szervezett vadászat során. De vajon mi az igazság a háttérben? Van-e jogi alapja annak, hogy a vadászok kóbor állatokat lőjenek ki?
A 2006. november 9-én életbe lépett 407-es törvény 19. paragrafusának harmadik és negyedik pontja kimondja, hogy a vadászterületen fellelhető macskák, valamint a vadon élő vagy kóbor kutyák korlátozások és kártérítési kötelezettségek nélkül kilőhetők. Ezen cselekvés nem minősül jogsértésnek, amennyiben azt a vadőr vagy a vadgazdálkodási szakemberek által szervezett vadászat keretein belül hajtják végre.
A csíkszeredai vadászegyesület vezetősége alaposan kifejtette, mit is takar ez a törvény pontosan. Mint megtudtuk, amennyiben a vadász hivatalosan van a vadászterületen (azaz érvényes engedélye van), vagy szervezett vadászaton vesz részt, akkor a kóbor kutyákat és macskákat következmény nélkül kilőheti. Ez nemcsak a vadőrökre, hanem minden vadászra érvényes, ám kizárólag a fent említett feltételek mellett. Azaz egy vadász nem veheti a vállára puskát, és kezdhet el lövöldözni például a lakhelye körüli területen, kizárólag azon a részen, ahol épp a vadászat zajlik, és csakis érvényes engedély birtokában.
A társulat vezetősége hangsúlyozta, hogy a jogszabályok szerint a vadászoknak tilos lövést leadniuk a lakott területek 200 méteres körzetén belül. Ennek értelmében a település utcáin kószáló kóbor állatok ügye már nem esik az ő illetékességük alá.
A kóborló és elvadult kutyák, valamint macskák komoly fenyegetést jelentenek a vadon élő állatok számára. A társulat vezetősége hangsúlyozta, hogy a nyulak, foglyok, sőt még az őzgidák is gyakran válnak ezeknek a házi kedvenceknek a prédájává. A vadásznak ezért elsődleges felelőssége, hogy megóvja a vadállományt és biztosítsa a természetes egyensúlyt.
A kóbor macskák különösen a madarakra jelentenek fenyegetést, elsősorban a földön fészkelő fajokra, de nem áll meg itt a veszély. Ezek az ügyes ragadozók a fára mászásban sincsenek híján, így gyakran fosztogatják az ágakon lévő fészkeket is.
A társulat vezetősége által megfogalmazottak szerint az említett botoșani-i incidens – noha az ügy hivatalos lezárása még várat magára – számos etikai dilemmát vet fel. Különösen aggasztó az egyedek magas száma, de ami még inkább kifogásolható, hogy a tetemeket a település közvetlen környezetében hagyták. A csíkszeredai vadásztársulat tájékoztatása szerint a környéken már előfordult hasonló helyzet, ám ilyen esetekben is elengedhetetlen, hogy a maradványokat megfelelő körülmények között távolítsák el a területről, a közegészségügyi és etikai normák betartásával.
Kitértünk továbbá arra is - bármennyire egyértelműnek tűnhet -, mit takar mégis pontosan a kóbor kutya. Nálunk és Magyarországon is évről évre nagy port kavar néhány eset, hogy egy vadászterületen csavargó kutyát kilőttek, nem sokkal később pedig kiderült, hogy gazdája volt, aki esetleg még a közelben is tartózkodott. A társulat vezetőségének elmondása szerint a vadőrök számára szóló törvények nem térnek ki a háztáji állatokra, ez ugyanis nagyon érzékeny téma. Csíkszereda környékén is több kutyafalka bolyong, amelyek veszélyesek ugyan, de tartoznak valakihez, így a vadászok is igyekeznek távol tartani magukat ezektől az egyedektől. Azt viszont hangsúlyozták, hogy ha ezeket az állatokat meglátják a vadászterületen, és úgy ítélik meg, hogy veszélyt jelentenek a vadállományra, akkor igenis kilövik őket.
A szabályok világosak: kutyát csakis a gazdája közvetlen közelében, maximum 200 méteres távolságban sétáltathatunk. Emellett elengedhetetlen, hogy az állaton megkülönböztető jelzés, például nyakörv legyen, és a kutyának engedelmeskednie kell a gazdájának – ez különösen fontos, ha vadat észlel, hiszen nem szabad üldöznie azt. A pásztorkutyák esetében, akik vadászterületen vigyáznak a nyájakra, szintén szigorú előírások érvényesek: a falka létszámát korlátozni kell (407/23/k), és kötelező, hogy koloncot viseljenek, amely megakadályozza őket a vadak követésében. Sajnos azonban, ezeket a szabályokat gyakran figyelmen kívül hagyják, sem a kutyasétáltatók, sem a pásztorok nem tartják be őket.
Lényeges, hogy tudatosítsuk: bár a vadász rendelkezik a helyzet megítélésének jogával, és ő határozza meg, hogy lelő-e egy kóbor állatot, senki sem hozna ilyen döntést szívesen. A vadász legfőbb feladata a vadállomány megóvása, és ha úgy véli, hogy a helyzet kritikus, kötelessége beavatkozni. Mindazonáltal mindannyiunk érdeke, hogy ne kelljen ilyen drámai lépésre sor kerüljön.
