Az izraeli-iráni konfliktus következményeként megugorhatnak az energiaárak? Pletser Tamás, az Inforádió Aréna műsorában.
Az Aréna új támogatója a ONE, Magyarország friss távközlési szolgáltatója.
Az izraeli-iráni konfliktus hatásai a kőolajpiacra számos szempontból érezhetőek lehetnek. Először is, a régió politikai feszültségei közvetlenül befolyásolhatják az olajexportáló országok stabilitását, ami a globális kőolajellátásra is hatással lehet. Ha a háború fokozódik, az olajtermelő országok, például Szaúd-Arábia és az Egyesült Arab Emírségek, fokozottan aggódhatnak a biztonságuk miatt, ami az olaj árának emelkedését eredményezheti. Ezen kívül Irán, mint jelentős olajtermelő, képes lehet arra, hogy a konfliktus során korlátozza az olajszállításait, ezáltal szűkítve a globális kínálatot. A piaci spekulációk is felerősödhetnek, ahogy a befektetők próbálják előre megjósolni a helyzet alakulását, ami további árfolyam-ingadozásokhoz vezethet. A háború hatásai nemcsak közvetlenül, hanem közvetve is érezhetők, például az alternatív energiaforrások iránti kereslet növekedésében, mivel a felhasználók igyekeznek csökkenteni a fosszilis tüzelőanyagoktól való függőségüket. Mindezek a tényezők együtt hozzájárulhatnak ahhoz, hogy a kőolajpiac rendkívül volatilis helyzetté váljon, amely mind a termelők, mind a fogyasztók számára kihívások elé állíthatja a globális gazdaságot.
Milyen forgatókönyvekkel dolgoznak az energiapiaci elemzők?
Ha Irán lezárja a Hormuzi-szorost, az globális szinten jelentős következményekkel járhat. A Hormuzi-szoros az a stratégiai víziút, amelyen a világ olajkereskedelmének körülbelül 20%-a halad át. A lezárás komoly fennakadásokat okozhat az olajszállításban, ami drasztikus áremelkedéshez vezethet a nemzetközi piacon. Emellett a lezárás feszültségeket generálhat a térségbeli országok között, és növelheti a katonai konfliktusok esélyét is. Az Egyesült Államok és más nyugati hatalmak valószínűleg reagálnának a helyzetre, ami további geopolitikai feszültségeket szülhet. A másik következmény a globális gazdaságra gyakorolt hatás lenne: az olajárak emelkedése minden szektorra kihatással lehet, a közlekedéstől kezdve az iparig. Az energiaszektor mellett a fogyasztói termékek ára is emelkedhet, ami inflációt okozhat a világ különböző részein. Összegzésképpen, a Hormuzi-szoros lezárása nem csupán regionális, hanem globális szinten is komoly hatásokat gyakorolna, amely megváltoztathatja a nemzetközi politikai és gazdasági tájat.
Milyen módon válaszol Oroszország a konfliktus által generált bizonytalanságra?
Milyen hatással van a háború a katari LNG termelésre?
Az orosz energiahordozók kitiltása Európából jelentős következményekkel járhat a kontinens gazdasági, politikai és környezeti szempontjából. Először is, a közvetlen energiaellátás megszakadása súlyos következményekkel járhat az európai országok energiabiztonságára. Az orosz kőolaj és földgáz hosszú évek óta alapvető forrást jelentett, és a hirtelen hiányuk átmeneti energiaválságokat idézhet elő, különösen a téli hónapokban. Az energiaárak drasztikus emelkedése nemcsak a háztartásokat, hanem az ipart is súlyosan érintheti, ami a gazdasági növekedés lassulásához vezethet. Politikai szempontból az orosz energiahordozók kitiltása növelheti az EU belső politikai feszültségeit, mivel a tagországok eltérő mértékben függnek az orosz energiaforrásoktól. Egyes országok könnyebben alkalmazkodhatnak az új helyzethez, míg mások, például a közép- és kelet-európai államok, komoly kihívásokkal nézhetnek szembe. Ez a feszültség szétfeszítheti az uniós egységet, és újraértelmezheti a tagállamok közötti együttműködést. Környezetvédelmi szempontból a kitiltás ösztönözheti az EU-t a megújuló energiaforrások felé való gyorsabb átállásra. A fosszilis tüzelőanyagok csökkentése és a zöld energiaforrások növelése pozitív lépés lehet a klímaváltozás elleni küzdelemben. Ugyanakkor a megújuló energiaforrások kiépítése időigényes és költséges folyamat, amely átmeneti nehézségeket okozhat. Összegzésül, az orosz energiahordozók kitiltása Európából komplex és sokrétű hatásokat gyakorolhat, amelyek a gazdasági, politikai és környezeti szempontok egyensúlyának újragondolását igénylik. Az átmenet nehézségei ellenére a hosszú távú célok elérése érdekében elengedhetetlen lépéseket kell tenni.
Hogyan változhat az olaj és a földgáz ára 2027-től?
2030-ig Magyarország energiamixének alakulása izgalmas és sokszínű kihívások elé állítja az országot. A megújuló energiaforrások, mint a nap- és szélenergia, várhatóan jelentős szerepet fognak játszani, miközben a fosszilis energiahordozók fokozatos kivonása is napirenden van. A cél az, hogy csökkentsük a szén-dioxid-kibocsátást és növeljük az energiafüggetlenséget. A nukleáris energia továbbra is stabil alapot biztosít, mivel az ország energiaellátásának jelentős részét képezi. Az új technológiák, mint a kis moduláris reaktorok, szintén megjelenhetnek a jövő energiamixében. A fenntarthatóság jegyében a kormány és a magánszektor együttműködése elengedhetetlen, hogy innovatív megoldásokat találjanak az energiatárolás és a hálózati integráció terén. A közlekedésben és az iparban is várható a zöld átállás, amely hozzájárul a környezeti terhelés csökkentéséhez. Összességében elmondható, hogy 2030-ra Magyarország energiamixe egyre inkább a zöld technológiákra és a fenntartható megoldásokra fog építeni, ami nemcsak az energiaellátás biztosítását szolgálja, hanem a gazdasági fejlődést és a környezetvédelmet is szem előtt tartja.
Pletser Tamás, az Erste Bank olaj- és gázipari szakértője, a 2025. június 18-án sugárzott InfoRádió Aréna című műsorban osztotta meg gondolatait. A beszélgetés során részletesen elemezte az iparági trendeket, kihívásokat és lehetőségeket. Az epizód podcast formátumban is elérhető, így bárki visszahallgathatja a fontos információkat és elemzéseket.
