Az elemzők végre kifejtették véleményüket a jegybank legutóbbi döntésével kapcsolatban, és ennek kapcsán komoly aggodalmaik vannak a magyar gazdaság jövőjét illetően.

A legfrissebb elemzés szerint az MNB döntése nem volt váratlan, hiszen a Monetáris Tanács a piaci előrejelzéseknek megfelelően tartotta változatlanul a monetáris kondíciókat. Ugyanakkor a jövőbeli kilátások továbbra is kétségesek: a jegybank tájékoztatása alapján a tartós geopolitikai feszültségek és a vámbejelentések továbbra is zűrzavart okoznak a globális gazdasági környezetben.

Az Equilor megjegyzi, hogy az Egyesült Államokban a várakozásokhoz képest kedvezőbb első vámmegállapodások eredményeként csökkent a recesszióval kapcsolatos kockázat. Ezzel szemben az Európai Unióban a bejelentett költségnövelő programok jövő évi bevezetése élénkítheti a gazdasági növekedést.

Az elemzés rávilágít arra, hogy az MNB az idei évre 4,7%-os átlagos inflációval számol. A következő évre vonatkozó előrejelzést 3,4%-ról 3,7%-ra emelték, míg a 2027-es inflációs célt változatlanul 3%-on hagyták.

A növekedési előrejelzésekben jelentős módosításokat hajtottak végre: az idei év várható növekedése 2,4%-ról 0,8%-ra, a következő évé 4,2%-ról 2,8%-ra, míg a 2027-es évre vonatkozó prognózis 3,3%-ról 3,2%-ra csökkent.

az Equilor rámutat, hogy májusban 0,2 százalékkal emelkedtek áprilishoz képest a fogyasztói árak, éves bázison pedig szintén a vártnál magasabb, 4,4 százalékos volt az infláció. Főként az élelmiszerek, a szolgáltatások, a szeszes italok, dohányáruk, illetve a fogyasztással korrigált háztartási energia drágulása húzta fel az inflációt, a kozmetikai termékekre bevezetett árrésstop pedig nagyobbrészt a júniusi adatokban mutatkozhat meg.

Az elemzők azonban figyelmeztetnek arra, hogy a tartós árszabályozások fenntartása szerintük torzításokat idézhet elő, és nem járul hozzá a hosszú távú inflációs várakozások mérséklődéséhez.

A szakértők hangsúlyozzák, hogy a forint még mindig stabil pozíciót képvisel. Bár az euró-forint átmenetileg átlépte a 404-es ellenállási szintet, gyorsan visszaesett alá. Jelenleg a 30 és 50 napos mozgóátlagok is ellenállásként funkcionálnak, 402,61 és 403,69 szinteken.

A szakértők szerint a forint jelentős gyengülése a 404-405-ös sáv átlépésekor kezdődhet, azonban jelenleg a jegyzés a 401,10-es támasz irányába halad. Az alsó sávban, a 400,50-401,20-as intervallumban találhatóak a kulcsfontosságú szintek.

Az MNBH Bank elemzői azt emelték ki, hogy bár a májusi adatok alapján kissé gyorsult az infláció, a maginfláció csökkent, valamint enyhültek a lakossági inflációs várakozások is, ezutóbbi kedvező trendet pedig szerintük fontos lenne a kilátások tekintetében fenntartani.

A legutóbbi ülésükön számos európai jegybank már kamatcsökkentési intézkedéseket hozott, és a Fed egyes tisztviselői is egyre inkább galambos megnyilvánulásokat tesznek. Ha a régiós jegybankok, valamint a Fed is lazít a monetáris politikáján, az jelentős mértékben növelheti a magyar kamatfelárat. Ez pedig új lehetőségeket teremthet az MNB számára a kamatcsökkentések végrehajtására.

A jelenlegi helyzet alapján várakozásaik szerint az MNB idén év végéig nem hajt végre kamatcsökkentést. Ugyanakkor 2026-ra már jelentős kamatcsökkentések várhatóak: 2025 végére 6,25 százalékra, míg 2026 végére 5,25 százalékra mérséklődhet az alapkamatszint.

Az Erste Bank elemzői úgy vélik, hogy a csökkenő inflációs várakozások, a magyar eszközök iránti stabil kockázatérzékelés, valamint a Fed és a régiós központi bankok kamatcsökkentései teremtik meg a lehetőséget a jegybanki kamatok mérséklésére. Azonban a szakértők szerint erre a lépésre legalább az ősz végéig nem érdemes számítani.