Jelentős átalakulás várható a trappista sajt világában, amit nemcsak a szakértők, hanem a vásárlók is észlelni fognak a boltok polcain.

A magyarok nagy előszeretettel fogyasztják a megfizethető trappista sajtot, ám napjainkban egyre inkább a minőségre is kiemelt figyelmet fordítanak.

A trappista sajt elnevezése első pillantásra talán nem sejteti, hogy milyen gazdag történelmi és kulturális hagyományok rejlenek mögötte. A név a trappista szerzetesrendhez kapcsolódik, amely a ciszterci tradíciókból fejlődött ki, és a 17. században Franciaországban jött létre. E sajtfajta nem csupán egy egyszerű élelmiszer, hanem egy évszázadok óta tartó mesterség és életforma lenyomata, amely az idő múlásával is megőrizte eredeti értékeit.

A rend tagjai a magány, a munka és az imádság hármas szellemében éltek, miközben a mezőgazdasági tevékenységeik mellett sajtkészítéssel is foglalkoztak. A trappista sajt története szorosan összefonódik a La Trappe kolostor hagyományával, ahonnan a neve is származik. E sajt, melyet a szerzetesek készítettek, nem csupán tápláló élelem volt, hanem hozzájárult a közösség önfenntartásához is, végül pedig kereskedelmi termékként is elismertté vált.

A trappista sajt Magyarországon a 20. század közepén kezdett igazán elterjedni, és azóta a legkedveltebb sajttá vált. Fogyasztása folyamatosan növekszik, és szorosan összefonódott a magyar gasztronómiával, így mára már szerves részévé vált kultúránknak.

A magyar trappista sajt különleges sajátosságokkal büszkélkedhet, amelyek megkülönböztetik az eredeti francia változattól. Míg a francia trappista sajtot általában hosszan érlelik, így karakteres, gazdag ízvilágot kap, a magyar változat inkább lágyabb, semleges ízű, és félkemény textúrája miatt könnyebben olvad a szájban. Ez a különbség nemcsak az ízélményt formálja, hanem a sajt felhasználási lehetőségeit is szélesíti.